Hiller József

Hiller József

Hiller József 1885. február 25-én született a Liptó vármegyéhez tartozó Lucskiban. Jogi tanulmányokat folytatott, majd ügyvédként tevékenykedett. 1907-ben dr. Tetétlen Ármin ügyvéd mellett működött gyakornokként. Ekkoriban ismerkedett meg a bauxitérccel, amelyet eredetileg vasnak néztek.

Az első világháború alat Hiller felismerte, hogy felértékelődött a bauxit jelentősége, így lépéseket tett annak érdekében, hogy a magyarországi bauxittermelést fokozni lehessen. Gróf Kornis Károly 1914 őszén Hiller rendelkezésére bocsátotta a budapesti Vas utcai házának egy éves jövedelmét (60–80 ezer Korona), annak érdekében, hogy megszerezze a Jádvölgyi és Vaskoh-vidéki Alumínium Bányatársulat részvényeinek egy részét is. Mivel gróf Kornis Károly nevére „zárt kutatmányokat” is bejelentett Hiller, ami egyfajta védjegy-szabadalmat nyújtott számukra a bauxit-lelőhelyek feltárásában, megalakították a Gróf Kornis Károly Bauxit nevű vállalatot. A vállalat a biharvármegyei bányáival 1915-re már 59 ezer tonna bauxit kitermelésére volt képes.

A sikeres kutatások után a csoport elhatározta, hogy megalapítja az Alumíniumérc Bánya és Ipar Részvénytársaságot budapesti székhellyel. Az 1917. január 29-én megalakított vállalat vezetője Hiller lett. Az 1910-es évek végére Erdélybe tervezett, első magyar alumíniumgyár létrehozása a háborús vereség és a trianoni békeszerződés miatt azonban nem tudott megvalósulni.

A háború után minden bauxitbánya román, szerb és olasz fennhatóság alá került. Ugyanakkor, annak érdekében, hogy a külföldre került bányatelepek legalább egy részének termelését visszairányítsák Magyarországra, Hiller József vezérigazgató a Bankhaus Blankart & Die Kommandit A.-G. (Zürich) bankcég és az Aluminiumérc Bánya és Ipar Részvénytársaság közösen alapították meg 1923-ban, Zürichben a Bauxit Trust A.-G. elnevezésű vállalatot.

Ezzel párhuzamosan zajlottak törekvések a hazai bauxittermelés kiaknázására is. Hiller megszerezte a Magyar Általános Hitelbank támogatásával Balás Jenő bányamérnöktől a gánti és csákvári zárt kutatmányokat. 1925-ben így megindulhatott a helyi bauxitérc kitermelése. Műszaki segítségül Bartha Lajos és Kutas Andor szolgáltak.

A bauxitiparban szerzett érdemei, illetve tevékenysége révén vezérigazgatója volt a Bauxitipar Részvénytársaságnak és a Victoria Vegyészeti Művek Részvénytársaságnak is, valamint elnöke a Tapolcai Bánya Részvénytársaságnak.

A zsidótörvények rendelkezései ellenére a helyén maradt, s részben a Németország irányába tett kedvező gazdasági lépések fejében bízott sértetlenségében. 1944. április 14/15-én azonban a Gestapo mégis elhurcolta, s a mauthauseni koncentrációs táborban hunyt el.

 

Források

Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet A–K. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967. 724.

Sajtóanyagok 1900–1944/1945.

Szűcs Lajos: A Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár története – Üzemtörténeti Füzetek 9. Mosonmagyaróvár, 1974. 143–144.

Szűcs Lajos: A Magyaróvári Timföld és Műkorundgyár története 1934–1984 Mosonmagyaróvár, 1984. Függelék. 233–234.

Tóth István: Dr. Hiller József (1885–1945), az Aluérc Rt. megalapítójának élete és munkássága. Bányászati és Kohászati Lapok – Kohászat, 1997. 130(5–6), 185–190.

Született: 1885. február 25.

Születési hely: Lucski (Liptó)

Halál ideje: 1944/1945.

Halál helye: Mauthausen (Németország)

Foglalkozás: ügyvéd, részvénytársasági vezérigazgató

Szülők:

Házastársak:

Gyermekek:

Szerző: Szabó Róbert

Született: 1885. február 25.

Születési hely: Lucski (Liptó)

Halál ideje: 1944/1945.

Halál helye: Mauthausen (Németország)

Foglalkozás: ügyvéd, részvénytársasági vezérigazgató

Szülők:

Házastársak:

Gyermekek:

Szerző: Szabó Róbert

Hiller József

Hiller József 1885. február 25-én született a Liptó vármegyéhez tartozó Lucskiban. Jogi tanulmányokat folytatott, majd ügyvédként tevékenykedett. 1907-ben dr. Tetétlen Ármin ügyvéd mellett működött gyakornokként. Ekkoriban ismerkedett meg a bauxitérccel, amelyet eredetileg vasnak néztek.

Az első világháború alat Hiller felismerte, hogy felértékelődött a bauxit jelentősége, így lépéseket tett annak érdekében, hogy a magyarországi bauxittermelést fokozni lehessen. Gróf Kornis Károly 1914 őszén Hiller rendelkezésére bocsátotta a budapesti Vas utcai házának egy éves jövedelmét (60–80 ezer Korona), annak érdekében, hogy megszerezze a Jádvölgyi és Vaskoh-vidéki Alumínium Bányatársulat részvényeinek egy részét is. Mivel gróf Kornis Károly nevére „zárt kutatmányokat” is bejelentett Hiller, ami egyfajta védjegy-szabadalmat nyújtott számukra a bauxit-lelőhelyek feltárásában, megalakították a Gróf Kornis Károly Bauxit nevű vállalatot. A vállalat a biharvármegyei bányáival 1915-re már 59 ezer tonna bauxit kitermelésére volt képes.

A sikeres kutatások után a csoport elhatározta, hogy megalapítja az Alumíniumérc Bánya és Ipar Részvénytársaságot budapesti székhellyel. Az 1917. január 29-én megalakított vállalat vezetője Hiller lett. Az 1910-es évek végére Erdélybe tervezett, első magyar alumíniumgyár létrehozása a háborús vereség és a trianoni békeszerződés miatt azonban nem tudott megvalósulni.

A háború után minden bauxitbánya román, szerb és olasz fennhatóság alá került. Ugyanakkor, annak érdekében, hogy a külföldre került bányatelepek legalább egy részének termelését visszairányítsák Magyarországra, Hiller József vezérigazgató a Bankhaus Blankart & Die Kommandit A.-G. (Zürich) bankcég és az Aluminiumérc Bánya és Ipar Részvénytársaság közösen alapították meg 1923-ban, Zürichben a Bauxit Trust A.-G. elnevezésű vállalatot.

Ezzel párhuzamosan zajlottak törekvések a hazai bauxittermelés kiaknázására is. Hiller megszerezte a Magyar Általános Hitelbank támogatásával Balás Jenő bányamérnöktől a gánti és csákvári zárt kutatmányokat. 1925-ben így megindulhatott a helyi bauxitérc kitermelése. Műszaki segítségül Bartha Lajos és Kutas Andor szolgáltak.

A bauxitiparban szerzett érdemei, illetve tevékenysége révén vezérigazgatója volt a Bauxitipar Részvénytársaságnak és a Victoria Vegyészeti Művek Részvénytársaságnak is, valamint elnöke a Tapolcai Bánya Részvénytársaságnak.

A zsidótörvények rendelkezései ellenére a helyén maradt, s részben a Németország irányába tett kedvező gazdasági lépések fejében bízott sértetlenségében. 1944. április 14/15-én azonban a Gestapo mégis elhurcolta, s a mauthauseni koncentrációs táborban hunyt el.

 

Források

Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet A–K. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967. 724.

Sajtóanyagok 1900–1944/1945.

Szűcs Lajos: A Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár története – Üzemtörténeti Füzetek 9. Mosonmagyaróvár, 1974. 143–144.

Szűcs Lajos: A Magyaróvári Timföld és Műkorundgyár története 1934–1984 Mosonmagyaróvár, 1984. Függelék. 233–234.

Tóth István: Dr. Hiller József (1885–1945), az Aluérc Rt. megalapítójának élete és munkássága. Bányászati és Kohászati Lapok – Kohászat, 1997. 130(5–6), 185–190.