“Adria” magy. tengeri hajózási részv.-t.

Az Adria Rt. a valaha létező legnagyobb magyar kereskedelmi tengerhajózási vállalat volt. Alapítása egymást követő események láncolataként 1874-1882 között ment végbe, mely után egészen az első világháborúig zavartalanul működött. Fő tevékenysége hosszújáratú hajózás volt Fiume kiindulóponttal Nyugat-Európába és a tengeren túlra.

Története

Ossoinack Lajos első próbálkozásai a Fiume-Liverpool közötti rendszeres hajójáratok megszervezésére

Ossoinack Lajos, Fiume híres vállalkozó géniusza már 1874-ben kezdeményezte gróf Szápáry Géza fiumei kormányzónál, hogy az állam kísérletképpen támogassa a közvetlen tengeri összeköttetés megteremtését Fiume és Liverpool között. Ossoinack jól látta, hogy a bismarcki német vámpolitika szorításában, a nyugati piacokra a magyar lisztet és agrártermékeket csak tengeren lehet eljuttatni ugyanakkor a fiumei vállalkozónak személyes indítékai is voltak egy ilyen hazai társaság létrehozására. Mivel ő maga részvényese volt a budapesti Hungária Gőzmalom Rt-nek, ezért érdekévé vált, hogy a magyar lisztet Fiumén keresztül a saját gyára (Ossoinack-féle Mechanikai Faipari Rt.) által előállított hordókban tudja Angliába szállítani. A Nagy-Britanniába induló első összeköttetést a liverpooli Glynn-féle társasággal bonyolították le 1877-ben. A kísérletet a magyar állam egyszeri 25.000 Frt-al támogatta. A kísérlet a várakozásokat csak részben váltotta be, a hajók minőségével és a járatok számával is gond volt.  A Fiume-liverpooli vonal első gőzhajója, a Zancla 1877. március 17-én érkezett a fiumei kikötőbe 104 tonna áruval, majd 20-án távozott 384 tonna – döntően liszt és kisebb részben (Smith&Meynier-féle) papír rakománnyal. A vállalat második hajója, a Zero egy héttel később, március 28-án futott be Fiumébe 29 tonnányi rakománnyal és vitt el több mint száz tonna árut. A felek a Tengerészeti Hatóság közvetítésével 1878-ban próbálkoztak először egy közvetlen Fiume-Glasgow járattal annak érdekében, hogy a magyar lisztet ne csak liverpooli átrakással lehessen eljuttatni a szigetország piacaira. A Wilster brit gőzös 7.025 métermázsa liszttel teljesen megrakodva tette meg 1878 júliusában az első utat. A fiume-glasgowi vonal számára a Burrel&Son építtette a 986 tonnás, Hungarian névre keresztelt gőzhajót, ami első útjára 1879 májusában érkezett Fiuméba. Rövid időn belül a Burns and Mac Iver Cunard-vonala a Liverpoolon át New York-i fogalmat is tudta biztosítani. Ezeknek a kísérleteknek az összefogásából és újabb részvényesek bevonásával (liverpooli Burns & Mac Iver; a londoni Glarkson & Comp.) született meg 1880-ban az Adria Steamship Company, és miután az állam rendszeres támogatásáról biztosította a társaságot, 1881-ben formálisan az Adria Magyar Tengeri Hajózási Rt. vette át a brit vállalatot.

Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt.

Az Adria Rt. székhelye Budapest, az üzleti központja Fiume lett. Ekkortól kezdve az állam az Adriával szerződéses viszonyban állt, melyet 1914-ig mindig egyre nagyobb állami támogatás mellett újítottak meg:

• 1880–1885: 150.000 Frt
• 1886–1890: 250.000 Frt
• 1891–1900: 570.000 Frt
• 1901–1914: 1.140.000 K
• április – 1914 július: 5.200.000 K.

Az egyes évekkel szerződésbe emelt újabb kikötőket az alábbi ábra mutatja:

Az Adria Rt. szervezeti hierarchiájáról és felépítéséről 1891-től vannak részletes adataink. Ekkor az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. elnöke Szápáry István; alelnökei Lederer Sándor és Burchard Konrád voltak. A döntéshozásban részt vett az igazgatótanács is, ennek tagjai a következők voltak: Herczog Péter, Jókai Mór országgyűlési képviselő, Kilényi Hugó miniszteri tanácsos, Lánczy Leó, Ludvigh János miniszteri tanácsos, Molling Bertalan, Posch Gyula, Scheyrer György, Simon Jakab és Szarvasy Sándor. A társaság vezérigazgatója Kuranda Emil volt. A vállalatnak kezdetben két főosztálya: a hajózási és a kereskedelmi létezett. A törvénybe foglalt járatok állomásain pedig hét vezérügynökséget (Magyarországon a Hoffmann S. W.; Glasgowban a Burrel&Son; Hullban a Wilson&Co.; Liverpoolban a Cunard Steamship Company; Rio de Janeiroban a Rombauer&Co.; Velencében a Fratello Pardi di Giuseppe és New Yorkban az Anchor Line) és 43 ügynökséget tartott fenn.

Az Adria növekedésével együtt a szervezeti struktúra is egyre bővült. 1896-ban a meglévők mellett létrejött a szállítmányozási és a műszaki osztály, és a társaság már 14 vezér és 34 egyéb ügynökséget tartott fenn Nyugat-Európa, Amerika és Észak-Afrika városaiban. 1903-ban átalakult a vállalat vezetősége is. Az új elnök Lánczy Leó, az alelnökök Burchard Konrád és Matlekovits Sándor lettek. Ez tartósnak bizonyult, mert a következő átalakítás 1914-ben következett be, amikor az igazgatóságot már Barta Arnold, Bernrieder János, Fleischl Sándor, Herczog Péter, Eidlitz Hugó, Kilényi Hugó, Kuranda Emil, Marx János. Posch Gyula, Simon Jakab, Teleky Sándor, Gerlóczy Gyula és Kvassay István alkották. Az Adria ekkor már 16 vezérügynökséget és 109 egyéb ügynökséget tartott fenn minden fontos világkikötőben.

A fizetéseket tekintve az Adria Rt-nél szolgált tengerészek díjazásáról vannak adataink. Ezek alapján elmondható, hogy az Adria Rt. a többi hazai hosszújáratú hajózási társasághoz hasonló bért fizetett. A vállalatnál eltöltött szolgálati idő függvényében így 1914-ben az I. oszt. kapitányok 390–510 Koronát kerestek havonta, a másodtisztek pedig 270-300 K a harmadtisztek 220-240 K közötti összeget. A hajón szolgáló többi tengerésznek pedig az alábbiak szerint alakult a havi bére: az I. oszt. gépész keresett 360–420 K, a II. oszt. gépész 270–300 K, a III. oszt. gépész 220–240 K között. A hajómester havibére 110 K, a hajóácsé 100 K, a kormányosé 75 K, a matrózoké 36–60 K, a hajóinasoké 20–30 K, a gép altiszté 115 K, a fűtőé 100 K, a szénhordóé 63 K, a hajószakácsé 120 K, a főpincéré 86 K, a másodpincéré 60 K és a harmadpincéré 40 K volt.

A társaság korai története kapcsán láthattuk, hogy Ossoinack Lajos azért javasolta az Adria létrehozását, hogy megteremtse a magyar feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitelét Nagy-Britanniába. Voltaképpen Fiume kikötője valóban úgy működött később is, ahogyan azt Ossoinack az Adria kapcsán vizionálta. Fiumén keresztül érkeztek a külföldi olcsó gyarmatáruk és nyerstermékek Magyarországra és a városba, melyek egy részét a fiumei ipar feldolgozta és késztermékként a tengeren keresztül exportálta. Az Adria Rt. tulajdonképpen a kivitel reprezentáns vállalata volt, hisz míg a nyerstermékeket – például hántolatlan rizst – főként a szabadhajózási vállalatok importálták a távol-keleti területekről, addig a feldolgozott hántolt rizst, keményítőt, púdert, rizslisztet stb. az Adria hajók továbbították Nyugat-Európába és Amerikába.

Ennek fényében már nem meglepő, hogy az Adria áruforgalmának kisebb részét a Fiume központú import, nagyobb részét az export és legnagyobb részét a vállalat saját szabadhajózási forgalma tette ki. Kezdetben az Adria forgalmában a fiumei kivitel tette ki a legnagyobb részt, azonban 1893-tól egyértelműen a vállalat saját szabadhajózási forgalma vette át a vezető szerepet. A számok tükrében ez utóbbi azt jelentette, hogy 1883–1892 között az Adria Rt. összes áruforgalmának átlagosan 61,12%-a (1.389.830 métermázsa) volt a fiumei export és 30,93%-a (703.268 q) a szabadhajózási forgalom. Ezzel szemben 1893–1902 között a kivitel aránya 34,73%-ra (2.263.799 q) csökkent míg a szabadhajózási forgalomé 55,28%-ra (3.603.207 q) növekedett és ez az arány a vállalat életének harmadik szakaszára is megmaradt, hisz 1903–1913 között a kivitel aránya 31,54%-ot (3.004.331 q), a szabadhajózási forgalomé 59,89%-ot (5.704.156 q) tett ki, míg a fiumei behozatal mindhárom ciklusban átlagosan az éves forgalom 8,84%-a (558.050 q) volt.

Az Adria Rt. 1882-es alapszabálya rendelkezett a társaság alaptőkéjéről, mely 2.500.000 Frt volt, 12.500 darab egyenként 200 Frt névértékű részvény kibocsátásával. Ez az alaptőke lett az 1890-es években a korona bevezetésekor előbb 2.500.000 Koronára konvertálva, majd 1892-ben 5.000.000 Koronára és 1902-ben 10.000.000 Koronára emelve. A társaság tőzsdén jegyzett részvényei kapcsán tudnunk kell azt, hogy az éves tőzsdei értéket a társaság áruforgalmával összehasonlítva 92%-os korrelációról beszélhetünk. Tehát a tőzsdei érték hűen tükrözte az Adria Rt. adott évi áruforgalmának növekedését vagy éppen visszaesését.

A vállalat az első világháború idején beszüntette tengeri kereskedelmét, hajóit pedig átadta a Haditengerészet számára. Ami a vállalat flottájából 1918-ra megmaradt azt az ekkor már trieszti érdekeltségű, egykor fiumei Cossulich család kebelezte be. Noha Magyarországon még sokáig jelen volt így az Adria, vagy annak jogutód vállalata (a Thököly utcában volt az Adria Rt. és a többi Cosulich vállalat jegyirodája a két világháború között) maga a magyar cég 1921-ben megszűnt és onnantól olasz vállalatként lírában jegyezték a vállalat részvényeit is.

Napjainkra két ikonikus épület emlékeztet az egykor volt óriásvállalatra. A budapesti szabadság-téri Adria Palota és a fiumei rakparton található Adria Paloták egykor is és ma is az említett városok látképének meghatározó jelképei.

 

(Bővebben lásd itt: Pelles – Zsigmond 2018:95–118.)

Források

• 1880:XXV. tc.
• 1886:XXXI. tc.
• 1891:XXX. tc.
• 1914:XX. tc.
• Budapesti közlöny, 1877. május 1:3410.
• Budapesti közlöny, 1878. július 31:5531.
• Budapesti közlöny, 1879. június 24:4923.
• Compass (1875–1922)
• Državni Arhiv u Rijeci – Fiumei Állami Levéltár.
• DAR. PO–3. Adria kapitányok.
• DAR. TH. 732–1914–I–4232.
• DAR. TH. 396–1907–I–5785.
• DAR. TH. 412–1907–XVIII–1768.
• DAR TH. 7–1907–IV–416.
• DAR. TH. 678–1913–I–10013.
• DAR. TH. 70–1892–XVIII–101.
• Gonda Béla (1906): A tengerészet és a fiumei kikötő. Budapest. Pátria irod. vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomdája. 88–89. o.
• Magyar Statisztikai Évkönyvek 1885–1918. Budapest. Az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája.
• Magyar Tengerészeti Évkönyvek 1891–1914. Fiume. Kiadja a Fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság. Stabilimento Tipo-litografico di Emidio Mohovich.
• Pelles Márton – Zsigmond Gábor (2018): A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története (1868–1918) – The Hungarian maritime trade history of Fiume (1868–1918). Pécs, Pro Pannonia.
• Vasúti és közlekedési közlöny, . május 15.
• Vasúti és közlekedési közlöny, 1878. december 25:409.
• Vasúti és közlekedési közlöny, 1879. október 12:409.

Alapítás ideje: 1880

Megszűnés ideje nincs beállítva

Alapítók: Ossoinack Lajos

Kibocsátott értékpapírok:

„Adria“ magy. tengeri hajózási részv.-t.

Meghatározó vezetők:

1880	gr. Károlyi Tibor;
1885-1901	gr. Szapáry István
1902-1903	Lederer Sándor
1903-1918	Lánczy Leó
1920-1921	Ossoinack Endre

Főtevékenység: Hosszújáratú hajózás, áru- és I. osztályú személyszállítás az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren

Fő termékek nincsenek beállítva

Székhelyek:

1880-1921

Budapest, V. Szabadság tér 16.

Telephelyek:

1880-1921

Fiume, Riva 16

Fő mérföldkövek nincsenek beállítva

Szerző: Dr. Pelles Márton