Budapesti Bankegyesület r. t.
A BB Rt. alapvetően 1879-ben jött létre két korábbi szervezet fúziójával, mely közül a Pest-budai Kézművesbankot tekintette a későbbi vállalat jogelődjének. Igaz ezt azért alapították 1869-ben, mert azok a kisvállalkozók, akik a későbbi intézmény mögött (is) álltak, nem voltak megelégedve a másik elődszervezet, a korábban, ugyanezen célra alapított Iparosok Általános Takarék- és Hitelegylete (1876-tól Lipótvárosi Bank) működésével, kifogásolták annak átláthatatlan pénzügyi működését.
Az Iparosok Általános Takarék- és Hitelegylete
Az Iparosok Általános Takarék- és Hitelegylete 1868-ban alakult, székhelye a Mocsonyi ház volt, mely napjainkban a Vörösmarty téren található. Az intézmény 2 000 000 forint alaptőkével alakult meg és Pólya Jakab szerint (1895:81–83) az első évek kiemelkedően magas profitot hoztak, amelyeknek az okait ugyan nem részletezik a mérlegek, de részben a Losonczi Posztógyárból eredtek, mely ekkor a bank tulajdonában volt. Valódi csodabanknak titulálja ezért őket, hiszen ez az intézmény volt az, amely több, az 1873-as válság során csődbe ment kis budapesti intézményt is magába tudott olvasztani. Így 1873-ban megszerezte a Pest-Lipótvárosi Takarékpénztárt, melyet ugyanazon évben újra is alapított, mintegy leányvállalatként Általános Pest-Lipótvárosi Takarékpénztár néven. 1874-ben magába olvasztotta a csődbe ment Pesti Egyleti Bankot is.
Az 1875-ös év megrengette a bank részvényesei és a korábbi igazgató (egy bizonyos Keller) közötti bizalmat, ugyanis utóbbi, mintegy félmillió forintot sikkasztott a bank vagyonából, mely miatt eljárás alá vetették e mellett mintegy 167 ezer forintos veszteséggel zárt ekkor az intézmény. Ezt követően állt fel az intézmény új vezetősége az alábbi tagokkal:
Elnök: Dr. Falk Miksa
Igazgatók: Árvay József, Deutsch Sámuel, Deutsch Mór G., Grünbaum Max, Halász Imre, Schwarz Ármin, Tóth Vilmos. Aligazgató: Beck Dénes. Felügyelőbizottság: Mandello Hugó, Pirnitzer Jakab, Weltner Jakab, Rosenthal Adolf.
Az új vezetés az év végéig egyesítette a fantomcégként működő takarékpénztárat és az azt létrehozó hitelegyletet, így született meg az új cég, a Lipótvárosi Bank Rt. (székhelye a Ferencz-József téren a Diánafürdő épületében volt). A bank alaptőkéjét 750 000 forintra szállították le, a vezetőségbe bekerült Imendörffer Ágoston, mint új vezérigazgató. Az adott év igazgatósági jelentése részletez egy nagyon autentikus részvényleszállítási módot, mely szerint: „az intézet birtokában volt 5000 darab saját részvény a kir. közjegyző ellenőrzése mellett elégetett és az elhatározott tőkeleszállítás immár tényleg is végrehajtatott.” Az átalakulások folytán az 1877. évet már 16 768 frt pluszban zárta a bank, melynek értéke 1878-ban 8 451 frt volt.
A Pest-Budai Kézművesbank Rt.
Ahogy arról már szóltunk a Pest-Budai Kézművesbank Rt. 1869-ben, 500 000 forinttal alakult azzal a céllal, hogy a budapesti kisvállalkozók, főleg kézművesek és mesteremberek gazdálkodását segítse. A cég székhelye az Erzsébet tér 9. alatt volt. A rendelkezésünkre álló első – 1871-es – közgyűlési irat alapján a bank elnöke Ellenberger Henrik, alelnöke Falk Zsigmond, igazgatói Adler Lajos, Neustadt Gusztáv, Schwarz Ármin, Felügyelőbizottsági tagok Bárdos József, Boschnan Jakab, Fahnrich Simon, Dr. Kövesdi Mór voltak. A cég nyeresége ekkor 18 177 forint volt, mely 1876-ban 23 582 forint, 1877-ben 19 512 forint, 1878-ban 27 401 forint volt. Azt, hogy mennyire egy alulról szerveződő intézmény volt a bank jól mutatja, hogy – az 1876-os közgyűlés alapján – 142 részvényese volt, akik meg is jelentek a közgyűlésen. Ez akkoriban kifejezetten magas szám volt.
A Budapesti Bankegyesület Rt.
A Budapesti Bankegyesület Rt. így ezen két intézmény, a Lipótvárosi Bank Rt. és a Pest-Budai Kézművesbank Rt. fúziójából alakult meg 1879-ben 500 000 forint alaptőkével. A cég székhelye az Erzsébet tér 18 alatt volt, vezetősége az alábbiak szerint állt össze:
Elnök: Ellenberger Henrik
Alelnök: Falk Zsigmond lovag
Igazgatóság: Adler Lajos, Árvay F., Deutsch Sámuel, Grünbaum M., Neustadt G., Schwarz Ármin.
Felügyelőbizottság: Bárdos József, Éder József, Kövesdy Mór, Mahler Simon.
Vezérigazgató: Schwarz Ármin.
A cég az első évét már 50 388 forint nyereséggel zárta. 1881-ben az alaptőkét 750 000 forintra emelték, miközben a nyereség 57 640 frt lett, 1882-ben a nyereség már 89 538 frt. volt miután az alaptőkét ismét emelték, ezúttal 1 000 000 forintra. A bank tevékenysége innentől folyt tovább, ha csak a nyereségeket nézzük az 1883-ban 100 513 forint volt, 1884-ben 134 818 frt, 1885-ben 88 683 frt, 1886-ban 98 550 frt, 1887-ben 132 232 frt, 1888-ban 167 578 frt, 1889-ben 178 405 frt, 1890-ben 208 261 frt, 1891-ben 286 507 frt, 1893-ban 344 251 frt, 1894-ben 236 127 frt, 1895-ben pedig 622 965 frt.
A bank 1895-ben felemelte az alaptőkéjét 6 000 000 forintra és az igazgatósági jelentés alapján ekkoriban már országhatárokon túl is rendelkeztek érdekeltségekkel, így részvényeit bírták a berlini Montan Industrie Actien Gesellschaft, a Vereinigte Eisenbahnbau- und Betriebs-Gesellschaft, a temesvár-nagyszentmiklósi vasút, a Magyar-galicziai naphta ipar részvénytársaság, a Malomipar részvénytársaság, a Győr-Veszprém-Dombovári vasút, a nógrádvármegyei helyi érdekű vasút vállalatoknak és megalapították a Bankegyesületi váltóüzlet Rt-t.
1896-ban 667 398 forint nyereséggel zárt a bank, miközben a tőkét 10 000 000 forintra emelték. Ebben az évben tovább terjeszkedtek, így az alábbi üzletekben szereztek befolyást: Rheinisch-Westphälische Kalkwerks Act.-Ges., aradi vízvezetéki berendezések, Esztergom vidéki kőszénbánya Rt., Fertővidéki h. é. vasút, a szeged-karlovai h. é. vasút, a a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekű vasutak. 1897-ben a nyereség 558 877 forintot tett ki, miközben a bank tovább terjeszkedett: Breslauer Discontobank, Délmagyarországi kőszénbánya társaság. 1898-ban a nyereség 433 404 forintot tett ki, 1899-ben 450 774 forintot.
1900-ban a bank is átállt az új valutára, a Koronára. A társaság mérlege szerint ugyanakkor ebben az évben az alaptőke 10 000 000 forintot tett ki, melyből ténylegesen 12 000 000 korona volt befizetve. A bank nyeresége az 1900. évben 825 463 koronát tett ki, igaz az igazgatóság jelentése vészharangokat kongatott, mivel a birtokukban levő részvények nem hoztak jövedelmet. Ennek folyományaként az 1901-es év mérlege már, mint felszámolás alatt álló cég jelent meg, amikoris a nyereség visszaesett 209 408 koronára. A felszámolás okairól homályosan fogalmaz az igazgatósági jelentés. Az érdekkörükbe tartozó helyi érdekű vasútak kielégítő eredményt hoztak, ahogy a kihelyezett lombard hiteleik is. Ugyanakkor néhány veszteséges ügylet annyira nagy visszhangot váltott ki, hogy a részvnyesek tömegesen fordultak el a cégtől és mindenki próbált megszabadulni a részvényeiktől. Ezt láthatjuk a cég tőzsdei jegyzésében is, 1900. év végén 174,5 K volt egy részvény értéke, 1901-ben 115 K és 1902-ben – amikor az 1901-es jelentés készült – 82,5 K. A drasztikus árfolyamveszteség miatt pedig a cég mögül rohamléptekben hátráltak ki a tulajdonosok. Ennek lett következménye, az igazgatósági jelentés szerint, hogy a napi üzem folytatása is kétségessé vált, mert a likviditásuk rohamosan csökkent, miközben senki nem volt hajlandó hitelt adni nekik. Így 1902. áprilisában a cégvezetés a részvényesek érdekében elrendelte a felszámolást. Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor tudható, hogy 1901-ben volt egy időszakos pánik a new yorki tőzsdén, amely ott számos kisbefektetőt lehetetlenített el. A BB Rt-nek számos kintlevősége volt ekkor a nemzetközi piacon és elsődlegesen ezeket okolták a kialakult helyzet miatt. Talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a nemzetközi pénzpiacokon kialakult pánikhangulat áldozata lett a Budapesti Bankegyesület Rt.
A felszámolás kapcsán jutunk némi információhoz a bank további alapításai kapcsán is: „Az intézet 1880-ban a Pestbudai kézművesbank és a Lipótvárosi bank részvénytársaság című intézetek fuziójából alakult. 1894-ben az intézet a frankfurti Erlanger cég és a berlini Landau cég közreműködésével reorganizáltatott, az alaptőke felemeltetett és a részlet- és sorsjegyüzlet az intézet által alapított Bankegyesületi váltóüzlet részvénytársaságra átruháztatott. 1902-ben az intézet, hogy az általa alapított iparvállalatoknál szenvedett veszteségeit és egyéb kétes követeléseit leírhassa, részvényvisszavásárlást vitt keresztül, mely 650 000 K nyereséget eredményezett, mivel azonban a bizalom az intézethez nem tért vissza s a piac új tőkék beszerzését lehetetlenné tette és a betétek elvonattak a felszámolást kimondta, melynek keresztülvitelét a Magy, ált. hitelbank vállalta el. Alapításai: Magyar épület és műlakatosgyár, Farina tészta és vegyipar Rt., Magyar-galicziai naftaipar Rt., Malom ipar Rt., Magnesitipar Rt., Délmagyarországi kőszénbánya Rt., Aradi vizmű, Magyar szalmaanyaggyári Rt., Cséry-féle szemétfuvarozási és feldolgozási gyár Rt., Eisenbahn-Bank Frankfurtban, Ált. aerogengáz Rt.”
A felszámolás ugyanakkor rendkívül lassan haladt, melyet jól mutat, hogy például még 1918-ban is számos részvényes részvételével tartják meg az éves közgyűlést, ahol még semmit sem tudnak határozni a felszámolásról.
Források:
HU_BFL_VII_2_e_01665_1915 Pest-Budai Kézműves Bank Rt., 1871–1924 (Ügyirat)
https://adt.arcanum.com/hu/collection/MagyarCompass/
Pólya Jakab: A budapesti bankok története az 1867-1894. években (Budapest, 1895)
Alapítás ideje: 1879
Megszűnés ideje: 1902
Alapítók nincsenek beállítva
Kibocsátott értékpapírok:
| Budapesti Bankegyesület r. t. |
Meghatározó vezetők:
1879-1884 | Ellenberger Henrik |
1885-1894 | lovag Falk Zsigmond |
1895-1902 | szentmártoni Radó Kálmán |
Főtevékenység nincs beállítva
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
Alapítás ideje: 1879
Alapítók nincsenek beállítva
Meghatározó vezetők:
1879-1884 | Ellenberger Henrik |
1885-1894 | lovag Falk Zsigmond |
1895-1902 | szentmártoni Radó Kálmán |
Főtevékenység nincs beállítva
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
Budapesti Bankegyesület r. t.
A BB Rt. alapvetően 1879-ben jött létre két korábbi szervezet fúziójával, mely közül a Pest-budai Kézművesbankot tekintette a későbbi vállalat jogelődjének. Igaz ezt azért alapították 1869-ben, mert azok a kisvállalkozók, akik a későbbi intézmény mögött (is) álltak, nem voltak megelégedve a másik elődszervezet, a korábban, ugyanezen célra alapított Iparosok Általános Takarék- és Hitelegylete (1876-tól Lipótvárosi Bank) működésével, kifogásolták annak átláthatatlan pénzügyi működését.
Az Iparosok Általános Takarék- és Hitelegylete
Az Iparosok Általános Takarék- és Hitelegylete 1868-ban alakult, székhelye a Mocsonyi ház volt, mely napjainkban a Vörösmarty téren található. Az intézmény 2 000 000 forint alaptőkével alakult meg és Pólya Jakab szerint (1895:81–83) az első évek kiemelkedően magas profitot hoztak, amelyeknek az okait ugyan nem részletezik a mérlegek, de részben a Losonczi Posztógyárból eredtek, mely ekkor a bank tulajdonában volt. Valódi csodabanknak titulálja ezért őket, hiszen ez az intézmény volt az, amely több, az 1873-as válság során csődbe ment kis budapesti intézményt is magába tudott olvasztani. Így 1873-ban megszerezte a Pest-Lipótvárosi Takarékpénztárt, melyet ugyanazon évben újra is alapított, mintegy leányvállalatként Általános Pest-Lipótvárosi Takarékpénztár néven. 1874-ben magába olvasztotta a csődbe ment Pesti Egyleti Bankot is.
Az 1875-ös év megrengette a bank részvényesei és a korábbi igazgató (egy bizonyos Keller) közötti bizalmat, ugyanis utóbbi, mintegy félmillió forintot sikkasztott a bank vagyonából, mely miatt eljárás alá vetették e mellett mintegy 167 ezer forintos veszteséggel zárt ekkor az intézmény. Ezt követően állt fel az intézmény új vezetősége az alábbi tagokkal:
Elnök: Dr. Falk Miksa
Igazgatók: Árvay József, Deutsch Sámuel, Deutsch Mór G., Grünbaum Max, Halász Imre, Schwarz Ármin, Tóth Vilmos. Aligazgató: Beck Dénes. Felügyelőbizottság: Mandello Hugó, Pirnitzer Jakab, Weltner Jakab, Rosenthal Adolf.
Az új vezetés az év végéig egyesítette a fantomcégként működő takarékpénztárat és az azt létrehozó hitelegyletet, így született meg az új cég, a Lipótvárosi Bank Rt. (székhelye a Ferencz-József téren a Diánafürdő épületében volt). A bank alaptőkéjét 750 000 forintra szállították le, a vezetőségbe bekerült Imendörffer Ágoston, mint új vezérigazgató. Az adott év igazgatósági jelentése részletez egy nagyon autentikus részvényleszállítási módot, mely szerint: „az intézet birtokában volt 5000 darab saját részvény a kir. közjegyző ellenőrzése mellett elégetett és az elhatározott tőkeleszállítás immár tényleg is végrehajtatott.” Az átalakulások folytán az 1877. évet már 16 768 frt pluszban zárta a bank, melynek értéke 1878-ban 8 451 frt volt.
A Pest-Budai Kézművesbank Rt.
Ahogy arról már szóltunk a Pest-Budai Kézművesbank Rt. 1869-ben, 500 000 forinttal alakult azzal a céllal, hogy a budapesti kisvállalkozók, főleg kézművesek és mesteremberek gazdálkodását segítse. A cég székhelye az Erzsébet tér 9. alatt volt. A rendelkezésünkre álló első – 1871-es – közgyűlési irat alapján a bank elnöke Ellenberger Henrik, alelnöke Falk Zsigmond, igazgatói Adler Lajos, Neustadt Gusztáv, Schwarz Ármin, Felügyelőbizottsági tagok Bárdos József, Boschnan Jakab, Fahnrich Simon, Dr. Kövesdi Mór voltak. A cég nyeresége ekkor 18 177 forint volt, mely 1876-ban 23 582 forint, 1877-ben 19 512 forint, 1878-ban 27 401 forint volt. Azt, hogy mennyire egy alulról szerveződő intézmény volt a bank jól mutatja, hogy – az 1876-os közgyűlés alapján – 142 részvényese volt, akik meg is jelentek a közgyűlésen. Ez akkoriban kifejezetten magas szám volt.
A Budapesti Bankegyesület Rt.
A Budapesti Bankegyesület Rt. így ezen két intézmény, a Lipótvárosi Bank Rt. és a Pest-Budai Kézművesbank Rt. fúziójából alakult meg 1879-ben 500 000 forint alaptőkével. A cég székhelye az Erzsébet tér 18 alatt volt, vezetősége az alábbiak szerint állt össze:
Elnök: Ellenberger Henrik
Alelnök: Falk Zsigmond lovag
Igazgatóság: Adler Lajos, Árvay F., Deutsch Sámuel, Grünbaum M., Neustadt G., Schwarz Ármin.
Felügyelőbizottság: Bárdos József, Éder József, Kövesdy Mór, Mahler Simon.
Vezérigazgató: Schwarz Ármin.
A cég az első évét már 50 388 forint nyereséggel zárta. 1881-ben az alaptőkét 750 000 forintra emelték, miközben a nyereség 57 640 frt lett, 1882-ben a nyereség már 89 538 frt. volt miután az alaptőkét ismét emelték, ezúttal 1 000 000 forintra. A bank tevékenysége innentől folyt tovább, ha csak a nyereségeket nézzük az 1883-ban 100 513 forint volt, 1884-ben 134 818 frt, 1885-ben 88 683 frt, 1886-ban 98 550 frt, 1887-ben 132 232 frt, 1888-ban 167 578 frt, 1889-ben 178 405 frt, 1890-ben 208 261 frt, 1891-ben 286 507 frt, 1893-ban 344 251 frt, 1894-ben 236 127 frt, 1895-ben pedig 622 965 frt.
A bank 1895-ben felemelte az alaptőkéjét 6 000 000 forintra és az igazgatósági jelentés alapján ekkoriban már országhatárokon túl is rendelkeztek érdekeltségekkel, így részvényeit bírták a berlini Montan Industrie Actien Gesellschaft, a Vereinigte Eisenbahnbau- und Betriebs-Gesellschaft, a temesvár-nagyszentmiklósi vasút, a Magyar-galicziai naphta ipar részvénytársaság, a Malomipar részvénytársaság, a Győr-Veszprém-Dombovári vasút, a nógrádvármegyei helyi érdekű vasút vállalatoknak és megalapították a Bankegyesületi váltóüzlet Rt-t.
1896-ban 667 398 forint nyereséggel zárt a bank, miközben a tőkét 10 000 000 forintra emelték. Ebben az évben tovább terjeszkedtek, így az alábbi üzletekben szereztek befolyást: Rheinisch-Westphälische Kalkwerks Act.-Ges., aradi vízvezetéki berendezések, Esztergom vidéki kőszénbánya Rt., Fertővidéki h. é. vasút, a szeged-karlovai h. é. vasút, a a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekű vasutak. 1897-ben a nyereség 558 877 forintot tett ki, miközben a bank tovább terjeszkedett: Breslauer Discontobank, Délmagyarországi kőszénbánya társaság. 1898-ban a nyereség 433 404 forintot tett ki, 1899-ben 450 774 forintot.
1900-ban a bank is átállt az új valutára, a Koronára. A társaság mérlege szerint ugyanakkor ebben az évben az alaptőke 10 000 000 forintot tett ki, melyből ténylegesen 12 000 000 korona volt befizetve. A bank nyeresége az 1900. évben 825 463 koronát tett ki, igaz az igazgatóság jelentése vészharangokat kongatott, mivel a birtokukban levő részvények nem hoztak jövedelmet. Ennek folyományaként az 1901-es év mérlege már, mint felszámolás alatt álló cég jelent meg, amikoris a nyereség visszaesett 209 408 koronára. A felszámolás okairól homályosan fogalmaz az igazgatósági jelentés. Az érdekkörükbe tartozó helyi érdekű vasútak kielégítő eredményt hoztak, ahogy a kihelyezett lombard hiteleik is. Ugyanakkor néhány veszteséges ügylet annyira nagy visszhangot váltott ki, hogy a részvnyesek tömegesen fordultak el a cégtől és mindenki próbált megszabadulni a részvényeiktől. Ezt láthatjuk a cég tőzsdei jegyzésében is, 1900. év végén 174,5 K volt egy részvény értéke, 1901-ben 115 K és 1902-ben – amikor az 1901-es jelentés készült – 82,5 K. A drasztikus árfolyamveszteség miatt pedig a cég mögül rohamléptekben hátráltak ki a tulajdonosok. Ennek lett következménye, az igazgatósági jelentés szerint, hogy a napi üzem folytatása is kétségessé vált, mert a likviditásuk rohamosan csökkent, miközben senki nem volt hajlandó hitelt adni nekik. Így 1902. áprilisában a cégvezetés a részvényesek érdekében elrendelte a felszámolást. Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor tudható, hogy 1901-ben volt egy időszakos pánik a new yorki tőzsdén, amely ott számos kisbefektetőt lehetetlenített el. A BB Rt-nek számos kintlevősége volt ekkor a nemzetközi piacon és elsődlegesen ezeket okolták a kialakult helyzet miatt. Talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a nemzetközi pénzpiacokon kialakult pánikhangulat áldozata lett a Budapesti Bankegyesület Rt.
A felszámolás kapcsán jutunk némi információhoz a bank további alapításai kapcsán is: „Az intézet 1880-ban a Pestbudai kézművesbank és a Lipótvárosi bank részvénytársaság című intézetek fuziójából alakult. 1894-ben az intézet a frankfurti Erlanger cég és a berlini Landau cég közreműködésével reorganizáltatott, az alaptőke felemeltetett és a részlet- és sorsjegyüzlet az intézet által alapított Bankegyesületi váltóüzlet részvénytársaságra átruháztatott. 1902-ben az intézet, hogy az általa alapított iparvállalatoknál szenvedett veszteségeit és egyéb kétes követeléseit leírhassa, részvényvisszavásárlást vitt keresztül, mely 650 000 K nyereséget eredményezett, mivel azonban a bizalom az intézethez nem tért vissza s a piac új tőkék beszerzését lehetetlenné tette és a betétek elvonattak a felszámolást kimondta, melynek keresztülvitelét a Magy, ált. hitelbank vállalta el. Alapításai: Magyar épület és műlakatosgyár, Farina tészta és vegyipar Rt., Magyar-galicziai naftaipar Rt., Malom ipar Rt., Magnesitipar Rt., Délmagyarországi kőszénbánya Rt., Aradi vizmű, Magyar szalmaanyaggyári Rt., Cséry-féle szemétfuvarozási és feldolgozási gyár Rt., Eisenbahn-Bank Frankfurtban, Ált. aerogengáz Rt.”
A felszámolás ugyanakkor rendkívül lassan haladt, melyet jól mutat, hogy például még 1918-ban is számos részvényes részvételével tartják meg az éves közgyűlést, ahol még semmit sem tudnak határozni a felszámolásról.
Források:
HU_BFL_VII_2_e_01665_1915 Pest-Budai Kézműves Bank Rt., 1871–1924 (Ügyirat)
https://adt.arcanum.com/hu/collection/MagyarCompass/
Pólya Jakab: A budapesti bankok története az 1867-1894. években (Budapest, 1895)