»Danubius« magyar hajó- és gépgyár Rt.
Az 1911-ben fúzióval létrejött Ganz–Danubius hajógyár a dualizmus végi ipari termelés egyik csúcsvállalata volt. A részvénytársaság elsősorban a hajógyártásra fókuszált ebben az időben, de e mellett számos iparágban volt jelen. Jogelődöket és jogutódokat tekintve is egy rendkívül izgalmas és bonyolult szervezeti fejlődés eredménye a vállalat.
A hajógyártásban az első jogelőd a Danubius magyar hajó- és gépgyár Rt., mely 1890–1895 között működött.
A Danubius magyar hajó- és gépgyár Rt. 1890–1895
A Danubius 1890. szeptember 14-én alakult Budapesten 1 000 000 Frt alaptőkével (10 000 db 100 forintos részvénnyel). A cég német megnevezése »Danubius« ungarische Schiffbau- und Maschinenfabrik Actiengesellschaft, a francia »Danubius« Société anonyme Hongroise de Chantier navale d’atelier de Construction volt. A társaság célja az alapszabály értelmében az volt, hogy Budapesten létesítsen egy olyan gyárat, mely hajókat, hajógépeket, gépberendezéseket, gőzgépeket, gőzkazánokat, vasszerkezeteket gyárt és értékesít, melyek mellett részt vesz a szállítható mezei, erdei és iparvasutak előállításában.
Az alapításkor a társaság elnöke Bokross Elek, az igazgatóság tagjai Baumgarten Henrik, Deutsch Károly, Egyedi Lajos, Freissleder Nándor, tószegi Freund Ferenc, Dr. Neményi Ambrus, Pósch Gyula, Weiss Manfréd, Ludwik Camillo, Dr. Pribram Otto voltak. A felügyelőbizottság állt Dr. Heltai Ferencből, Mérő Jánosból, Reichart Jánosból és Rothkugel Arnoldból.
A társaság 1891-ben megépítette az Al-Dunai Vaskapu-szabályozási Vállalat részére a 34 méter hosszú 4 méter széles Kutatóhajót és az 58 méter hosszú 400 lóerős Vásárhelyi Pál oldalkerekes gőzhajót. Szintén 1891-ben építette meg az Ida, a Mary és a Baba vontatóhajókat. 1892-ben egy román társaság számára a Dragkos oldalkerekes gőzhajót, és az Ahilleust. 1893-ban épült a pozsonyi Hörnes Henrik részére a Frigyes személyhajó.
A cég nyereségesen működött a kezdeti időktől kezdve, így profitot tekintve:
- 1891-ben 9 759 Frt,
- 1892-ben 60 842 Frt,
- 1893-ban 93 581 Frt,
- 1894-ben (már 1 500 000 Frt tőke mellett) 102 756 Frt haszonra tett szert a vállalat.
A Danubius 1895. április 2-án egyesült a Scoenichen–Hartmann-féle magyar hajó-, gép- és kazángyár Rt-vel, mely egyébként szintén 1895-ben jött létre 4 000 000 Korona tőkével. Igazgatósága tagja Dr. Basch Gyula, Berzeviczy Albert, Boros Béni, Deutsch Gyula, Fach Károly, Freudenberg Rafael, Reitz Emil, Schuler Imre, Ullmann Adolf, Veit Béla, Walkó Lajos és gróf Wilczek Ede voltak.
A cég ezt követően egyesült a Schoenichen–Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár Rt.-vel. Az így létesült Danubius–Schoenichen–Hartmann Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár Rt. üzemelt 1895-től 1911-ig. A Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár Rt. 1869-ben alakult meg Mechwart András vezetésével, mivel Ganz Ábrahám 1867-es halála után az örökösök nem kívánták folytatni az alapító cégének vezetését. Az 1911-es egyesülés pillanatában a Ganz már egy ismert és elismert márkanév volt, ahogy a Danubius is.
A közös Ganz és társa—Danubius gép-, waggon- és hajógyár Rt. átvészelte az első világháborút, majd 1927-ben magába olvasztotta a Schlick-Nicholson gép-, waggon- és hajógyár Rt-t, a Dr. Lipták és Társa építési és vasipari Rt-t és a Gép és vasútfelszerelési gyár Rt-t. 1929-ben pedig a Ganz-féle villamossági Rt. és az Első magyar varrógép és kerékpárgyár Rt. is beolvadt a cégbe, mely így felvette a Ganz és Társa Villamossági Gép- Vagon- és Hajógyár Rt. nevet. Az vállalatot a második világháború után az 1946. november 22-i minisztertanácsi ülésen államosították, majd 1948-ban kisebb állami vállalatokra darabolták.
A Ganz vállalatok teljes történetét részletesen bemutató cikket lásd a Ganz és Társa Villamossági Gép- Vagon- és Hajógyár Rt-nél.
Alapítás ideje: 1890
Megszűnés ideje: 1895
Kibocsátott értékpapírok:
| »Danubius« magyar hajó- és gépgyár |
Meghatározó vezetők:
1890-1893 | Bokross Elek |
1894-1895 | Tolnay Lajos |
Főtevékenység: Hajógyártás
Székhelyek:
1890-1895 | Budapest |
Szerző: Dr. Pelles Márton
Alapítás ideje: 1890
Alapítók nincsenek beállítva
Meghatározó vezetők:
1890-1893 | Bokross Elek |
1894-1895 | Tolnay Lajos |
Főtevékenység: Hajógyártás
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek:
1890-1895 | Budapest |
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
»Danubius« magyar hajó- és gépgyár Rt.
Az 1911-ben fúzióval létrejött Ganz–Danubius hajógyár a dualizmus végi ipari termelés egyik csúcsvállalata volt. A részvénytársaság elsősorban a hajógyártásra fókuszált ebben az időben, de e mellett számos iparágban volt jelen. Jogelődöket és jogutódokat tekintve is egy rendkívül izgalmas és bonyolult szervezeti fejlődés eredménye a vállalat.
A hajógyártásban az első jogelőd a Danubius magyar hajó- és gépgyár Rt., mely 1890–1895 között működött.
A Danubius magyar hajó- és gépgyár Rt. 1890–1895
A Danubius 1890. szeptember 14-én alakult Budapesten 1 000 000 Frt alaptőkével (10 000 db 100 forintos részvénnyel). A cég német megnevezése »Danubius« ungarische Schiffbau- und Maschinenfabrik Actiengesellschaft, a francia »Danubius« Société anonyme Hongroise de Chantier navale d’atelier de Construction volt. A társaság célja az alapszabály értelmében az volt, hogy Budapesten létesítsen egy olyan gyárat, mely hajókat, hajógépeket, gépberendezéseket, gőzgépeket, gőzkazánokat, vasszerkezeteket gyárt és értékesít, melyek mellett részt vesz a szállítható mezei, erdei és iparvasutak előállításában.
Az alapításkor a társaság elnöke Bokross Elek, az igazgatóság tagjai Baumgarten Henrik, Deutsch Károly, Egyedi Lajos, Freissleder Nándor, tószegi Freund Ferenc, Dr. Neményi Ambrus, Pósch Gyula, Weiss Manfréd, Ludwik Camillo, Dr. Pribram Otto voltak. A felügyelőbizottság állt Dr. Heltai Ferencből, Mérő Jánosból, Reichart Jánosból és Rothkugel Arnoldból.
A társaság 1891-ben megépítette az Al-Dunai Vaskapu-szabályozási Vállalat részére a 34 méter hosszú 4 méter széles Kutatóhajót és az 58 méter hosszú 400 lóerős Vásárhelyi Pál oldalkerekes gőzhajót. Szintén 1891-ben építette meg az Ida, a Mary és a Baba vontatóhajókat. 1892-ben egy román társaság számára a Dragkos oldalkerekes gőzhajót, és az Ahilleust. 1893-ban épült a pozsonyi Hörnes Henrik részére a Frigyes személyhajó.
A cég nyereségesen működött a kezdeti időktől kezdve, így profitot tekintve:
- 1891-ben 9 759 Frt,
- 1892-ben 60 842 Frt,
- 1893-ban 93 581 Frt,
- 1894-ben (már 1 500 000 Frt tőke mellett) 102 756 Frt haszonra tett szert a vállalat.
A Danubius 1895. április 2-án egyesült a Scoenichen–Hartmann-féle magyar hajó-, gép- és kazángyár Rt-vel, mely egyébként szintén 1895-ben jött létre 4 000 000 Korona tőkével. Igazgatósága tagja Dr. Basch Gyula, Berzeviczy Albert, Boros Béni, Deutsch Gyula, Fach Károly, Freudenberg Rafael, Reitz Emil, Schuler Imre, Ullmann Adolf, Veit Béla, Walkó Lajos és gróf Wilczek Ede voltak.
A cég ezt követően egyesült a Schoenichen–Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár Rt.-vel. Az így létesült Danubius–Schoenichen–Hartmann Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár Rt. üzemelt 1895-től 1911-ig. A Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár Rt. 1869-ben alakult meg Mechwart András vezetésével, mivel Ganz Ábrahám 1867-es halála után az örökösök nem kívánták folytatni az alapító cégének vezetését. Az 1911-es egyesülés pillanatában a Ganz már egy ismert és elismert márkanév volt, ahogy a Danubius is.
A közös Ganz és társa—Danubius gép-, waggon- és hajógyár Rt. átvészelte az első világháborút, majd 1927-ben magába olvasztotta a Schlick-Nicholson gép-, waggon- és hajógyár Rt-t, a Dr. Lipták és Társa építési és vasipari Rt-t és a Gép és vasútfelszerelési gyár Rt-t. 1929-ben pedig a Ganz-féle villamossági Rt. és az Első magyar varrógép és kerékpárgyár Rt. is beolvadt a cégbe, mely így felvette a Ganz és Társa Villamossági Gép- Vagon- és Hajógyár Rt. nevet. Az vállalatot a második világháború után az 1946. november 22-i minisztertanácsi ülésen államosították, majd 1948-ban kisebb állami vállalatokra darabolták.
A Ganz vállalatok teljes történetét részletesen bemutató cikket lásd a Ganz és Társa Villamossági Gép- Vagon- és Hajógyár Rt-nél.