Híres vállalatok története

“Adria” magy. tengeri hajózási részv.-t.

Az Adria Rt. a valaha létező legnagyobb magyar kereskedelmi tengerhajózási vállalat volt. Alapítása egymást követő események láncolataként 1874-1882 között ment végbe, mely után egészen az első világháborúig zavartalanul működött. Fő tevékenysége hosszújáratú hajózás volt Fiume kiindulóponttal Nyugat-Európába és a tengeren túlra.

“Athenaeum” irodalmi és nyomdai r.-t.

Az Athenaeum Kiadó Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadója. 1841-es alapításától 1948-ig a kor legjelentősebb íróinak és költőinek műveit adta ki és így meghatározó szerepet töltött be a magyar irodalomban. 1948-tól 1998-ig kizárólag nyomdaként működött, azóta limitált mértékben, de újra foglalkozik könyvkiadással is.

“Fonciére” általános biztosító intézet

A Foncière, illetve elődje a Pesti Biztosító 1864. évi alapításától 1948-as államosításáig nyolc évtizeden át Magyarország egyik legjelentősebb, az 1930-as évektől piacvezető biztosítótársasága volt.

“István” téglagyár részvénytársaság

Az „István” Téglagyár Részvénytársaságot a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság alapította meg 1892-ben, amikor átvette a már korábban is fennálló, Banaharcon működő téglagyárat. Székely Ferenc 1902-ben került a vállalat elnöki székébe, amely pozíciót 1926-ig viselte. A változó eredménnyel zajló termelés, illetve az első világháborút követő nehézségek miatt ugyanis a vállalat ebben az évben egyesülni kényszerült az Újlaki […]

“Pallas” irodalmi és nyomdai részvénytársaság

A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1884. április 5-én alakult és hamarosan az ország egyik legismertebb nyomdája lett. A 19–20. század fordulójának majdnem minden fontosabb tudományos és közéleti kiadványát a legfontosabb hazai nyomdák, köztük a Pallas adta ki.

“Szikra” magyar gyujtógyárak r.-t.

1915-ben az osztrák Solo konszern jelentős érdekeltségeket szerzett a hazai gyufagyárakban, létrehozva ezzel a Szikra Magyar Gyújtógyárak Rt-t. Az új cégcsoport az Angol-Magyar Bank fennhatósága alatt technológiai fejlesztésekbe kezdett, melyek hatására több kisebb gyufagyár csődbe ment. Ekkoriban terjedhetett el a hazai gyártásban a svédországi Jönköpingből származó biztonsági gyufa technológia. A cég 1928-tól monopolhelyzetbe került, és 1949-es államosításáig működött.

»Danubius« magyar hajó- és gépgyár Rt.

Az 1911-ben fúzióval létrejött Ganz–Danubius hajógyár a dualizmus végi ipari termelés egyik csúcsvállalata volt. A részvénytársaság elsősorban a hajógyártásra fókuszált ebben az időben, de e mellett számos iparágban volt jelen. Jogelődöket és jogutódokat tekintve is egy rendkívül izgalmas és bonyolult szervezeti fejlődés eredménye a vállalat.

Általános waggonkölcsönző-társulat

A vasúti forgalom fellendülésével a birodalom vasúttársaságai nem bírtak a rendelkezésre álló eszközeikkel mindig minden igényt kielégíteni, ezért megnyílt a piac a vagonkölcsönző vállalatok előtt. Magyarország első ilyen profilú vállalatát 1872-ben alapították. A XIX. század végére kiépült vasúti hálózat, a feltőkésített vasútvállalatok és a hazai ipar erőteljes kocsi- és kerékgyártása folytán a vagonkölcsönzés egy egyre szűkülő iparággá vált, mely révén az Általános Waggonkölcsönző 1906-ban be is olvadt a Magyar Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaságába és így megszűnt.

Bauxit Trust A.-G., Zürich

Az első világháborút követő gazdasági-politikai nehézségek miatt 1923-ban egy zürichi bank-cég és a magyar Aluminiumérc Bánya és Ipar Részvénytársaság alapították meg a Bauxit Trust A.-G. elnevezésű vállalatot. A cég már a működés első évtizedében jelentős mennyiségben szerzett meg részvényeket más vállalatoktól, 1925-ben pedig a hozzá csatlakozó német cégekkel előnyös szerződést kötött meg a magyarországi bauxit kiaknázására. A vállalat az 1930-as évek-ben jelentősen tudta növelni nyereségét, s egészen a második világháború végéig végzett bauxit-lelőhelyek felderítésére vonatkozó kutatásokat.

Bécsi biztosító társaság

A Bécsi Biztosító Társaság az Első Magyar Általános Biztosító (EMÁBIT) és bécsi üzleti körök közös alapítása. Kezdetben elemi és szállítmánybiztosításokkal foglalkozott, később ez kiegészült baleset és gépjárműbiztosításokkal. Működési területe elvileg a Habsburg Monarchia Lajtán túli tartományaira terjedt ki, gyakorlatilag azonban Magyarország területén is széleskörben adott el biztosításokat az EMÁBIT infrastruktúrájára és ügynökhálózatára támaszkodva. A társaság a Monarchia felbomlása után 1925-ben beolvadt a szintén bécsi székhelyű Phőnix Biztosítóba.

Bécsi élet- és járadék-biztosító intézet

A Bécsi Élet- és Járadékbiztosító Intézet az Első Magyar Általános Biztosító (EMÁBIT) és a Bécsi Biztosító Társaság bécsi üzleti körök közös alapítása. A Bécsi Biztosító ikercégének tekinthető, amely az 1870-es évek közepén bevezetett új szabályozás értelmében, az elemi biztosítótól elválasztva, kizárólag élet és járadékbiztosításokkal foglalkozott. Működési területe elvileg a Habsburg Monarchia Lajtán túli tartományaira terjedt ki, gyakorlatilag azonban Magyarország területén is széleskörben adott el biztosításokat az EMÁBIT infrastruktúrájára és ügynökhálózatára támaszkodva. A társaság a Monarchia felbomlása után 1925-ben beolvadt a szintén bécsi székhelyű Phőnix Életbiztosító Társaságba.

Beocsini cementgyári Unio r.-t.

A Beocsini cementgyár unio Rt. több korábban létezett és működő cementgyárnak a Magyar Általános Hitelbank (MÁH) általi egyesítése révén jött létre 1906-ban. A magyarországi cementgyártásban az első cég a lábatlani üzem volt, mellyel egyidőben alakult meg a beocsini cementgyár is 1869-ben. Őket követte a nyergesújfalui telep 1870-ben, majd az óbuda-újlaki cementgyár 1880-ban. Az egész iparágra […]

Borsodi szénbányák r.-t.

A Borsodi Szénbányák Részvénytársasága 1910-ben kezdte meg működését. A vállalat eredetileg barnaszén-bányászat céljára alakult meg, 1923-tól ezen tevékenysége mellett elektromos áramot is előállított. A háború alatt jelentősen fokozta a szén bányászatát, az 1920-as évektől kezdve pedig a vállalat villamostelepe látta el elektromos árammal a környező településeket és ipari üzemeket. Jelentőségét az 1930-as évek második felére is megőrizte.

Brassói cellulose-gyár r.-t.

A Brassói Cellulózgyár Részvénytársaságot 1889-ben alapították meg. Az első évtizedekben a Magyar Általános Hitelbank érdekeltségeként működött. Az 1920-as években több más gyár vezetésében is érdekeltséget vállalt. A világgazdasági válság jelentősen rányomta bélyegét a részvénytársaság működésére: a túltermelésből következő árcsökkenés, illetve az exportlehetőségek beszűkülése miatt az 1930-as években majdnem minden érdekeltségén túladott.

Budapest-szentlőrinci és tatai cserép- és téglagyár

911 A Budapest-Szentlőrinc és Tatai Cserép- és Téglagyár Részvénytársaságot 1889-ben alapította meg a Magyar Általános Hitelbank. Az alapításra és a téglagyártás feltételeire kedvezően hatott a gyárat a fővárossal összekötő helyi érdekű vasút megépítése. Az 1910-es évek végrehajtott fejlesztések révén a vállalat a két világháború között is meg tudta őrizni korábbi jelentőségét, bár az 1930-as évek […]

Budapesti alagút-társulat

A várhegyi alagút építésére már az 1840-es években alakult egy részvénytársaság Széchenyi István vezetésével, de ez a vállalkozás a munkát nem tudta elkezdeni. Az építésre 1850-ben új társaság jött létre, amely az alagutat 1857-re el is késztette. A részvénytársaság 50 évre kapott jogot arra, hogy az átkelésért díjat szedjen, ez a jog 1907-ben lejárt, ez után az alagút üzemeltetését az állam vette át.

Budapesti általános villamossági részv.-társ.

A Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság 1892-ben került megalapításra 3 millió korona alaptőkével. A fővárossal kötött egyezmény értelmében a vállalat váltakozó áramú és egyenáramú villamos áramot állított elő, azonban csak az egyenáramú villamosenergiát értékesíthette a piacon.

Budapesti Bankegyesület r. t.

A Budapesti Bankegyesület Rt. a 19. századi Budapest egyik jellegzetes pénzintézete volt. Noha alapvetően a kisiparosok: a kézművesek és a mesteremberek kisvállalkozásainak finanszírozására jött létre, a bank elődszervezetei megélték az 1873-as tőzsdeválságot, részt vettek a budapesti fejlődést kihasználó kétes megítélésű ügyletekben, illetve olykor a sikkasztástól sem riadtak vissza.

Cukorgyár r.-t. Veliki-Beckerek

A Nagybecskereki Cukorgyár Részvénytársaság (1910 és 1920 között Délmagyarországi Cukoripar Részvénytársaság, 1920-tól Veliki Bečkerek Cukorgyár Részvénytársaság) egy 1910 óta fennálló, a trianoni békeszerződés értelmében 1920 után külföldön, de mindvégig a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank érdekeltségében működő cukorgyár volt. Alapítása gróf Csekonics Sándor nevéhez fűződik, aki a kezdetektől fogva elnökként koordinálta a részvénytársaság működését. A gyár fő tevékenysége a nyerscukor és finomított cukor előállítása volt, melynek eredményessége a többi jugoszláviai cukorgyár között is kiemelkedő volt.

Danubius–Schoenichen–Hartmann Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár Rt.

Az 1911-ben fúzióval létrejött Ganz–Danubius hajógyár a dualizmus végi ipari termelés egyik csúcsvállalata volt. A részvénytársaság elsősorban a hajógyártásra fókuszált ebben az időben, de e mellett számos iparágban volt jelen. Jogelődöket és jogutódokat tekintve is egy rendkívül izgalmas és bonyolult szervezeti fejlődés eredménye a vállalat, melyből egy a Danubius-Schoenichen-Hartmann féle gyár volt.

Diana ipari és kereskedelmi r.-t.

A Diana Kereskedelmi és Ipari Rt. volt az a cég, amely 1914-1948 között gyártotta és értékesítette a sósborszesz alapú Dianás cukrot és más édességipari és kozmetikai termékeket.

Egyesült izzólámpa és villamossági r.-t.

Az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Részvénytársaság 1896-ban került megalapításra. Híres gyártelepét 1900-ban Újpesten építették fel, ahol 1907-ben indult meg a széles népszerűségnek örvendő, volframszálas izzólámpa gyártása. Az 1910-es évek első felében zajló fejlesztések révén a részvénytársaság nagyvállalattá fejlődött, mely töretlen ütemű fejlődését az első világháború és a gazdasági világválság csak elhanyagolható mértékben befolyásolta. A részvénytársaság a második világháborút követő helyreállítási munkálatok után a szocializmus időszakában is megőrizte elismertségét.

Egyesült tégla- és cementgyár r.-t.

Az Egyesült Cement- és Téglagyár Részvénytársaságot 1892-ben alapította meg a Magyar Általános Hitelbank. Az 1890-es években bekövetkező fellendülés eredményeként a vállalat további gyárakra tett szert, 1903-ban egy másik részvénytársaságot is magába olvasztott. Az 1910-es évek elején a vállalat részvételével történt meg az első olyan magyarországi cementgyár megépítése, amely a legmodernebb technikát alkalmazta az ipari eljárás […]

Első gyulai gőzmalom Reisner Ede r.-t.

Az Első Gyulai Gőzmalom Reisner Ede Részvénytársaság 1917. szeptemberében alakult, a vállalat tevékenységi köre „a czég Gyulán lévő gőzmalmának megszerzése, malomüzlet folytatása, továbbá saját és idegen számlára gabonaneműek és más mezőgazdasági termékek vétele, eladása, őrlemények előállítása, feldolgozása, forgalombahozatala.”. A cég 1924 és 1926 között volt a tőzsdén. A nagy gazdasági válság idején, 1929-ben a cég válságba került, eladósodott, ami végül 1935-ben a megszűnéséhez vezetett.

Első magyar általános biztosító társaság

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857. évi alapításától 1948-as államosításáig kilenc évtizeden át Magyarország legjelentősebb biztosítótársaságának számított. Általános biztosítóként az elemi biztosítások minden ágával és életbiztosítással is foglalkozott. A társaság rögtön alapítását követően piacvezető lett, később számos leányvállalatot alapított. A biztosítási ágazat első világháború utáni konszolidációjának vezetője, a két világháború között a biztosítók kartellszervezetének, a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének elnöklő társasága volt.

Első magyar gyapjúmosó és finomposztógyár r.-t.

Az Első Magyar Gyapjúmosó és Bizományi Részvénytársaságot 1868-ban a Pesti Hazai Taka-rékpénztár és néhány nagybirtokos közösen alapította meg. Az 1872 óta a tőzsdén lévő cég már működésének első évtizedében kiemelkedett az általa előállított késztermékeivel (hamuzsír, tu-catáru), olyannyira, hogy a korábbi gyapjúmosó vállalat 1920-tól már posztógyártásra is szako-sodott. Ez vezetett a vállalat névváltoztatásához, melynek neve 1929-től Első Magyar Gyapjú-mosó és Finomposztógyár Részvénytársaság lett. A báró Kohner Adolf által elnökölt céget a második világháború visszavetette a fejlődésben, s 1948-ban államosították.

Első magyar papiripar r.-t

Az Első Magyar Papírgyár Részvénytársaság a dualista korszak talán legjelentősebb papírgyáraként 1881 és 1943/1944 között működött. Az 1890-es évektől az első világháború végéig fejlődése töretlen ütemű volt, azt azonban a trianoni békeszerződés jelentékenyen érintette, hiszen a külföldre került gyárak kikerültek a vállalat irányítása alól. Az 1920-as években a megelőző korszakot fémjelző Herz Vilmos fia, Herz Henrik vezérigazgatóként emelte fel ismét a vállalatot annak régi fényébe, így a gazdasági válságból kilábalva a cég az 1930-as években ismét terjeszkedni tudott.

Első magyar reszvényserfőzöde

A hazai söripar fejlődése a 19. század második felében Dreher Antal tevékenysége révén virágzott fel. Ő volt az, aki felhasználva a kor nyújtotta lehetőségeket (gőzgépek, vasút, gőzhajózás) megalapította a Habsburg Birodalom első nagyüzemi sörfőzdéjét Schwechatban, majd a másodikat Pesten. Ugyanakkor nem ő volt az iparág egyedüli képviselője, hamar követte őt az első versenytárs, az Első Magyar Részvényserfőzde.

Első magyar sertéshizlaló r.-t.

Az Első Magyar Sertéshizlaló Részvénytársaság 1869 és 1911 között állt fenn, s Kőbányán létesített sertés-telepeivel Közép-Európa legjelentősebb sertéspiacát tartotta fenn. Fejlődése töretlen ütemben haladt az századfordulóig, amikor előbb a sertésvész (1895), majd a politikai okokkal összefüggésben lévő szerbiai vámháború miatt teljesen elveszítette jelentőségét. Az említett okoknál fogva jelentőségét vesztett részvénytársaságot végül 1911-ben felszámolták.

Első pesti spodium- és enyvgyár részv.-társ.

A Pesti Első Spodium és Csontliszt Gyár Rt. 1868-ban alakult Budapesten. Az üzem célja a spódium, másnéven csontlisztgyártás volt, melyet ekkoriban széleskörben alkalmaztak a műtrágyaipartól az orvosi alapanyagok gyártásáig. A cég elnöke Machlup Adolf, vezérigazgatója Löwy A., igazgatóságának tagjai Herczog Rudolf, Oppenheim J. S., Neuwelt Hermann, Rechnitz H., Pfeiffer Ignác, Hirschler F., Diamant Károly és […]

Északmagyar egyesült kőszénbánya- és iparvállalat

Látva a Salgótarjáni Kőszénbánya sikerét, az 1880-as években, az ipartámogató törvényi keretrendszer előnyeit kihasználva több bányatársulat is alakult Észak-Magyarországon. Ezek legsikeresebbje volt az Északmagyarországi egyesült kőszénbánya- és iparvállalat Rt., mely egészen 1917-ig támasztott versenyt a nagy riválisának, amikor végül a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. felvásárolta.

Fegyver- és gépgyár részvénytársaság

A Fegyver- és gépgyár Rt-t 1891. február 12-én alapította meg a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank azzal a céllal, hogy Magyarországon is működjön egy modern fegyvereket gyártó és a hadsereget ellátni képes vállalat. A cég a Külső Soroksári úton, tehát Budapesten, 2,4 millió forint alaptőkével alakult meg a korábbi Loewe & Co birtokában levő Első magyar fegyver- és tölténygyár Rt. csődbe ment cég telephelyének felvásárlásával. Szakembereket a Steyer osztrák fegyvergyárból hívtak meg. A társaságnak fontos szerepe volt az első világháború előtti hazai fegyvergyártásban.

Felsőmagyarországi bánya- és kohómű r.-t.

A Felsőmagyarországi Bánya- és Kohómű Részvénytársaságot 1890-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapította. A vállalat az 1890-es években folyamatosan növelte érdekeltségeit. A kitermelt kénkovand mennyisége is az eredményes üzletet bizonyítja. Az első világháború idején az állam és a hadsereg ösztönzésére fokozódott a termelés. A trianoni békeszerződést követően a határon túli területekre került bányáit nacionalizálni volt kénytelen, de ez nem jelentette érdekeltségeinek megszűnését. A gazdasági világválság és a második világháború negatív módon érintette.

Fiumei hitelbank

A Fiumei Hitelbank Rt. 1887-ben alakult meg a helyi Steinacker és Társa Rt. kezdeményezésére a Magyar Általános Hitelbank támogatásával. Az elődvállalatban a „társ” Ossoinack Lajost, fiumei egyik fontos vállalkozóját jelölte. A Fiumei Hitelbank 1907-ig tartó fennállása alatt foglalkozott a megszokott pénzügyi szolgáltatásokkal is, azok mellett azonban kiemelkedett ipargeneráló tevékenysége, amikor működőtőke beruházásokkal egész Magyarország számára fontos vállalatok megalakulását finanszírozta, és azok menedzsmentjét ellátta. A teljesség igénye nélkül ide tartozott a Fiumei Első Magyar Rizshántoló- és Keményítőgyár Rt. (1881); a Kőolajfinomító Rt. (1882); a Fiumei Dock Társulat Rt. (1892); a Fiumei Cacao- és Csokoládégyár Rt. (1896); a Fiumei Kávépörkölde Rt. (1897); a Fiumei gőztégla- és agyagárugyár (1898) és a Fatermelő Rt. (1899). A bank továbbá ezen gyárak termékeinek bizományba vett árusításával is foglalkozott. A Fiumei Hitelbank Rt. 1907-ben szűnt meg, amikor a Magyar Általános Hitelbank affiliált intézményéből fiókjává alakította.

Fiumei rizshántoló- és rizskeményitő-gyár

A Fiumei Első Magyar Rizshántoló- és Keményítőgyár Rt-t 1881-ben alapította két helyi üzletember Ossoinack Lajos és Steinacker Arthur a Magyar Általános Hitelbank helyi fiókja finanszírozásával. 1882–1914 között 10 000 000 métermázsa mennyiségű terméket állított elő több, mint 200 000 000 Korona értékben. Ekkoriban a vállalat átlagosan 15%-os osztalékot fizetett. A cég a háború után tovább üzemelt, de az osztrák-magyar háttér hiánya okozta veszteségek miatt az 1930-as évek elején megszűnt.

Franklin-társulat

A Franklin társulat egyike volt a nagy 19. századi könyvkiadó és -kereskedő vállalatoknak. Története a Landerer és Heckenast féle nyomdával kezdődött és még ma is tart...

Ganz és Társa Villamossági Gép- Vagon- és Hajógyár Rt.

Az 1911-ben fúzióval létrejött Ganz–Danubius hajógyár a dualizmus végi ipari termelés egyik csúcsvállalata volt. A részvénytársaság elsősorban a hajógyártásra fókuszált ebben az időben, de e mellett számos iparágban volt jelen. Jogelődöket és jogutódokat tekintve is egy rendkívül izgalmas és bonyolult szervezeti fejlődés eredménye a vállalat.

Ganz és társa—Danubius gép-, waggon- és hajógyár Rt.

Az 1911-ben fúzióval létrejött Ganz–Danubius hajógyár a dualizmus végi ipari termelés egyik csúcsvállalata volt. A részvénytársaság elsősorban a hajógyártásra fókuszált ebben az időben, de e mellett számos iparágban volt jelen. Jogelődöket és jogutódokat tekintve is egy rendkívül izgalmas és bonyolult szervezeti fejlődés eredménye a vállalat.

Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár r.-t.

A hazai modern szeszipar egyik később fontossá vált vállalatát a győri születésű Gschwindt Mihály (1817–1897) alapította 1856-ban Pesten, az Üllői út és az egykori Serfőző út sarkán, a mai Corvin mozi helyén.

Győri textilművek r.-t.

A győri textilgyártás megalapítása Julius Léon von Wernburg lovag (1842. november 9 – 1927. február 26.) nevéhez kötődik, aki eredendően a csehországi Wernstadtban építette fel textilgyártó üzemét.

Kőbányai gőztéglagyár társulat

A Kőbányai Gőztéglagyár-társulat Pesten vállalat az egyik legkorábbi alapítású, építőipari alapanyagok (tégla-, tetőcserép- és virágcserép st) gyártásával és eladásával foglalkozó cég volt. A Magyar Általános Hitelbank érdekeltségébe tartozó társulatot 1868-ban alapították meg. Az 1880–1890-es években beinduló konjunktúra és a társulatban zajló átszervezések, modernizálás révén a vállalat jelentős fejlődést mutatott, többek között bővíteni is tudta Kőbányán és Rákoson elhelyezkedő telepeit. Az 1900-es években jelentkező általános gyengülés után az 1910-es években mindinkább elveszítette kereskedelmi piacait. Ennek eredményeképpen 1916-ban előbb összeolvadt egy másik vállalattal, majd 1926-ban beolvadt a pesti Kőszénbánya- és téglagyár társulatba.

Kőbányai polgári serfőző és Szt. István tápszerművek r.-t.

A Kőbányai Polgári Serfőző Rt. 1894-ben alakult tószegi Freund Vilmos vezetésével a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvételével a Maglódi út 17. szám alatti 16 200 m2 alapterületű telken, mint Budapest 4. sörgyára (Dreher, Részvény, Haggenmacher, Kőbányai).

Kőbányai polgári serfőző-részv.-társ.

A Kőbányai Polgári Serfőző Rt. 1894-ben alakult tószegi Freund Vilmos vezetésével a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvételével a Maglódi út 17. szám alatti 16 200 m2 alapterületű telken, mint Budapest 4. sörgyára (Dreher, Részvény, Haggenmacher, Kőbányai).

Kőszénbánya- és téglagyár társulat Pesten

A Kőszénbánya- és Téglagyár Társulatot Pesten a Magyar Általános Hitelbank érdekeltségében, az 1838-as pesti árvízzel összefüggésben alapították meg. A X. kerületi gyár 1868-tól részvénytársaságként működött, majd jelentős fejlődést írt le. 1895-ben három téglagyárral és négy kőszénbányával rendelkezett, bár utóbbiaktól 1898-ban megvált. Az építőipari válságból való kilábalás után az 1910-1920-as években több részvénytársaságot is magába olvasztott. Sikerességére utal, hogy az 1930-as években több új terméket is bevezetett a gyártott áruk sorába.

Lampart Művek r. t.

A Hitelbank kezdeményezésére 1935-ben egyesült a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt és a Fegyver- és gépgyár Rt, melyből létrejött a Fémáru, Fegyver- és Gépgyár Rt. Az üzem a második világháború előtti fegyverkezési időszakban mindennemű hadianyagot gyártott. Ennek révén a munkáslétszám is drasztikusan emelkedni kezdett, ahogy az üzem forgalma is rohamosan újra bővült. A cég a háború után, 1946-ban vette fel a Lampart Művek Rt. nevet.

Láng L. gépgyár r.-t.

A Láng Gépgyár egykor a magyar energetikai gazdaság egyharmadát adta, az 1868-ban alapított üzem előbb a mai Bajcsy-Zsilinszky úton, később a Külső-Váci úton működött. A cég jó ütemben vásárolt meg külföldi szabadalmakat, és mind a hazai, mind pedig a közép-európai gőzgép, majd gőzturbina, illetve dízelmotor-gyártás meghatározó üzeme lett. Az 1948-as államosításáig előbb Láng László, majd fia Láng Gusztáv vezette a céget, amely 1911-ben lett részvénytársaság. A vállalat termékei több világkiállításon is sikerrel szerepeltek, jelentős szerepük volt a hazai ipari fejlődésben, a magyar vállalatok gépigényének kielégítésében. Az államosítás után a vállalat az 1980-as évekig viszonylag jól működött, de a szükséges fejlesztések elmaradtak, ezért a cég az 1980-as évek végén válságba került, majd 1990-ben privatizálták.

Magyar általános hitelbank

A Magyar Általános Hitelbankot 1867-ben alapították. Kiterjedt iparvállalati és pénzintézeti tulajdonai révén a magyar gazdaság meghatározó intézménye, hosszú időn keresztül legnagyobb bankja volt. Fennállásának teljes időszakában meghatározó volt az osztrák Creditanstalttal való szoros kapcsolata (ami 1931-ben majdnem a csődjét is okozta), valamint az ún. állambankári szerepe. A bank az 1920-as évektől többségi külföldi tulajdonba került. A bankot 1947-ben államosították, majd 1948-ban a bank bázisán jött létre a Beruházási Bank.

Magyar általános kőszénbánya r.-t.

A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat 1891-ben került megalapításra. Az iparág felívelése következtében a vállalat már az 1890-es években terjeszkedni kezdett, majd a század első évtizedében új üzemeket helyezett működésbe. 1910-ben megalapította a Borsodi Szénbányák Részvénytársaságot, mint leányvállalatot. Az 1920-as években a vállalat profilja kiegészült a bauxittal és a karbiddal. Ugyancsak ettől kezdve látott el számos települést elektromos árammal. A vállalat a világgazdasági válság alatt is megőrizte vezető pozícióját.

Magyar asphalt részvénytársaság

A Kiegyezést követően, ahogy Budapest egyesült és elkezdett világvárossá válni, az utakat a legmodernebb technológiával, aszfalttal kezdték borítani. Ezt az 1870-es években külföldi, monopol helyzetben levő vállalatok magasabb áron végezték. Aztán az évtized végére felfedeztek Magyarországon is megfelelő alapanyagokat az aszfaltkészítéshez, és hazai főurak egy csoportja megalakította a Magyar Asphalt Rt-t 1878-ban.

Magyar cukoripar részvénytársaság

A Magyar Cukoripar Részvénytársaság a 19–20. századi cukoripar egyik vezető vállalataként működött. Az alapítását követő néhány év nehézségei után, a Hitelbank támogatásával jelentős vállalattá fejlődött, és az 1910-es évek első felében virágkorát érte. Sikerességét jelzi, hogy az első világháború és az azt követő világgazdasági válság következtében fennálló nehézségek mellett is növelni tudta részesedését és érdekeltségeit külföldön, így jelentősége a második világháború végéig megmaradt.

Magyar fém- és lámpaárúgyár r.-t.

1883-ban alakult Budapesten a Dorottya utca 8. szám alatt a Testory-féle fém- és lámpaárugyár Rt. A cég igen széleskörben állított elő termékeket. Foglalkoztak például világító eszközök gyártásával, azaz készítettek vasúti lámpásokat és lámpákat, mindennemű kereskedelmi fémárút vasból, sárgarézből, horganyozva, bádoggal, bronzból, aranyozással stb., csillárokat, fali és asztali lámpákat, bányalámpákat, égőket stb. de foglalkoztak például fürdőkádak, mosdótálak, szelencék stb. készítésével is.

Magyar jég- és viszontbiztosító részvénytársaság

A Magyar Jég- és Viszontbiztosító Részvénytársaság a Trieszti Általános Biztosítótársaság (Generali), a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank és a Magyar Általános Takarékpénztár közös alapítása. Elsődleges profilja a jégbiztosítások művelése volt, de tűz-, jég- és betörésbiztosítási ágazatban aktív viszontbiztosítással is foglalkozott. 1890-es alapításakor az egyetlen olyan részvénytársasági formában működő biztosító volt, amely kizárólag a jégbiztosításra szakosodott.

Magyar keleti tengerhajózási részv.-társ.

Az Al-Duna szabályozása tette lehetővé, hogy Ausztria-Magyarország árui a folyami szállítás révén elérjék a Fekete-tengert. Ebbe kapcsolódott be 1898-tól a Magyar Keleti Tengerhajózási Rt., mely 1914-ig rendszeres vonalhajózást űzött az Al-Duna és a Levante között, majd szabadhajózást a háború után.

Magyar keramiai gyár részvénytársaság

A Magyar Kerámiagyár Rt. (máshol Magyar Kerámiai Gyár Rt.) 1891-ben alakult Budapesten azzal a céllal, hogy az ekkor már külföldi szabadalmak által létezett keramitot, azaz útburkolási és szegélyezési feladatokat ellátó keramitköveket és keramitlapokat gyártson Magyarországon. A keramit egy speciális eljárással készült, általában sárga kistégla méretű „kocka”, amely igen kedvelt volt a 19. századi végi városi utak burkolásánál. Budapesten ma is több helyen találkozhatunk ezzel az anyaggal, főleg a történelmi belvárosban és annak környékén.

Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1924-ben kezdte meg működését, az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyszerre töltött be központi banki és kereskedelmi banki funkciókat. E mellett az MNB volt a letéteményese az 1929-33-as nagy gazdasági világválságra adott válaszként bevezetett kötött devizagazdálkodásnak, és az ehhez kapcsolódó kétoldalú klíringszerződések bonyolításának. 1938-tól egyre inkább a háborúra való felkészülés, majd a hadikiadások finanszírozása volt a legfőbb tevékenysége. A háború után az egyre erősebb állami felügyelet mellett működő MNB finanszírozási gyakorlata is hozzájárult a kibontakozó hiperinflációhoz. Az MNB feletti állami ellenőrzés tovább erősödött az 1946. évi stabilizációt követően, majd 1947. végén az MNB-t államosították.

Magyar pamutipar r.-t.

A kiegyezést követően több külföldi tőkés is gondolkodott abban, hogy Magyarországon textilipari, pamutipari vállalkozást hozzon létre, ugyanakkor, a tervezés végén, amikor megismerték a hazai szakmunkások képzettségét, a piaci körülményeket és az állami támogatás hiányát, mind visszakoztak. Végül ezen a helyzeten segített az 1880-as évek ipartámogató gazdaságpolitikája, melynek folyományaként 1882-ben három textilgyár is létrejött Magyarországon: az Első Osztrák Jutafonógyár, a Haas Fülöp és fiai szőnyeggyár és az újpesti Első Magyar Pamutfonó Rt. Roger Tatham brit vállalkozó vezetésével.

Magyar ruggyantaárúgyár részv.-társ.

A Magyar Ruggyantaárúgyár Részvénytársaságot a Wiener Bankverein alapította 1891-ben. A vállalat gumi alapanyagú áruk, így elsősorban közlekedési eszközökhöz (kerékpárok, személy-gépjárművek) állított elő gumikat. Profilja később kibővült gumijátékok és egyéb háztartási cik-kek gyártásával is. A vállalat működésének első két évtizedében jelentős fejlődést tudott felmu-tatni, amit a háború, majd a gazdasági válság csak részben vetett vissza. Az 1930-as évek Ma-gyarországán a gumigyártó cégek legjelentősebb vállalata volt.

Magyar villamossági részvénytársaság

A Magyar Villamossági Részvénytársaságot a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank, a bécsi Union bank és a magyarországi Ganz-gyár alapította 1893-ban 3 millió korona alaptőkével. A vállalat az egyike volt azon hazai vállalatoknak, amelyek 1892-ben koncessziót nyertek a fővárostól Budapest villamosenergia-ellátása céljából. A fejlődés évei után a vállalat a közművesítés áldozata lett, azt ugyanis a főváros 1914-ben megváltotta, így az eladás folytán a felszámolás még 1915 elején megtörtént.

Mezőgazdasági ipar r.-t.

A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságot 1890-ben a Magyar Általános Hitelbank alapította. Fő tevékenységéhez a cukorfeldolgozás mellett egyéb mezőgazdasági iparhoz tartozó feladatok (konzervgyártás, őrlés stb.) tartoztak. A vállalat cukor-, mezőgazdasági telepet és gőzmalmot működtetett Kaposvárott, cukorgyárat és finomítót pedig Mezőhegyesen. Annak következtében, hogy érdekeltségeit folyamatosan növelte, gyárait pedig fejlesztette, cukorgyártásban elért kapacitásával az 1930-as években Magyarország egyik vezető mezőgazdasági-ipari vállalatává fejlődött.

Nemzetközi waggonkölcsönző r.-t.

A vasúti forgalom fellendülésével Európa vasúttársaságai nem bírtak a rendelkezésre álló eszközeikkel mindig minden igényt kielégíteni, ezért megnyílt a piac a vagonkölcsönző vállalatok előtt. A XIX. század végére kiépült vasúti hálózat, a feltőkésített vasútvállalatok és a hazai ipar erőteljes kocsi- és kerékgyártása folytán a vagonkölcsönzés egy egyre szűkülő iparággá vált, mely révén a Nemzetközi Waggonkölcsönző 1905-ben be is olvadt a Magyar Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaságába és így megszűnt.

Neuschlosz-féle nasici tanningyár és gőzfavágó r.-t.

Lásd bővebben itt: Union des usines et des exploitations forestieres de Nasic  

Osztrák-magyar bank

A dualista elvek mentén 1878-ben létrejövő Osztrák-Magyar Bank a Monarchia központi bankja, részvénytársasági formában működő magántulajdonú bank volt, ami a korabeli szokásoknak megfelelően egyszerre töltött be jegybanki és kereskedelmi banki funkciókat. Két főintézete Bécsben, illetve Budapesten működött. Az első világháborúig részleges nemesfém fedezettel bocsátotta ki a bankjegyeket, majd 1914-től fedezetlenül. Fennállásának évtizedei alatt üzleti tevékenységében egyre hangsúlyosabb lett a magyarországi finanszírozás. Felszámolásáról az első világháborút lezáró osztrák- és magyar békeszerződések döntöttek.

Pannónia viszontbiztosító intézet

A Pannonia Magyar Viszontbiztosító Intézet Magyarország első viszontbiztosító társasága. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság részvényesei alapították 1862-ben, elsősorban az EMÁBIT tűz- és jégbiztosítási állományának viszontbiztosítására. Rövidesen más magyarországi biztosítók viszontbiztosítására is kiterjesztette működését és egészen az 1948-as államosításáig kilenc évtizeden át Magyarország legjelentősebb viszontbiztosítójának számított. Az 1940-es években egy rövid ideig – az EMÁBIT csoport konszolidációjának következményeként – direkt balesetbiztosításokkal is foglalkozott.

Pesti magyar kereskedelmi bank

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot 1841-ben alapították. Fennállása alatt végig az egyik legnagyobb magyar kereskedelmi bank volt. Fő tevékenységei eleinte a váltóleszámítolás, a jelzáloghitelezés, valamint vállalkozások alapítása és finanszírozása voltak. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a bank bocsátotta ki a nemesfém fedezetű Kossuth bankókat. Az 1880-as évektől modern, a banktevékenység minden területén aktív kereskedelmi bankká vált. A bankot 1947-ben államosították. 1948-ban a bank bázisán alakult meg a Magyar Külkereskedelmi Bank.

Részv.-társ. vill. és közl. vállalatok számára

A Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára vállalatot 1895-ben alapították. A cég már az első években jelentős fejlődést tudott elérni, így a huszadik század első két évtizedében nem csak belföldön, de külföldön is jelentős érdekeltségekre és részesedésre tett szert. Kisvasútjai és villamos telepei üzemeltetése, illetve eladása révén jelentős bevételre tett szert, így nyeresége a világháború előestéjén megközelítette az 1 millió Koronát. Az 1920-as és 1930-as években újabb vállalatokat volt képes magába olvasztani, így „Tröszt” becenevének megfelelően, a második világháború végére megkerülhetetlen jelentőségűvé vált a hazai villamosenergia-iparban.

Révai testvérek irodalmi intézet részvénytársaság

A későbbi Révai Testvérek Rt. elődjét 1859-ben alapította Eperjesen Rosenberg (Révai) Leó és Sámuel. Tíz évvel később 1869-ben Pesten is üzletet nyitottak a Franklin társulat üzletével megegyező Egyetem utcában, ahol antikvár és új kiadású könyvek értékesítésével foglalkoztak. Az alapítás után az 1880-as években Sámuel fiai Mór és Ödön vették át az üzletet, akik el is kezdték azt felvirágoztatni, majd 1895. május 26-án áttértek a részvénytársasági formára. Ezután jött létre az a nagysikerű könyvkiadó és -kereskedő hálózat, mely jogutódjaiban még ma is létezik.

Rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság

A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Magyarország egyik legmeghatározóbb vasipari vállalata volt 1881–1948 között. Salgótarján környékén az 1800-as években több helyen is jó minőségű barnakőszenet találtak, mely ötvözve a gömöri vasérc adta lehetőségekkel kiváló befektetésnek bizonyult a 19. század rohamosan növekvő acélszükséglete kielégítésére.

Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság

Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság az egyik leghíresebb hazai kőszénbánya volt a 19-20. században, mely a két világháború között már nem csak a helyi nógrádi szénlelőhelyen, de országosan is jelen volt a teljes magyar szénkitermelésben.

Schlick-Nicholson gép-, waggon- és hajógyár r.-t.

A Schlick-Nicholson gép-, waggon- és hajógyár Rt. (1912–1927) két jogelőd szervezet – Schlick-féle vasöntöde és gépgyár Rt. (1871–1912); Nicholson Gépgyár Rt. (1895–1912) – egyesülésével 1912-ben jött létre, majd 1927-ben olvadt be a Ganz és társa – Danubius gép-, vagon-, és hajógyár Rt-ba (1911–1929). A két jogelőd, az egyesített vállalat és a Ganz is hasonló háttértörténettel, hasonló technológiákkal, hasonló termékeket állítottak elő.

Schoenichen-Hartmann-féle gépgyár

Az 1911-ben fúzióval létrejött Ganz–Danubius hajógyár a dualizmus végi ipari termelés egyik csúcsvállalata volt. A részvénytársaság elsősorban a hajógyártásra fókuszált ebben az időben, de e mellett számos iparágban volt jelen. Jogelődöket és jogutódokat tekintve is egy rendkívül izgalmas és bonyolult szervezeti fejlődés eredménye a vállalat, melyből egy a Schoenichen-Hartmann féle gyár volt.

Teudloff és Dittrich bp. armatúra-, szivat. és gépgy. r.-t.

A Teudloff K. és Dittrich T. Gépgyár Rt. 1895-ben az Osztrák-Angol Bank támogatása mellett az 1884 óta Budapesten működő Teudloff Károly féle gépgyár átalakulásával jött létre. Az üzem víz-, gáz- és légszeszvezetékek szerelvényeit, feszmérőket, darukat, hidakat, vasszerkezeteket és födémszerkezeteket gyártott. A részvénytársaság 1895. február 5-én 900 000 forint alaptőkével alakult meg a budapesti Markotányos u. 21. […]

Újlaki tégla- és mészégető részvénytársaság

Az Újlaki Tégla- és Mészégető Részvénytársulat 1869-ban jött létre, miután felvásárolta az óbudai Kunwald-féle mész- és téglagyárat. Az első fejlesztésekre az 1880-as években került sor, amelyet a vállalat terjeszkedése követett az 1890-es években. A századfordulós építőipari nehézségek után a vállalat tovább bővítette érdekeltségét, de az első világháború után már jelentősen meggyengült. 1928-ban feladta önállóságát, s beolvadt a Nagybátonyi szénbánya Részvénytársaságba.

Union des usines et des exploitations forestiéres de Nasic

A Neuschloss család a 18. század végén költözött Morvaországból Vágvecsére. A korabeli faipari központban Neuschloss Jakab alapított fakereskedelmi céget, mellyel komoly jövedelemre tett szert. Neuschloss Izsák a 19. században már Párkányban tevékenykedett, majd a család tagjai fontos hivatalokat és érdekeltségeket szereztek Pesten is. Ekkorra már a faipar teljes vertikumában jelen voltak az erdőgazdálkodástól a feldolgozáson, […]

Weitzer J. Gép-, waggongyár és vasöntőde r.-t.

Az aradi Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt. 1891. december 1-én alakult az osztrák Grazer Wagon- und Maschinenfabriks A. G. Vormals Johann Weitzer vagongyár alapításaként és hamar a város és az ország egyik fontos járműipari vállalatává vált.