![](https://tozsdemuzeum.hu/wp-content/uploads/2018/10/Gschwindtrészvény.jpg)
![Section Header](https://tozsdemuzeum.hu/wp-content/plugins/history-toolkit/lib/images/section-header2-1.png)
Részvények
A részvények tulajdonjogot kifejező értékpapírok. A korabeli részvények nem sokban különböztek a maiaktól, talán csak annyiban, hogy volt lejáratuk (általában hosszú, 50 év), a visszafizetés pedig sokszor úgy történt, hogy egy évben kisorsolták a részvényesek például 2%-át, és nekik visszafizették a névértéket. Ilyenkor legtöbbször a részvényt bevonta a kibocsátó cég, de néhány esetben ún. ``élvezeti jegyet`` adott cserébe, ami csak az osztalék egy bizonyos (például a névérték 6%-át meghaladó) részére jogosított.
Részvények listája![](https://tozsdemuzeum.hu/wp-content/uploads/2020/09/foto_001_200_lead.jpg)
![Section Header](https://tozsdemuzeum.hu/wp-content/plugins/history-toolkit/lib/images/section-header2-1.png)
Kötvények
A kötvények hitelezői jogot kifejező értékpapírok. A korabeli államkötvények jelentősen eltértek a maiaktól két tekintetben is: egyrészt jellemzően örökjáradék kötvények voltak, azaz nem volt lejáratuk, és csak kamatot fizettek, másrészt a kifizetés több esetben is valamilyen nemesfém pénzérmében (aranyforint, ezüstforint) volt meghatározva. A magas kamatozású kötvényeket pedig az államok, amikor pénzügyi helyzetük lehetővé tette, visszafizettették, így egy rejtett visszavásárlási opció is kapcsolódott hozzájuk.
Kötvények listája![](https://tozsdemuzeum.hu/wp-content/uploads/2018/11/AHG_1000_1880_obverse.jpg)
![Section Header](https://tozsdemuzeum.hu/wp-content/plugins/history-toolkit/lib/images/section-header2-1.png)
Devizák és nemesfémek
A devizák és nemesfémek azért kerültek egy kategóriába, mert az első világháború előtt az ún. aranystandard rendszer volt érvényben, tehát a pénzeknek meghatározták a fémtartalmát, és a nemzeti bankok visszaváltási kötelezettséget vállaltak rá ezen az árfolyamon. Másrészt számos pénzérmének tényleg volt nemesfém tartalma.
Devizák és nemesfémek listája