Teudloff és Dittrich bp. armatúra-, szivat. és gépgy. r.-t.
A Teudloff K. és Dittrich T. Gépgyár Rt. 1895-ben az Osztrák-Angol Bank támogatása mellett az 1884 óta Budapesten működő Teudloff Károly féle gépgyár átalakulásával jött létre. Az üzem víz-, gáz- és légszeszvezetékek szerelvényeit, feszmérőket, darukat, hidakat, vasszerkezeteket és födémszerkezeteket gyártott. A részvénytársaság 1895. február 5-én 900 000 forint alaptőkével alakult meg a budapesti Markotányos u. 21. szám alatt, míg egy fiókgyára Bécsben üzemelt (ez lehetett a Dittrich-féle üzem).
A társaság elnöke Dr. Morzsányi Károly, igazgatói Scheyrer György, Lukács József, Simon Jakab és Dr. Mayer Vilmos, míg vezérigazgatója Teudloff Károly voltak. A cég nyeresége 1896-ban még meghaladta a 90 000 forintot, de ettől kezdve minden évben nagyjából az előző évi 2/3-ra esett, míg 1899-ben már a 20 000 forintos veszteséget is meghaladta. A veszteségek hatására 1900-ban a tőkét 600 000 forintra, azaz 1 200 000 koronára csökkentették. Ekkor az elnöki széket szegedi Lukács József, az alelnökit Tedesco Lajos kapa meg; az igazgatók között pedig feltűnt Gussenbauer Ármin, Dr. Kohner Adolf és Lenz Ágoston is. Az üzem ekkor 50 lóerőnyi géppel és 100 munkással működött. 1907-ben az elnöki széket Kohner Adolf, az alelnökit Korner Gusztáv foglalhatta el, miközben a cég vesztesége a félmillió koronát is meghaladta. Ennek folyományaként a bécsi telepet a cég eladta, és az Teudloff u. Dittrich Armaturen- und Maschinenfabrik Gesellschaft m. b. H. néven üzemelt tovább, azonban a lejtmenetet ez csak fékezni tudta, ezért 1912-ben a cég magába olvasztotta a szintén veszteséges Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Rt-t, amelynek vezetősége nagyrészt megegyezett a Teudloff gyáréval. Így jött létre a Teudloff–Dittrich budapesti armatúra-, szivattyú és gépgyár Rt., majd 1913-ban a Vulkán Gépgyár Rt-t is magukba olvasztotta. A tranzakciókhoz pedig megemelték az alaptőkét is 2 250 000 koronára.
Az egyesített vállalat elnöke Báró Dr. Kohner Adolf, alelnöke boglári Simon Jakab, igazgatói: Dr. Planer Miksa, Engel Pál, ilenczfalvi Linczer Imre, Kaszab Aladár, Taussig Oszkár, nemes Mansfeld Rikárd és Korner Gusztáv lettek, a cég nyeresége ugyanakkor minimális volt. A háború után 1925-ben 400 000 P alaptőkével konszolidálták a céget, mely 1926-ban közel 30 000 P, 1927-ben 50 000 P és 1928-ban 70 000 P nyereséget ért el, miközben már 500 munkása dolgozott 500 lóerőnyi géppel. A gazdasági világválság ugyanakkor megakasztotta a fejlődést, és az azt tulajdonló Angol International Bank (mint az Angol–Osztrák Bank jogutódja) likvidálta magyar érdekeltségeit és az intenzív tőkekivonásnak esett áldozatul a válsággal küzdő Teudloff gyár, ahogy sok más hazai válalalt, így például az Atlantica Trust is, Végül a Teudloff–Dittrich cég 1931-ben beolvadt a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Rt-be.
Források:
Magyar Compass 1874-1944 | Arcanum Digitális Tudománytár
Alapítás ideje: 1884
Megszűnés ideje: 1931
Alapítók: Teudloff Károly
Kibocsátott értékpapírok:
| Teudloff és Dittrich bp. armatúra-, szivat. és gépgy. r.-t. |
Meghatározó vezetők nincsenek beállítva
Főtevékenység: szivattyúk, tűzoltókocsik, lövettyűk gyártása
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
Alapítás ideje: 1884
Alapítók: Teudloff Károly
Meghatározó vezetők nincsenek beállítva
Főtevékenység: szivattyúk, tűzoltókocsik, lövettyűk gyártása
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
Teudloff és Dittrich bp. armatúra-, szivat. és gépgy. r.-t.
A Teudloff K. és Dittrich T. Gépgyár Rt. 1895-ben az Osztrák-Angol Bank támogatása mellett az 1884 óta Budapesten működő Teudloff Károly féle gépgyár átalakulásával jött létre. Az üzem víz-, gáz- és légszeszvezetékek szerelvényeit, feszmérőket, darukat, hidakat, vasszerkezeteket és födémszerkezeteket gyártott. A részvénytársaság 1895. február 5-én 900 000 forint alaptőkével alakult meg a budapesti Markotányos u. 21. szám alatt, míg egy fiókgyára Bécsben üzemelt (ez lehetett a Dittrich-féle üzem).
A társaság elnöke Dr. Morzsányi Károly, igazgatói Scheyrer György, Lukács József, Simon Jakab és Dr. Mayer Vilmos, míg vezérigazgatója Teudloff Károly voltak. A cég nyeresége 1896-ban még meghaladta a 90 000 forintot, de ettől kezdve minden évben nagyjából az előző évi 2/3-ra esett, míg 1899-ben már a 20 000 forintos veszteséget is meghaladta. A veszteségek hatására 1900-ban a tőkét 600 000 forintra, azaz 1 200 000 koronára csökkentették. Ekkor az elnöki széket szegedi Lukács József, az alelnökit Tedesco Lajos kapa meg; az igazgatók között pedig feltűnt Gussenbauer Ármin, Dr. Kohner Adolf és Lenz Ágoston is. Az üzem ekkor 50 lóerőnyi géppel és 100 munkással működött. 1907-ben az elnöki széket Kohner Adolf, az alelnökit Korner Gusztáv foglalhatta el, miközben a cég vesztesége a félmillió koronát is meghaladta. Ennek folyományaként a bécsi telepet a cég eladta, és az Teudloff u. Dittrich Armaturen- und Maschinenfabrik Gesellschaft m. b. H. néven üzemelt tovább, azonban a lejtmenetet ez csak fékezni tudta, ezért 1912-ben a cég magába olvasztotta a szintén veszteséges Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Rt-t, amelynek vezetősége nagyrészt megegyezett a Teudloff gyáréval. Így jött létre a Teudloff–Dittrich budapesti armatúra-, szivattyú és gépgyár Rt., majd 1913-ban a Vulkán Gépgyár Rt-t is magukba olvasztotta. A tranzakciókhoz pedig megemelték az alaptőkét is 2 250 000 koronára.
Az egyesített vállalat elnöke Báró Dr. Kohner Adolf, alelnöke boglári Simon Jakab, igazgatói: Dr. Planer Miksa, Engel Pál, ilenczfalvi Linczer Imre, Kaszab Aladár, Taussig Oszkár, nemes Mansfeld Rikárd és Korner Gusztáv lettek, a cég nyeresége ugyanakkor minimális volt. A háború után 1925-ben 400 000 P alaptőkével konszolidálták a céget, mely 1926-ban közel 30 000 P, 1927-ben 50 000 P és 1928-ban 70 000 P nyereséget ért el, miközben már 500 munkása dolgozott 500 lóerőnyi géppel. A gazdasági világválság ugyanakkor megakasztotta a fejlődést, és az azt tulajdonló Angol International Bank (mint az Angol–Osztrák Bank jogutódja) likvidálta magyar érdekeltségeit és az intenzív tőkekivonásnak esett áldozatul a válsággal küzdő Teudloff gyár, ahogy sok más hazai válalalt, így például az Atlantica Trust is, Végül a Teudloff–Dittrich cég 1931-ben beolvadt a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Rt-be.
Források:
Magyar Compass 1874-1944 | Arcanum Digitális Tudománytár