Pesti magyar kereskedelmi bank
Az első kereskedelmi bank Pesten
Az első modern, részvénytársasági formában működő magyar kereskedelmi bank megalapítására vonatkozó javaslatát Ullmann Móric, számos pesti kereskedővel együtt, 1830 májusában nyújtotta be a helytartótanácshoz. A jóváhagyás azonban több, mint egy évtizedig elhúzódott, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) alapító levelét végül 1841 október 14-én írta alá V. Ferdinánd király. A bank 1842 augusztusában kezdte meg működését. Az első években fő tevékenységét a váltóleszámítolás és a különféle ügyletekhez, például vasútépítéshez való előleg (mai fogalmainkkal hitel) folyósítása, valamint az értékpapír fedezetű kölcsönzés és kisebb mértékben a jelzáloghitelezés jelentette. Forrásgyűjtésre a sorozatos tőkeemelések mellett a kamatozó pénztárjegyek értékesítése adott lehetőséget. A bank alapítási engedélye számos – az osztrák bankokra vonatkozó szabályoknál sokkal szigorúbb – megkötést is tartalmazott. Így pl. csak Budapesten fizetendő, 3 hónapon belüli, 3 bejegyzett kereskedő cég által aláírt váltót számítolhatott le. Többszöri ígéret ellenére azt sem sikerült elérnie a bank vezetésének, hogy az Osztrák Nemzeti Bank szabályzatát úgy módosítsák, hogy legyen lehetősége hitelt nyújtani a PMKB-nak. Mindezen megszorítások ellenére működésének első, az 1848-as forradalomig tartó szakaszában a bank dinamikusan fejlődött.
Az 1848-as forradalomtól a kiegyezésig
1848. június 17-én a Batthyány kormány nevében Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést kötött a PMKB-val, Magyarország egyetlen kereskedelmi bankjával, hogy az állam által a banknál elhelyezett arany-, és ezüst fedezete mellett egy és kétforintos bankjegyeket bocsát ki. A bank a nemesfémeket csak a bankjegyek beváltására fordíthatta. A tervek szerint 5 millió forint értékű nemesfém fedezete mellett a bank 12,5 millió bankjegyet, ún. Kossuth bankót bocsáthatott ki. A bank számára rendelkezésre bocsátott arany és ezüst fedezet, és ennek megfelelően a kibocsátott bankjegyek mennyisége ettől azonban számottevően elmaradt. 1849 elején Pest és Buda osztrák megszállása alatt a Bankhoz császári biztost rendeltek ki, aki elrendelte a magyar bankjegyek 8 napon belül osztrák bankjegyekre való átváltását, a begyűjtött bankjegyeket nyilvánosan elégették. A bank nemesfémkészletét át kellett adni az osztrák parancsnokságnak, és azt kivittek az országból. Pest 1849 április végi visszavétele után a bank átmenetileg újra részt vett az állam finanszírozásában. A szabadságharc bukását követően az osztrák kormány a bankjegykibocsátás miatt a bank befizetett tőkéje kétszeresének megfelelő összeget követelt a banktól, ami a bank csődjét eredményezte volna.
Eközben, 1850-ben az osztrák követelések súlyossága miatt, valamint azért is, mert az Osztrák Nemzeti Bank fiókot akart nyitni Pesten, úgy, hogy átvegye a PMKB üzleti állományát és teljes infrastruktúráját is, a bank elnöke, Havas József javaslatot tett a bank felszámolására. Ezt a javaslatot a bank igazgatósága és közgyűlése is elutasította.
Számos kérvény és hosszú jogi procedúra végén a bank 1854 augusztus 29-én, királyi kegyelmi határozat révén szabadult meg a bankjegykibocsátás miatti osztrák követelésektől. Ettől kezdve indulhatott újra fejlődésnek, ami egybe esett a kiegyezést megelőzően megindult gazdasági fejlődéssel.
A kiegyezéstől az I. világháború kitöréséig
A kiegyezéssel megélénkülő gazdasági konjunktúra időszakában a bank is dinamikusan növelte tevékenységét. A kibontakozó építési láz megnövelte a banki finanszírozás iránti igényt. Ezért a bank 1867-ben újraindította az 1848-ban beszüntetett jelzáloghitelezést, és a megnövekedett finanszírozási igény kielégítésére hosszúlejáratú zálogleveleket bocsátott ki. A kibocsátásra vonatkozó engedélyt már 1864-ben kérte az osztrák pénzügyminisztertől, de azt csak 1867-ben, közvetlen a magyar kormány hivatalba lépése előtt kapta meg. A kiegyezést követő tőzsdei spekuláció kibontakozására a bank konzervatív üzletpolitikával reagált, nem adott előleget tőzsdei értékpapír vásárlásra, valamint nem vett részt a kibontakozó vállalatalapítási láz finanszírozásában sem. Így az évekre elhúzódó hatású 1873-as tőzsdei válságot is viszonylag jól vészelte át a bank.
Az 1879-től meginduló újbóli fellendülés hatására a bank 1881-től kiterjesztette a bank működését a korábban nem preferált tevékenységekre is, gyakorlatilag az akkor létező valamennyi banki üzletágban aktívvá vált, beleértve a vállalatalapításokban való részvételt is. E mellett a bank a külföldi kapcsolatok erősítése érdekében a nemzetközileg igen jelentős Bontoux-csoporthoz tartozó Österreichische Lӓnderbank számára értékesített egy nagyobb részvénycsomagot, illetve kötött vele számos területre kiterjedő megállapodást. A Bontoux-bankház azonban 1882-ben, elsősorban franciaországi spekulatív ügyletei miatt megbukott, ami Magyarországra, illetve a PMKB üzletmenetére is elhúzódó negatív hatást gyakorolt. Mégis, ez volt az az időszak, amikor a PMKB szervezete és üzletmenete megújult, és Lánczy Leó vezetése alatt modern, széles tevékenységi körű, nemzetközi kapcsolatokkal bíró üzleti bankká alakult át. A bank fejlődése az első világháború kitöréséig gyakorlatilag töretlen volt. Tevékenységében jelentősen elmozdult a hosszúlejáratú hitelezés, ezen belül is a vasútépítések és az ipari beruházások finanszírozása irányába. Ebben az időszakban építette ki a bank a fiókhálózatát is, 1886 és 1914 között 19 fiókot nyitott Budapesten, vidéken pedig a fióknyitások mellett néhány, már meglevő bank részvénytöbbségének felvásárlásával is növelte a jelenlétét. Nemzetközi jelenléte erősítése érdekében pedig a Balkánon épített ki számottevő banki kapcsolatrendszert.
Az első világháborútól a bank megszűnéséig
1914 júliusában, a háború kitörésének hírére jelentős betétkivonás következett be, a PMKB esetében ez egy hét alatt 25 millió koronát jelentett. Erre való reakcióként a kormány augusztus elsején betétkifizetési moratóriumot rendelt el a 200 korona feletti kifizetésekre. A PMKB nem élt a moratóriummal, amivel helyreállította a betétesek bizalmát. A bank üzleti struktúrája jelentősen átalakult, a hagyományos üzletágak (jelzálog ügyletek, váltóforgalom, devizaügyletek, értékpapír ügyletek) radikálisan visszaestek. Új üzletágként pedig megjelent az állam finanszírozása. A vállalkozások finanszírozásában a bank tevékenységének fókusza a háborús közellátást biztosító vállalatok, a hadiipari szükségletek kielégítése lett, részben a vállalatok alapításával, felvásárlásával és tőkeemelésével, részben hitelekkel. E mellett a hadikölcsönök jegyzésének lebonyolításában is aktív szereplő volt.
A háború, a Monarchia szétesése, a forradalmak és az ország területének összezsugorodása, valamint a háború után felgyorsuló infláció időszakában, 1925-re a PMKB a háború előtti vagyonának közel háromnegyedét elvesztette. Ezután indult meg a bank stabilizációja, indult gyors növekedésnek a bank hagyományos üzletmenete. A folyamatot az 1931 tavaszán kirobbant pénzügyi válság szakította meg, ami viszont a megelőző években konzervatív és építkező üzletpolitikát folytató PMKB-t a többi banknál kevésbé súlyosan érintette. Ezt követően jobb és rosszabb évek váltották egymást, majd az évtized végétől a háborús készülődés, illetve a II. világháború első éveiben kibontakozó hadikonjunktúra a bank pozícióinak megerősödéséhez vezettek. 1944-ben Magyarország német megszállását követően, a Weiss család szabadsága fejében átadta vagyonát az SS-nek, amibe a PMKB kisebbségi részvénypakettje is beletartozott. A bank egészen Budapest ostromáig működött.
A háború után a PMKB újra elkezdte a működést, de a hiperinfláció miatt ez érdemben csak az 1946 augusztusi stabilizációt követően indulhatott meg egy rövid időre. 1947-ben került sor a PMKB hazai tulajdonrészének államosítására, 1948-ban pedig a PMKB bázisán hozták létre a Magyar Külkereskedelmi Bankot.
Források:
Botos János (1991) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története, Láng Kiadó
Hegedűs Lóránt (1917) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története 1841-1917, a Bank kiadása
Kövér György (2012) A bankszervezéstől a bankcsonkolásig, A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948-1950), In: A pesti City öröksége, 367-377. Budapest
Lamotte Károly (1941): A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-1941, Budapest
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1941) A Pesti magyar Kereskedelmi bank százéves története, 1841-1941, Posner Grafikai Műintézet, Budapest
Pólya Jakab (1892) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története, 1841-1892, a Bank kiadása
Szádeczky-Kardos Tibor (1928) A magyarországi pénzintézetek fejlődése, Magyar Közgazdasági társaság, Közgazdasági Könyvtár IV. kötet
Alapítás ideje: 1841. október 14.
Megszűnés ideje: 1947
Alapítók: Ullmann Móric és számos pesti kereskedő
Meghatározó vezetők:
1842-1843 | Ullmann Móric |
1843-1848 | Ürményi Ferenc |
1848-1849 | Valero J. Antal |
1849-1855 | Havas József |
1855-1857 | Appiano József |
1857-1861 | Podmaniczky László |
1861-1872 | Jálics A. Ferenc |
1873-1881 | Tömöry Jenő Ágost |
1882-1891 | Rósa Lajos |
1896-1921 | Lánczy Leó |
1921-1938 | Weiss Fülöp |
1938-1939 | Dr. Teleszky János |
1939-1948 | Dr. Walkó Lajos |
Főtevékenység nincs beállítva
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek:
1841-1861 | Pest, Ferenc József tér bérelt irodák a Kereskedők Csarnokában |
1861-1909 | Pest, Színház tér (ma: Vörösmarty tér) |
1909-1948 | Budapest, Ferenc József tér 3-4 (ma Széchenyi István tér József Attila utca sarok, ma Belügyminisztérium) |
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Mérő Katalin
Alapítás ideje: 1841. október 14.
Alapítók: Ullmann Móric és számos pesti kereskedő
Meghatározó vezetők:
1842-1843 | Ullmann Móric |
1843-1848 | Ürményi Ferenc |
1848-1849 | Valero J. Antal |
1849-1855 | Havas József |
1855-1857 | Appiano József |
1857-1861 | Podmaniczky László |
1861-1872 | Jálics A. Ferenc |
1873-1881 | Tömöry Jenő Ágost |
1882-1891 | Rósa Lajos |
1896-1921 | Lánczy Leó |
1921-1938 | Weiss Fülöp |
1938-1939 | Dr. Teleszky János |
1939-1948 | Dr. Walkó Lajos |
Főtevékenység nincs beállítva
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek:
1841-1861 | Pest, Ferenc József tér bérelt irodák a Kereskedők Csarnokában |
1861-1909 | Pest, Színház tér (ma: Vörösmarty tér) |
1909-1948 | Budapest, Ferenc József tér 3-4 (ma Széchenyi István tér József Attila utca sarok, ma Belügyminisztérium) |
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Mérő Katalin
Pesti magyar kereskedelmi bank
Az első kereskedelmi bank Pesten
Az első modern, részvénytársasági formában működő magyar kereskedelmi bank megalapítására vonatkozó javaslatát Ullmann Móric, számos pesti kereskedővel együtt, 1830 májusában nyújtotta be a helytartótanácshoz. A jóváhagyás azonban több, mint egy évtizedig elhúzódott, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) alapító levelét végül 1841 október 14-én írta alá V. Ferdinánd király. A bank 1842 augusztusában kezdte meg működését. Az első években fő tevékenységét a váltóleszámítolás és a különféle ügyletekhez, például vasútépítéshez való előleg (mai fogalmainkkal hitel) folyósítása, valamint az értékpapír fedezetű kölcsönzés és kisebb mértékben a jelzáloghitelezés jelentette. Forrásgyűjtésre a sorozatos tőkeemelések mellett a kamatozó pénztárjegyek értékesítése adott lehetőséget. A bank alapítási engedélye számos – az osztrák bankokra vonatkozó szabályoknál sokkal szigorúbb – megkötést is tartalmazott. Így pl. csak Budapesten fizetendő, 3 hónapon belüli, 3 bejegyzett kereskedő cég által aláírt váltót számítolhatott le. Többszöri ígéret ellenére azt sem sikerült elérnie a bank vezetésének, hogy az Osztrák Nemzeti Bank szabályzatát úgy módosítsák, hogy legyen lehetősége hitelt nyújtani a PMKB-nak. Mindezen megszorítások ellenére működésének első, az 1848-as forradalomig tartó szakaszában a bank dinamikusan fejlődött.
Az 1848-as forradalomtól a kiegyezésig
1848. június 17-én a Batthyány kormány nevében Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést kötött a PMKB-val, Magyarország egyetlen kereskedelmi bankjával, hogy az állam által a banknál elhelyezett arany-, és ezüst fedezete mellett egy és kétforintos bankjegyeket bocsát ki. A bank a nemesfémeket csak a bankjegyek beváltására fordíthatta. A tervek szerint 5 millió forint értékű nemesfém fedezete mellett a bank 12,5 millió bankjegyet, ún. Kossuth bankót bocsáthatott ki. A bank számára rendelkezésre bocsátott arany és ezüst fedezet, és ennek megfelelően a kibocsátott bankjegyek mennyisége ettől azonban számottevően elmaradt. 1849 elején Pest és Buda osztrák megszállása alatt a Bankhoz császári biztost rendeltek ki, aki elrendelte a magyar bankjegyek 8 napon belül osztrák bankjegyekre való átváltását, a begyűjtött bankjegyeket nyilvánosan elégették. A bank nemesfémkészletét át kellett adni az osztrák parancsnokságnak, és azt kivittek az országból. Pest 1849 április végi visszavétele után a bank átmenetileg újra részt vett az állam finanszírozásában. A szabadságharc bukását követően az osztrák kormány a bankjegykibocsátás miatt a bank befizetett tőkéje kétszeresének megfelelő összeget követelt a banktól, ami a bank csődjét eredményezte volna.
Eközben, 1850-ben az osztrák követelések súlyossága miatt, valamint azért is, mert az Osztrák Nemzeti Bank fiókot akart nyitni Pesten, úgy, hogy átvegye a PMKB üzleti állományát és teljes infrastruktúráját is, a bank elnöke, Havas József javaslatot tett a bank felszámolására. Ezt a javaslatot a bank igazgatósága és közgyűlése is elutasította.
Számos kérvény és hosszú jogi procedúra végén a bank 1854 augusztus 29-én, királyi kegyelmi határozat révén szabadult meg a bankjegykibocsátás miatti osztrák követelésektől. Ettől kezdve indulhatott újra fejlődésnek, ami egybe esett a kiegyezést megelőzően megindult gazdasági fejlődéssel.
A kiegyezéstől az I. világháború kitöréséig
A kiegyezéssel megélénkülő gazdasági konjunktúra időszakában a bank is dinamikusan növelte tevékenységét. A kibontakozó építési láz megnövelte a banki finanszírozás iránti igényt. Ezért a bank 1867-ben újraindította az 1848-ban beszüntetett jelzáloghitelezést, és a megnövekedett finanszírozási igény kielégítésére hosszúlejáratú zálogleveleket bocsátott ki. A kibocsátásra vonatkozó engedélyt már 1864-ben kérte az osztrák pénzügyminisztertől, de azt csak 1867-ben, közvetlen a magyar kormány hivatalba lépése előtt kapta meg. A kiegyezést követő tőzsdei spekuláció kibontakozására a bank konzervatív üzletpolitikával reagált, nem adott előleget tőzsdei értékpapír vásárlásra, valamint nem vett részt a kibontakozó vállalatalapítási láz finanszírozásában sem. Így az évekre elhúzódó hatású 1873-as tőzsdei válságot is viszonylag jól vészelte át a bank.
Az 1879-től meginduló újbóli fellendülés hatására a bank 1881-től kiterjesztette a bank működését a korábban nem preferált tevékenységekre is, gyakorlatilag az akkor létező valamennyi banki üzletágban aktívvá vált, beleértve a vállalatalapításokban való részvételt is. E mellett a bank a külföldi kapcsolatok erősítése érdekében a nemzetközileg igen jelentős Bontoux-csoporthoz tartozó Österreichische Lӓnderbank számára értékesített egy nagyobb részvénycsomagot, illetve kötött vele számos területre kiterjedő megállapodást. A Bontoux-bankház azonban 1882-ben, elsősorban franciaországi spekulatív ügyletei miatt megbukott, ami Magyarországra, illetve a PMKB üzletmenetére is elhúzódó negatív hatást gyakorolt. Mégis, ez volt az az időszak, amikor a PMKB szervezete és üzletmenete megújult, és Lánczy Leó vezetése alatt modern, széles tevékenységi körű, nemzetközi kapcsolatokkal bíró üzleti bankká alakult át. A bank fejlődése az első világháború kitöréséig gyakorlatilag töretlen volt. Tevékenységében jelentősen elmozdult a hosszúlejáratú hitelezés, ezen belül is a vasútépítések és az ipari beruházások finanszírozása irányába. Ebben az időszakban építette ki a bank a fiókhálózatát is, 1886 és 1914 között 19 fiókot nyitott Budapesten, vidéken pedig a fióknyitások mellett néhány, már meglevő bank részvénytöbbségének felvásárlásával is növelte a jelenlétét. Nemzetközi jelenléte erősítése érdekében pedig a Balkánon épített ki számottevő banki kapcsolatrendszert.
Az első világháborútól a bank megszűnéséig
1914 júliusában, a háború kitörésének hírére jelentős betétkivonás következett be, a PMKB esetében ez egy hét alatt 25 millió koronát jelentett. Erre való reakcióként a kormány augusztus elsején betétkifizetési moratóriumot rendelt el a 200 korona feletti kifizetésekre. A PMKB nem élt a moratóriummal, amivel helyreállította a betétesek bizalmát. A bank üzleti struktúrája jelentősen átalakult, a hagyományos üzletágak (jelzálog ügyletek, váltóforgalom, devizaügyletek, értékpapír ügyletek) radikálisan visszaestek. Új üzletágként pedig megjelent az állam finanszírozása. A vállalkozások finanszírozásában a bank tevékenységének fókusza a háborús közellátást biztosító vállalatok, a hadiipari szükségletek kielégítése lett, részben a vállalatok alapításával, felvásárlásával és tőkeemelésével, részben hitelekkel. E mellett a hadikölcsönök jegyzésének lebonyolításában is aktív szereplő volt.
A háború, a Monarchia szétesése, a forradalmak és az ország területének összezsugorodása, valamint a háború után felgyorsuló infláció időszakában, 1925-re a PMKB a háború előtti vagyonának közel háromnegyedét elvesztette. Ezután indult meg a bank stabilizációja, indult gyors növekedésnek a bank hagyományos üzletmenete. A folyamatot az 1931 tavaszán kirobbant pénzügyi válság szakította meg, ami viszont a megelőző években konzervatív és építkező üzletpolitikát folytató PMKB-t a többi banknál kevésbé súlyosan érintette. Ezt követően jobb és rosszabb évek váltották egymást, majd az évtized végétől a háborús készülődés, illetve a II. világháború első éveiben kibontakozó hadikonjunktúra a bank pozícióinak megerősödéséhez vezettek. 1944-ben Magyarország német megszállását követően, a Weiss család szabadsága fejében átadta vagyonát az SS-nek, amibe a PMKB kisebbségi részvénypakettje is beletartozott. A bank egészen Budapest ostromáig működött.
A háború után a PMKB újra elkezdte a működést, de a hiperinfláció miatt ez érdemben csak az 1946 augusztusi stabilizációt követően indulhatott meg egy rövid időre. 1947-ben került sor a PMKB hazai tulajdonrészének államosítására, 1948-ban pedig a PMKB bázisán hozták létre a Magyar Külkereskedelmi Bankot.
Források:
Botos János (1991) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története, Láng Kiadó
Hegedűs Lóránt (1917) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története 1841-1917, a Bank kiadása
Kövér György (2012) A bankszervezéstől a bankcsonkolásig, A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948-1950), In: A pesti City öröksége, 367-377. Budapest
Lamotte Károly (1941): A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-1941, Budapest
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1941) A Pesti magyar Kereskedelmi bank százéves története, 1841-1941, Posner Grafikai Műintézet, Budapest
Pólya Jakab (1892) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története, 1841-1892, a Bank kiadása
Szádeczky-Kardos Tibor (1928) A magyarországi pénzintézetek fejlődése, Magyar Közgazdasági társaság, Közgazdasági Könyvtár IV. kötet