Győri textilművek r.-t.

Győri textilművek r.-t.

A textilgyártás egyidős az emberiséggel. Az iparág lényege, hogy különféle állati szőrökből és növényi rostokból fonalat gyártson, majd a fonalból szövetet, melyet tovább értékesíthet a különféle ruhaipari vállalatok részére. Természetesen vannak olyan technológiák is, melyek nem a fonalon keresztül jutnak el a szövetgyártásig, például nemezelés stb. A történelem folyamán a textilipar technológiai fejlődése hatott talán legnagyobb mértékben az általános technológiai fejlődésre egészen a gőzgépek megjelenéséig. A textilipar fontosságát jelzi, hogy 1928-ban a világ összes ipari kibocsátásának hatodrészét a textiliparban folyó érték képezte, ez pedig Magyarországon is így volt, 1937-ben a teljes ipari kibocsátás értéke 3,7 milliárd pengő volt, melyből 570 millió pengő volt a textilipar részesedése.

A győri textilgyártás megalapítása Julius Léon von Wernburg lovag (1842. november 9 – 1927. február 26.) nevéhez kötődik, aki eredendően a csehországi Wernstadtban építette fel textilgyártó üzemét. Az osztrák lovagi címet is (mely magasabb fokozatot jelent, mint az osztrák nemesi cím) is ezen tevékenysége révén kapta 1883-ban. Mint fontos és elismert helyi vállalkozó sok minden fűződött a nevéhez, így a település vasúti összeköttetésének megteremtése, de sok helyi jótékonykodás is. 1900-tól az abbáziai Hotel Stephanie-ban lakott. 1902-ben hozta létre a magyarországi, győri szövő- és fonómalmát, majd a vállalataiból 1905. október 30-án 1 600 000 K alaptőkével részvénytársaságot hozott létre, melyhez a tőkét a Magyar Kereskedelmi Rt. biztosította. Így alakult meg az Egyesült Wernstadti és Győri Textilipar Rt.

wernburgi Léon Gyula címere

Az újonnan felállt vállalat nem titkolt célja volt a „a Léon Gyula cég textilgyárainak megszerzése és üzemben tartása”. Győrött ekkor 360 szövőgépnél 300 munkást foglalkoztattak. A társaság elnöki székét a Magyar Kereskedelmi Rt. vezetője, az ebbéli tisztségéért nemességet szerző malomszegi Elek Pál foglalta el. Alelnök a korábbi tulajdonos wernburgi Léon Gyula lovag lett. Az igazgatóság tagjai pedig Lohnstein Lajos Ágost, wernburgi Léon Rezső lovag, Kohner Jenő, Butschowitzer Izidor és Dr. Stein Adolf. Az 1906-os és 1907-es évek nyereségesek voltak (96 000 – 170 000 K), ám 1908-tól intenzív zuhanásba kezdett a cég eredménye, előbb félmillió korona, majd 1911-re másfélmillió korona (azaz a teljes alaptőke) lett a hiány. Ennek folyományaként a cég egyenként 200 koronás részvényeit le is bélyegezték 10 koronára, és új részvénykibocsátást hajtottak végre, melyből a korábbi tulajdonosokat Léon urakat kihagyták, ez utóbbi pedig felveti annak kérdését, vajon volt-e szándékosság egy konjunkturális időszakban a cég korábbi bedöntésében a Magyar Kereskedelmi Rt. részéről.

Az 1912-es 2 000 000 K alaptőkére emelt vállalat elnöke Elek Pál maradt, alelnöke Balog Blum Brunó, az igazgatóság tagjai: Fleissig Sándor, báró Herzog Mór Lipót, Nádas Gyula, Stucker Sándor, Székely Ferenc és Weiner Lajos lettek, majd 1913-ban az elnök Székely Ferenc, az igazgatók Dr. Dobay Aurél, Fleissig Sándor, báró Herzog Mór, Nádas Gyula, Krausz Simon és Weiner Lajos lettek. A cég nyeresége 1913–1914 között 60–80 ezer korona között mozgott. Ekkor már 460 szövőszékkel állítottak elő többek között pamutárut, női divatkelméket, mollinokat, selyemfejkendőket stb.

A háború alatti és utáni koronainfláció és Trianon hatására a cég úgy döntött, hogy Pozsonyban kívánja folytatni tevékenységét, ezért Magyarországon a győri telephellyel új céget hoztak létre 1921-ben Győri Textilművek Rt. néven (mely később megalapította a Drucker Mór és fia Rt-t és a Tetra Rt-t is).

Az újonnan létesült cég elnöke Krausz Simon lett, alelnöke báró Liebig Tivadar. Igazgatói Drucker Géza, Engel Pál, Engel Ármin, Dr. Görgey István, Freund Rezső, Hajdu Zoltán, Fleissig Sándor, Magyar Pál, Nádas Gyula, Dr. Németh Károly, báró Pongrácz Vincze, Székely Ferenc, Steiner János, Steiner Sándor és Dr. Reik Ferenc. A pengő bevezetésével az alaptőke 1 000 000 P lett, míg a cég 1939-ig beállt egy stabil 100 ezer – 200 ezer pengő közötti éves nyereségre, mely csak a második világháború alatt nőtt meg jelentősen (hasonlóan az első világháborúhoz).

Az államosítás a Győri Textilművek Rt-t sem kerülhette el. A céget a Magyar Textil Nemzeti Vállalat alá tagolták be, és a fő gyártmánya a zsebkendő lett.


Nazarova-mozgalom a Győri Textilgyárban (1951)

Később, 1958-ban Győri Textilipari Vállalat néven folytatta tevékenységét, majd 1971-ben Rábatext, 1989-ben Győri Textilművek Rt. lett belőle. 1993-tól Uniontext, 2003-tól Leonell Textilipari Kft. néven működött egészen 2013-as megszűnéséig. Az addig megmaradt gyárépületeket pedig végleg elbontották és átalakították, így az egykori épületegyüttes adja ma Győr egyik SPAR üzletét, az egyik gyárkémény pedig az OBI áruház területén található.

2008. 09. 25.

 

Források:

 

Wernburg A Graupp története | Esszék az Ausztria-Fórumon (austria-forum.org)

Magyar Compass 1874-1944 | Arcanum Digitális Tudománytár

Layout 1 (mtak.hu)

Győri Ipartörténeti Alapítvány – Ipartörténeti emlékhelyek – Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövet Gyár (ipartortenet.hu)

 

 

Alapítás ideje: 1883

Megszűnés ideje nincs beállítva

Alapítók: werburgi Léon Gyula

Kibocsátott értékpapírok:

Győri textilművek r.-t.

Meghatározó vezetők nincsenek beállítva

Főtevékenység: textilgyártás

Fő termékek nincsenek beállítva

Székhelyek nincsenek beállítva

Telephelyek nincsenek beállítva

Fő mérföldkövek nincsenek beállítva

Szerző: Dr. Pelles Márton

Alapítás ideje: 1883

Alapítók: werburgi Léon Gyula

Meghatározó vezetők nincsenek beállítva

Főtevékenység: textilgyártás

Fő termékek nincsenek beállítva

Székhelyek nincsenek beállítva

Telephelyek nincsenek beállítva

Fő mérföldkövek nincsenek beállítva

Szerző: Dr. Pelles Márton

Győri textilművek r.-t.

A textilgyártás egyidős az emberiséggel. Az iparág lényege, hogy különféle állati szőrökből és növényi rostokból fonalat gyártson, majd a fonalból szövetet, melyet tovább értékesíthet a különféle ruhaipari vállalatok részére. Természetesen vannak olyan technológiák is, melyek nem a fonalon keresztül jutnak el a szövetgyártásig, például nemezelés stb. A történelem folyamán a textilipar technológiai fejlődése hatott talán legnagyobb mértékben az általános technológiai fejlődésre egészen a gőzgépek megjelenéséig. A textilipar fontosságát jelzi, hogy 1928-ban a világ összes ipari kibocsátásának hatodrészét a textiliparban folyó érték képezte, ez pedig Magyarországon is így volt, 1937-ben a teljes ipari kibocsátás értéke 3,7 milliárd pengő volt, melyből 570 millió pengő volt a textilipar részesedése.

A győri textilgyártás megalapítása Julius Léon von Wernburg lovag (1842. november 9 – 1927. február 26.) nevéhez kötődik, aki eredendően a csehországi Wernstadtban építette fel textilgyártó üzemét. Az osztrák lovagi címet is (mely magasabb fokozatot jelent, mint az osztrák nemesi cím) is ezen tevékenysége révén kapta 1883-ban. Mint fontos és elismert helyi vállalkozó sok minden fűződött a nevéhez, így a település vasúti összeköttetésének megteremtése, de sok helyi jótékonykodás is. 1900-tól az abbáziai Hotel Stephanie-ban lakott. 1902-ben hozta létre a magyarországi, győri szövő- és fonómalmát, majd a vállalataiból 1905. október 30-án 1 600 000 K alaptőkével részvénytársaságot hozott létre, melyhez a tőkét a Magyar Kereskedelmi Rt. biztosította. Így alakult meg az Egyesült Wernstadti és Győri Textilipar Rt.

wernburgi Léon Gyula címere

Az újonnan felállt vállalat nem titkolt célja volt a „a Léon Gyula cég textilgyárainak megszerzése és üzemben tartása”. Győrött ekkor 360 szövőgépnél 300 munkást foglalkoztattak. A társaság elnöki székét a Magyar Kereskedelmi Rt. vezetője, az ebbéli tisztségéért nemességet szerző malomszegi Elek Pál foglalta el. Alelnök a korábbi tulajdonos wernburgi Léon Gyula lovag lett. Az igazgatóság tagjai pedig Lohnstein Lajos Ágost, wernburgi Léon Rezső lovag, Kohner Jenő, Butschowitzer Izidor és Dr. Stein Adolf. Az 1906-os és 1907-es évek nyereségesek voltak (96 000 – 170 000 K), ám 1908-tól intenzív zuhanásba kezdett a cég eredménye, előbb félmillió korona, majd 1911-re másfélmillió korona (azaz a teljes alaptőke) lett a hiány. Ennek folyományaként a cég egyenként 200 koronás részvényeit le is bélyegezték 10 koronára, és új részvénykibocsátást hajtottak végre, melyből a korábbi tulajdonosokat Léon urakat kihagyták, ez utóbbi pedig felveti annak kérdését, vajon volt-e szándékosság egy konjunkturális időszakban a cég korábbi bedöntésében a Magyar Kereskedelmi Rt. részéről.

Az 1912-es 2 000 000 K alaptőkére emelt vállalat elnöke Elek Pál maradt, alelnöke Balog Blum Brunó, az igazgatóság tagjai: Fleissig Sándor, báró Herzog Mór Lipót, Nádas Gyula, Stucker Sándor, Székely Ferenc és Weiner Lajos lettek, majd 1913-ban az elnök Székely Ferenc, az igazgatók Dr. Dobay Aurél, Fleissig Sándor, báró Herzog Mór, Nádas Gyula, Krausz Simon és Weiner Lajos lettek. A cég nyeresége 1913–1914 között 60–80 ezer korona között mozgott. Ekkor már 460 szövőszékkel állítottak elő többek között pamutárut, női divatkelméket, mollinokat, selyemfejkendőket stb.

A háború alatti és utáni koronainfláció és Trianon hatására a cég úgy döntött, hogy Pozsonyban kívánja folytatni tevékenységét, ezért Magyarországon a győri telephellyel új céget hoztak létre 1921-ben Győri Textilművek Rt. néven (mely később megalapította a Drucker Mór és fia Rt-t és a Tetra Rt-t is).

Az újonnan létesült cég elnöke Krausz Simon lett, alelnöke báró Liebig Tivadar. Igazgatói Drucker Géza, Engel Pál, Engel Ármin, Dr. Görgey István, Freund Rezső, Hajdu Zoltán, Fleissig Sándor, Magyar Pál, Nádas Gyula, Dr. Németh Károly, báró Pongrácz Vincze, Székely Ferenc, Steiner János, Steiner Sándor és Dr. Reik Ferenc. A pengő bevezetésével az alaptőke 1 000 000 P lett, míg a cég 1939-ig beállt egy stabil 100 ezer – 200 ezer pengő közötti éves nyereségre, mely csak a második világháború alatt nőtt meg jelentősen (hasonlóan az első világháborúhoz).

Az államosítás a Győri Textilművek Rt-t sem kerülhette el. A céget a Magyar Textil Nemzeti Vállalat alá tagolták be, és a fő gyártmánya a zsebkendő lett.


Nazarova-mozgalom a Győri Textilgyárban (1951)

Később, 1958-ban Győri Textilipari Vállalat néven folytatta tevékenységét, majd 1971-ben Rábatext, 1989-ben Győri Textilművek Rt. lett belőle. 1993-tól Uniontext, 2003-tól Leonell Textilipari Kft. néven működött egészen 2013-as megszűnéséig. Az addig megmaradt gyárépületeket pedig végleg elbontották és átalakították, így az egykori épületegyüttes adja ma Győr egyik SPAR üzletét, az egyik gyárkémény pedig az OBI áruház területén található.

2008. 09. 25.

 

Források:

 

Wernburg A Graupp története | Esszék az Ausztria-Fórumon (austria-forum.org)

Magyar Compass 1874-1944 | Arcanum Digitális Tudománytár

Layout 1 (mtak.hu)

Győri Ipartörténeti Alapítvány – Ipartörténeti emlékhelyek – Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövet Gyár (ipartortenet.hu)