Bacher Emil
Bacher Emil 1854-ben, Szucsányban (Túróc vármegye) született (más forrás szerint Liptószentmiklósban, Liptó vármegye). Középiskolai tanulmányai elvégzése után a Pesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója volt, amelyet 1873-ban végezte el.
Az akadémia befejezése után külföldön szerzett tapasztalatot. Hazatérését követően, a Pesti Viktória Gőzmalom Részvénytársaságnál helyezkedett el tisztviselőként 1887-ig, amikor a vállalat cégvezetője lett. Ettől kezdve lépésről-lépésre emelkedett a ranglétrán. 1889-től kereskedelmi igazgató, majd 1891-től vezérigazgató.
A malom helyzetében – részben az első világháború gazdasági következményeként – az 1920-as években következett be negatív változás. Az 1926-ban ellene megfogalmazott vádak szerint Bacher Emil vezérigazgató felelt személyesen azért, hogy a határidős ügyletek hazai tilalma miatt a cég a külföldi ügyletek irányába fordult. 1925-től amellett döntött, hogy a külföldi tőzsdén nyit határidős eladási ügyletet, ekkor azonban egy hirtelen törés következett be: amikor árcsökkenés helyett drágulás ment végbe, a hazai malom leányvállalatok hatalmas veszteséget szenvedtek. A Pesti Viktória Gőzmalom Részvénytársaság által elszenvedett veszteségről megoszlottak a vélemények: míg eleinte 50–60 milliárd pengőről, később már 220–240 milliárdról írtak. Mindezt tetézte, hogy a malom eddigre jelentős adósságokat halmozott fel, amelyek visszafizetésére nem volt lehetősége a részvénytársaságnak.
A részvénytársaság helyzetébe a magyar állam beavatkozott, pénzügyileg támogatva azt. Az állami beavatkozás oka egyrészt az volt, hogy a Pesti Viktória Gőzmalom Részvénytársaság korábban aktívan részt vett a gazdasági stabilizációban, így ezt az állam kompenzálni akarta: a cég ugyanis 1919–1920-ban a Béke-előkészítő Bizottság gazdasági szakértőjeként működött. Másrészt tartottak attól, hogy egy esetleges gazdasági összeomlás elriasztja a külföldi befektetőket Magyarországtól.
A történtek után, 1926 márciusában ügyészségi vizsgálat indult Bacher ellen, majd 1926 júniusában letartóztatták azzal az indokkal, hogy a vállalat részvényeseit „bűnös spekulációk” révén károsította meg az amerikai (Chicago) tőzsdén. Az esetből országos botrány lett, a sajtó napi szinten foglalkozott a kérdéssel. A nyár folyamán előbb hűtlen kezeléssel vádolták meg, majd ez egy kisebb formai hibává változott: a vád ekkor már csak arra szorítkozott, hogy a társaság alapszabályzatában foglaltak ellenére nem jelentette be a közgyűlésnek az üzleti folyamat lebonyolítását. Ebben közrejátszott az a tény, hogy a Pesti Viktória Gőzmalom Részvénytársaság a legnagyobb konszern volt a korabeli Magyarországon.
Bacher Emil minden bizonnyal az események hatására is 1926. október 15-én halt meg szívroham következtében.
Források
Kenyeres Ágnes (főszerk.) 1967: Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A–K. Akadémiai Kiadó, Budapest. 67.
Kozák Péter: Bacher Emil. Online weboldal: https://www.nevpont.hu/palyakep/bacher-emil-559cb. Utolsó letöltés dátuma: 2024. december 8.
Pogány Ágnes 2003: A Pesti Victoria Gőzmalom összeomlása. Korall 14. 98–116.
Sajtóanyagok 1857–1936.
Ujvári Péter (szerk.) 1929: Magyar Zsidó Lexikon. Budapest, 1929. 73.
Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió. Századok 154, 4. 675–724.
Született: 1854. augusztus 18.
Születési hely: Szucsány/Liptószentmiklós (Túróc/Liptó)
Halál ideje: 1926. október 15.
Halál helye: Budapest (Budapest fő- és székváros)
Foglalkozás: közgazdász, malomkonszern-tulajdonos
Szülők: Bacher (Bachrach) Simon, Tedesco Dorottya
Házastársak:
Gyermekek:
Szerző: Szabó Róbert
Született: 1854. augusztus 18.
Születési hely: Szucsány/Liptószentmiklós (Túróc/Liptó)
Halál ideje: 1926. október 15.
Halál helye: Budapest (Budapest fő- és székváros)
Foglalkozás: közgazdász, malomkonszern-tulajdonos
Szülők: Bacher (Bachrach) Simon, Tedesco Dorottya
Házastársak:
Gyermekek:
Szerző: Szabó Róbert
Bacher Emil
Bacher Emil 1854-ben, Szucsányban (Túróc vármegye) született (más forrás szerint Liptószentmiklósban, Liptó vármegye). Középiskolai tanulmányai elvégzése után a Pesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója volt, amelyet 1873-ban végezte el.
Az akadémia befejezése után külföldön szerzett tapasztalatot. Hazatérését követően, a Pesti Viktória Gőzmalom Részvénytársaságnál helyezkedett el tisztviselőként 1887-ig, amikor a vállalat cégvezetője lett. Ettől kezdve lépésről-lépésre emelkedett a ranglétrán. 1889-től kereskedelmi igazgató, majd 1891-től vezérigazgató.
A malom helyzetében – részben az első világháború gazdasági következményeként – az 1920-as években következett be negatív változás. Az 1926-ban ellene megfogalmazott vádak szerint Bacher Emil vezérigazgató felelt személyesen azért, hogy a határidős ügyletek hazai tilalma miatt a cég a külföldi ügyletek irányába fordult. 1925-től amellett döntött, hogy a külföldi tőzsdén nyit határidős eladási ügyletet, ekkor azonban egy hirtelen törés következett be: amikor árcsökkenés helyett drágulás ment végbe, a hazai malom leányvállalatok hatalmas veszteséget szenvedtek. A Pesti Viktória Gőzmalom Részvénytársaság által elszenvedett veszteségről megoszlottak a vélemények: míg eleinte 50–60 milliárd pengőről, később már 220–240 milliárdról írtak. Mindezt tetézte, hogy a malom eddigre jelentős adósságokat halmozott fel, amelyek visszafizetésére nem volt lehetősége a részvénytársaságnak.
A részvénytársaság helyzetébe a magyar állam beavatkozott, pénzügyileg támogatva azt. Az állami beavatkozás oka egyrészt az volt, hogy a Pesti Viktória Gőzmalom Részvénytársaság korábban aktívan részt vett a gazdasági stabilizációban, így ezt az állam kompenzálni akarta: a cég ugyanis 1919–1920-ban a Béke-előkészítő Bizottság gazdasági szakértőjeként működött. Másrészt tartottak attól, hogy egy esetleges gazdasági összeomlás elriasztja a külföldi befektetőket Magyarországtól.
A történtek után, 1926 márciusában ügyészségi vizsgálat indult Bacher ellen, majd 1926 júniusában letartóztatták azzal az indokkal, hogy a vállalat részvényeseit „bűnös spekulációk” révén károsította meg az amerikai (Chicago) tőzsdén. Az esetből országos botrány lett, a sajtó napi szinten foglalkozott a kérdéssel. A nyár folyamán előbb hűtlen kezeléssel vádolták meg, majd ez egy kisebb formai hibává változott: a vád ekkor már csak arra szorítkozott, hogy a társaság alapszabályzatában foglaltak ellenére nem jelentette be a közgyűlésnek az üzleti folyamat lebonyolítását. Ebben közrejátszott az a tény, hogy a Pesti Viktória Gőzmalom Részvénytársaság a legnagyobb konszern volt a korabeli Magyarországon.
Bacher Emil minden bizonnyal az események hatására is 1926. október 15-én halt meg szívroham következtében.
Források
Kenyeres Ágnes (főszerk.) 1967: Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A–K. Akadémiai Kiadó, Budapest. 67.
Kozák Péter: Bacher Emil. Online weboldal: https://www.nevpont.hu/palyakep/bacher-emil-559cb. Utolsó letöltés dátuma: 2024. december 8.
Pogány Ágnes 2003: A Pesti Victoria Gőzmalom összeomlása. Korall 14. 98–116.
Sajtóanyagok 1857–1936.
Ujvári Péter (szerk.) 1929: Magyar Zsidó Lexikon. Budapest, 1929. 73.
Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió. Századok 154, 4. 675–724.