Első pesti spodium- és enyvgyár részv.-társ.
A Pesti Első Spodium és Csontliszt Gyár Rt. 1868-ban alakult Budapesten. Az üzem célja a spódium, másnéven csontlisztgyártás volt, melyet ekkoriban széleskörben alkalmaztak a műtrágyaipartól az orvosi alapanyagok gyártásáig. A cég elnöke Machlup Adolf, vezérigazgatója Löwy A., igazgatóságának tagjai Herczog Rudolf, Oppenheim J. S., Neuwelt Hermann, Rechnitz H., Pfeiffer Ignác, Hirschler F., Diamant Károly és Müller Vilmos voltak. A cég alapvetően Kelet-Európából és itthonról szerzett be állati csontmaradványokat, melyeket belföldi és külföldi helyeken értékesített. A cég nyeresége a kezdeti években átlagosan 20–25 ezer forintot tett ki.
A cég működése először az 1884-as évben szenvedett nehézségeket. Ekkorra a nyersanyagok beszerzése is nehezedett, illetve új kémiai eljárások és találmányok folytán az addigi üzem elavulttá és így hamar veszteségessé vált. Hiába próbálta az üzem felújítani a technológiáját, egy tartós recesszióba süllyedtek, míg végül 1891-ben 120 000 forintra szállították le az alaptőkéjüket, majd 1892-ben új részvények kibocsátásával 300 000 forintra emelték azt.
1893-ban az újonnan csatlakozott részvényesek ugyanakkor nem csak tőkét, de tudást is hoztak a céghez, illetve átvették annak vezetését. Az új elnök Bujánovics Sándor, a vezérigazgató Bedő Béla lett. Az igazgatóság tagjai pedig Deutsch József, Deutsch Antal, Müller Vilmos s Pfeiffer Ignác lettek, tehát az igazgatóság fele az új, fele a régi befektetőkből került ki. A cég ugyanakkor érezhető módon a Deutsch család érdekkörébe került, melyet jelez az is, hogy a befolyásuk alatt álló Magyar Országos Központi Takarékpénztárhoz (MOKTÁR) kerültek a cég pénzügyei is.
A tőkeemelés együtt járt a cég nevének megváltoztatásával: Első Pesti Spodium-, Enyv-, Műtrágya-, Vegyi Termékek Gyára Rt. és a pénzügyi stabilizációval is, mely révén 1894-ben már pozitív lett a cég mérlege 267 forint nyereséggel, mely hamarosan átlagosan 40–50 000 forint nyereséggé vált a következő években. Ugyanakkor a cég nemcsak nevében, hanem technológiájában és felszereltségében is modernizálódott. Ekkor 30 szakmunkás és 90 napszámos dolgozott az üzemnél, melyben 150 lóerő teljesítményű gép állt rendelkezésre. Maga az üzem pedig exportált már a keleti államokba, Amerikába, Spanyolországba, Németországba, Angliába. A termelési kapacitás évi 89 ezer mázsára nőtt.
Egy évtized alatt ugyanakkor az amerikai enyvgyártás utolérte az európait. Ennek ellensúlyozására 1903-ban Bécsben megalakult az Aktiengesellschaft für Chemische Industrie, mely egyesítette a birodalom nyugati felének 19 enyvgyárát. E mellé zárkózott fel a magyar ipar, amikor az Első Pesti alaptőkéjét 3 600 000 Koronára emelték és az így fel tudta vásárolni az öt hazai enyvgyárat. A felvásárolt cégek közül a temesvárinak és pozsonyinak beszüntette üzemét, míg a budapestit a fiumeit és a liptószentmiklósit megerősítette működésében. 1907-ben az osztrák és a magyar enyvgyárak pedig Berlinben közös cégeket alapítottak az egységes nyersanyagvásárlásra és egységes exportálásra.
A központosítás ugyanakkor nem tudta a versenyt enyhíteni, mely révén ebben az évtizedben nagy veszteségek érték a céget, így végül 1912-ben 2 160 000 koronára kellett leszállítaniuk az alaptőkét. A háború után a cég további üzemeket tudott érdekkörébe vonni, így a Bőr- és faggyúértékesitő részvénytársaságot, a Pannónia bőrgyár részvénytársaságot, a Pannónia czipőgyár részvénytársaságot, a „Taurus“ nyerstermék kereskedelmi részvénytársaságot és az Albumin vérfeldolgozógyár részvénytársaságot, a Budapesti mészárosok és hentesek csontfeldolgozó és műtrágya gyára Rt-t, a Liptószentmiklósi enyvgyár Rt-t, valamint ennek prágai irodáját és a Szeredi műtrágya és enyvgyár Rt-t és ennek pozsonyi irodáját. E mellett pedig megalapította az Első fiumei spódium- és enyvgyár Rt-t, a N. V. Hollandsch-Oost Europeesche Handels-Maatschappijt Rotterdamban, valamint ennek budapesti és bécsi fiókjait, és a Marasesti Societa Anonima Romana pentru Industrii Chiemica Bukarestet, valamint ennek kolozsvári irodáját.
A céget pengőben 1926-ra 1 600 000-es alaptőkével konszolidálták, az új elnök Flessig Sándor, alelnöke Dr. Szilágyi Artúr Károly lett. A cég vezérigazgatója Deutsch Sándor, az igazgatóság tagjai Dr. Dobay Aurél, Dr. Fejér László, Dr. Görgey István, Kálmán Henrik, Dr. Kemenesi Oszkár, Magyar Pál, Dr. Márkus Jenő és Dr. Zichy Béla Rezső lettek.
A vállalat végül 1928. május 25-én a cég beolvadt a Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipar Rt-be.
Alapítás ideje: 1868
Megszűnés ideje: 1928
Alapítók nincsenek beállítva
Meghatározó vezetők nincsenek beállítva
Főtevékenység: csontliszt és enyvgyártás
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
Alapítás ideje: 1868
Alapítók nincsenek beállítva
Meghatározó vezetők nincsenek beállítva
Főtevékenység: csontliszt és enyvgyártás
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
Első pesti spodium- és enyvgyár részv.-társ.
A Pesti Első Spodium és Csontliszt Gyár Rt. 1868-ban alakult Budapesten. Az üzem célja a spódium, másnéven csontlisztgyártás volt, melyet ekkoriban széleskörben alkalmaztak a műtrágyaipartól az orvosi alapanyagok gyártásáig. A cég elnöke Machlup Adolf, vezérigazgatója Löwy A., igazgatóságának tagjai Herczog Rudolf, Oppenheim J. S., Neuwelt Hermann, Rechnitz H., Pfeiffer Ignác, Hirschler F., Diamant Károly és Müller Vilmos voltak. A cég alapvetően Kelet-Európából és itthonról szerzett be állati csontmaradványokat, melyeket belföldi és külföldi helyeken értékesített. A cég nyeresége a kezdeti években átlagosan 20–25 ezer forintot tett ki.
A cég működése először az 1884-as évben szenvedett nehézségeket. Ekkorra a nyersanyagok beszerzése is nehezedett, illetve új kémiai eljárások és találmányok folytán az addigi üzem elavulttá és így hamar veszteségessé vált. Hiába próbálta az üzem felújítani a technológiáját, egy tartós recesszióba süllyedtek, míg végül 1891-ben 120 000 forintra szállították le az alaptőkéjüket, majd 1892-ben új részvények kibocsátásával 300 000 forintra emelték azt.
1893-ban az újonnan csatlakozott részvényesek ugyanakkor nem csak tőkét, de tudást is hoztak a céghez, illetve átvették annak vezetését. Az új elnök Bujánovics Sándor, a vezérigazgató Bedő Béla lett. Az igazgatóság tagjai pedig Deutsch József, Deutsch Antal, Müller Vilmos s Pfeiffer Ignác lettek, tehát az igazgatóság fele az új, fele a régi befektetőkből került ki. A cég ugyanakkor érezhető módon a Deutsch család érdekkörébe került, melyet jelez az is, hogy a befolyásuk alatt álló Magyar Országos Központi Takarékpénztárhoz (MOKTÁR) kerültek a cég pénzügyei is.
A tőkeemelés együtt járt a cég nevének megváltoztatásával: Első Pesti Spodium-, Enyv-, Műtrágya-, Vegyi Termékek Gyára Rt. és a pénzügyi stabilizációval is, mely révén 1894-ben már pozitív lett a cég mérlege 267 forint nyereséggel, mely hamarosan átlagosan 40–50 000 forint nyereséggé vált a következő években. Ugyanakkor a cég nemcsak nevében, hanem technológiájában és felszereltségében is modernizálódott. Ekkor 30 szakmunkás és 90 napszámos dolgozott az üzemnél, melyben 150 lóerő teljesítményű gép állt rendelkezésre. Maga az üzem pedig exportált már a keleti államokba, Amerikába, Spanyolországba, Németországba, Angliába. A termelési kapacitás évi 89 ezer mázsára nőtt.
Egy évtized alatt ugyanakkor az amerikai enyvgyártás utolérte az európait. Ennek ellensúlyozására 1903-ban Bécsben megalakult az Aktiengesellschaft für Chemische Industrie, mely egyesítette a birodalom nyugati felének 19 enyvgyárát. E mellé zárkózott fel a magyar ipar, amikor az Első Pesti alaptőkéjét 3 600 000 Koronára emelték és az így fel tudta vásárolni az öt hazai enyvgyárat. A felvásárolt cégek közül a temesvárinak és pozsonyinak beszüntette üzemét, míg a budapestit a fiumeit és a liptószentmiklósit megerősítette működésében. 1907-ben az osztrák és a magyar enyvgyárak pedig Berlinben közös cégeket alapítottak az egységes nyersanyagvásárlásra és egységes exportálásra.
A központosítás ugyanakkor nem tudta a versenyt enyhíteni, mely révén ebben az évtizedben nagy veszteségek érték a céget, így végül 1912-ben 2 160 000 koronára kellett leszállítaniuk az alaptőkét. A háború után a cég további üzemeket tudott érdekkörébe vonni, így a Bőr- és faggyúértékesitő részvénytársaságot, a Pannónia bőrgyár részvénytársaságot, a Pannónia czipőgyár részvénytársaságot, a „Taurus“ nyerstermék kereskedelmi részvénytársaságot és az Albumin vérfeldolgozógyár részvénytársaságot, a Budapesti mészárosok és hentesek csontfeldolgozó és műtrágya gyára Rt-t, a Liptószentmiklósi enyvgyár Rt-t, valamint ennek prágai irodáját és a Szeredi műtrágya és enyvgyár Rt-t és ennek pozsonyi irodáját. E mellett pedig megalapította az Első fiumei spódium- és enyvgyár Rt-t, a N. V. Hollandsch-Oost Europeesche Handels-Maatschappijt Rotterdamban, valamint ennek budapesti és bécsi fiókjait, és a Marasesti Societa Anonima Romana pentru Industrii Chiemica Bukarestet, valamint ennek kolozsvári irodáját.
A céget pengőben 1926-ra 1 600 000-es alaptőkével konszolidálták, az új elnök Flessig Sándor, alelnöke Dr. Szilágyi Artúr Károly lett. A cég vezérigazgatója Deutsch Sándor, az igazgatóság tagjai Dr. Dobay Aurél, Dr. Fejér László, Dr. Görgey István, Kálmán Henrik, Dr. Kemenesi Oszkár, Magyar Pál, Dr. Márkus Jenő és Dr. Zichy Béla Rezső lettek.
A vállalat végül 1928. május 25-én a cég beolvadt a Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipar Rt-be.