Union des usines et des exploitations forestiéres de Nasic

A Neuschloss család a 18. század végén költözött Morvaországból Vágvecsére. A korabeli faipari központban Neuschloss Jakab alapított fakereskedelmi céget, mellyel komoly jövedelemre tett szert. Neuschloss Izsák a 19. században már Párkányban tevékenykedett, majd a család tagjai fontos hivatalokat és érdekeltségeket szereztek Pesten is. Ekkorra már a faipar teljes vertikumában jelen voltak az erdőgazdálkodástól a feldolgozáson, kereskedelmen át a parketta- és bútorgyártásig. Így született meg 1895-ben 2 000 000 Frt alaptőkével a Neuschloss-féle našici tanningyár- és gőzfűrész részvénytársaság is, melynek igazgatóságában két Neuschloss (Emil és Ödön), valamint Baumgarten Lajos, Beniczky Ferenc, hatvani Deutsch Béla, Freund Salamon, Hajós József, Hevesi Ödön, Strausz Emil és Dr. Weinmann Fülöp kaptak helyet.

A Társaságnak már 1896-ban telepe volt a szlavóniai Nasiczot leszámítva Szatmáron, Homoródon és Szalontán. A késő-dualizmus kori gazdasági konjunktúra, a folyamatos építkezések nagyon jó piacot jelentettek a társaságnak, mely átlagosan évi 200 000 forintos nyereségre tett szert, mely az 1900-as évektől (4 000 000 K alaptőke mellett) 500 000 K fölé emelkedett, míg az 1908-as Pestszentlőrinci parkettagyár alapításakor már éves 600–800 000 K profitot jelentett. Az 1912-es alaptőkeemeléssel (5 000 000 K) már Nyitrán is telephelye nyílt a cégnek, míg fűrésztelepet üzemeltetett Ljeskoviczán, Barcson és Susine-Gjurgjenovacon (ahol hordógyárat is létesített). A háború előtt a profit mértéke elérte a 1 200 000 koronát is. Ekkorra a cég a hazai egyik legnagyobb fatermelő és faipari vállalattá nőtte ki magát, amely saját hajóparkkal és iparvasúthálózattal rendelkezett. Érdekeltségéből kiemelhető az 1910-es Lomasi erdőipar Rt., az 1915-ös Österreichische Holzverkehrs G. m. b. H., az 1916-os Cserzőkivonat Rt. alapítása is. Utóbbi 1919-ben megszűnt és a teljes Jugoszláviához került cégstruktúra a zágrábi Tannin Rt-be tagozódott be, ahogy az 1918-ban alapított Vuka erdőkitermelési Rt. és maga a nasiczi gyár is. 1921-ben a cégcsoport teljes vagyonát átmentették a svájci, genfi alapítású Union des usines et des exploitations forestiéres de Nasic cégbe, mely 20 000 000 svájci frank alaptőkével alakult meg.

Az 1920-as évek konszolidációja hatására a cégcsoport újra növekedési pályára állt. Így a magyarországi cég 750 000 P alaptőkével konszolidálódott, mely mellett 30–45 000 P nyereséget értek el az 1929-es válságig. Ekkorra a magyar cégből már kiemelésre került a jugoszláv cégcsoport, az erdélyi (aradi) Lomási Erdőipar Rt. és a csehszlovák (prágai alapítású) Drevodelna A.-G. A gazdasági világválság 1931-ben gyűrűzött be a magyarországi cégbe, mely hamar 100 000 pengőt meghaladó veszteséget kezdett termelni. Ebből a gödörből ugyan 1935–1938 között kijönni látszott, végül a háborús készülődéssel párhuzamosan újra többszázezer pengős veszteséget halmozott fel, majd a háború alatt ellehetetlenült.

Forrás:

Compass

Szabó, Máté (2022): FAIPAR A DUALIZMUS KORI DRÁVA MENTE TÉRSÉGÉBEN. KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK 15/2. 29-48.

Alapítás ideje: 1895

Megszűnés ideje nincs beállítva

Alapítók nincsenek beállítva

Kibocsátott értékpapírok:

Meghatározó vezetők:

Főtevékenység nincs beállítva

Fő termékek nincsenek beállítva

Székhelyek nincsenek beállítva

Telephelyek nincsenek beállítva

Fő mérföldkövek nincsenek beállítva

Szerző: Dr. Pelles Márton