Az első hazai tőzsde, a Pesti Áru- és Értéktőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését. Elsőként a Pesten elhelyezkedő, 1830-ban épített Lloyd-palotában működött. 1870-re azonban olyannyira jelentőssé vált, hogy új épületbe kellett költöznie: a tőzsde következő helyszínéül így a Wurm utca (ma Szende Pál utca) és Mária Valéria utca (ma Apáczai Csere János utca) sarkán 1870 és 1872 között épített épület szolgált.

A Kornfeld Zsigmond vezette tőzsde – rendkívüli fejlődésének köszönhetően – kinőtte a Wurm utcai épületet is. Kornfeld ezért 1898-ban Lukács László pénzügyminisztertől kért telket az új tőzsdeépület felépítésének céljára. A telken megépítésre szánt épületre 1899-ben nyilvános pályázatot írtak ki, melyre 33 pályamunka érkezett. Az építkezés jogát Alpár Ignác nyerte el a historizáló, késő eklektika jegyeit magán hordó koncepciójával. A hónapokon keresztül finomított terv nyomán készült az épület a Szabadság téren 1902-től. A tér már a tőzsdeépület megépítése előtt is fontos politikai-adminisztratív központot töltött be: itt helyezkedett el a Magyar Nemzeti Bank, a Postapénztár, de a Magyar Kereskedelmi Csarnok is.

Az építkezéshez a tőzsde négymillió korona jelzálogkölcsönt vett fel. A kivitelezést a Grünwald testvérek és Schiffer Miksa cége végezte. Érdekesség, hogy az épület csak abban az esetben kapott harminc évnyi adómentességet, ha 1905. augusztus 1-ig sikerül lakhatóvá tenni. Talán ezzel van összefüggésben, hogy a nagyszabású munka és a munkássztrájk ellenére – bár az építkezést csak 1907-ben fejezték be – a tőzsde már 1905 őszén beköltözött az épületbe. Az építkezést az tette lehetővé, hogy 1897-ben lebontották azt az óriási méretű kaszárnyát, az úgynevezett Újépületet (Neugebäude), melynek egyik udvarán végezték ki 1849-ben Batthyány Lajos miniszterelnököt.

Az épület rendkívül impozáns méretekkel rendelkezett: azon kívül, hogy 9000 m² területen épült, 145 m hosszú és 60 m széles épületről beszélhetünk. Impozáns méretei alapján ez volt a legnagyobb tőzsdeépület Európában. Az épület külső homlokzatait magas, kőből faragott oszlopok díszítették, a Szabadság tér felőli főbejárat felett timpanon és szobordíszek helyezkedtek el. A központi kupola 18,5 méter magas volt, és az épület két szárnyában helyezték el a külön árú- és értéktőzsdéket. Belsejében egy nagy előcsarnok fogadta a látogatókat, ahonnan két oldalon folyosók vezettek a tőzsdetermekbe. A termeket magas, utcára nyíló ablakok világították meg, és a padlókat linóleummal, míg a folyosókat cementlapokkal burkolták. Az épületben négy belső udvar biztosította a megvilágítást és szellőzést. A központi fűtés- és szellőztetésrendszer korszerű volt, a tőzsdetermeket pulziós légfűtéssel melegítették. Több kényelmes lépcsőház és lift is segítette a közlekedést. A belső tereket üvegtetőzés, gazdag kőfaragványok és reprezentatív falburkolatok díszítették. Az emeleten társalgó, dohányzó, büfé és könyvtár is megtalálható volt, de az épületben tőzsdebíróság, kávéház, távírda és postahivatal is működött. A földszinten bérbe adható irodákat helyeztek el.

Az épületben 1948. május 25-ig működött a tőzsde, amikor az államosítás miatt működése néhány évtizedre megszűnt. Az épületben előbb a Lenin Intézet, majd a Magyar Technika Háza, 1955-től 2009-ig pedig a Magyar Televízió székelt (1972-ig a Technika Házával társbérletben, ezt követően önállóan). Felépítésénél és berendezésénél fogva azonban a Tőzsdepalota épülete nem volt alkalmas a televíziós célok kifogástalan teljesítésére, ezért több átépítés is történt 1948-tól kezdve. Elsőként a galériában, majd az 1950-es években a tetőtéren történtek jelentős átalakítások. Az 1960–1970-es években a galéria mellett az első és második emelet esett át jelentékeny átépítésen. A galérián ekkor, 1969 és 1972 között épült meg a IV. stúdió. A második emeleten 1961 és 1964 között épült meg az a padlószerkezet, ami az alapját képezte az 1987-ben elkészített 2-es csatorna-stúdiónak.

Az épület történetének jelenéhez hozzátartozik, hogy bár a tőzsde 1990-ben újrakezdte működését, nem került vissza az egykori épületbe. Az állam 2006-ban eladta az épületet egy kanadai cégnek, s bár az épület átalakítására vonatkozó, luxus-irodaház terve 2010-ben építési engedélyt kapott, ez végül nem valósult meg. Érdekesség, hogy több filmforgatás is (Szárnyas Fejvadász 2049, Fekete Özvegy) zajlott az épületben. A kanadai cégtől 2013-ban részben a projektet finanszírozni tervező Istituto per le Opere di Religione (közismert nevén a Vatikáni Bank), majd 2024 végén egy Gránit Alapkezelő által kezelt magántőkealap vásárolta meg befektetési célból.

Irodalom

https://www.otpedia.hu/lexikon/helyek/tozsdepalota-szabadsag-ter-legmarkansabb-epulete_2/

https://epiteszforum.hu/ugy-maradt–a-teveszekhazkent-ismert-tozsdepalota-tortenete

https://epiteszforum.hu/mitol-lesz-mas-ami-ugyanaz

https://pestbuda.hu/cikk/20170207_ujjaszulethet_vegre_a_tozsdepalota

https://pestbuda.hu/cikk/20190717_domonkos_csaba_a_tozsdepalota_kulonos_tortenete

Alpár Ignác 1908: A budapesti áru- és értéktőzsde Szabadság-téri palotája. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 42 (1–2.) 1–5.

Németh Nóra – Marótzy Katalin: A századforduló két legfontosabb építészeti pályázata, és sajtója I. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Architechtura Hungariae. Online weboldal: http://arch.eptort.bme.hu/arch_old/hu/fooldal?id=34

Írta: Szabó Róbert

További fotók