Révai testvérek irodalmi intézet részvénytársaság

A későbbi Révai Testvérek Rt. elődjét 1859-ben alapította Eperjesen Rosenberg (Révai) Leó és Sámuel. Tíz évvel később 1869-ben Pesten is üzletet nyitottak a Franklin társulat üzletével megegyező Egyetem utcában, ahol antikvár és új kiadású könyvek értékesítésével foglalkoztak. Az alapítás után az 1880-as években Sámuel fiai Mór és Ödön vették át az üzletet, akik el is kezdték azt felvirágoztatni, majd 1895. május 26-án áttértek a részvénytársasági formára. Az új cég finanszírozását pedig a Belvárosi Takarékpénztár vállalta el.

Révai Mór és Ödön kiváló érzékkel vitték a céget ezekben az évtizedekben. Ahogy Szabó Attila András írja: „A magyar könyvpiacon nyomdáink és kiadóink a könyvterjesztésben csekély mértékben jelentek meg. A nyomtatott munkák nagy többsége a magyar olvasókhoz külföldi könyvterjesztőkön keresztül jutott el. A Révai fivérek felismerték ezt a hiányosságot, és üzletük fejlesztéséhez kiegyensúlyozottabb könyvpiaci működést terveztek. Fenntartva a kiadó működését, hozzákezdtek egy országos lefedettségű könyvkereskedői hálózat kiépítéséhez. Az 1890-es évekre hat utazó ügynökük körülbelül 6500 helyi könyvértékesítővel, 500 kaszinóval és egylettel épített ki szoros üzleti kapcsolatot. Üzletfilozófiájuk újszerű volt: „felesleges fejtegetni azon óriási előnyöket, melyek azzal járnak, ha a termelő (jelen esetben a kiadó) maga érintkezik a közönséggel és nemcsak könyvkereskedők közvetítésével, hanem directe árusítja termékeit […] kiadói működést sikerrel és biztonsággal csak az folytathat, aki folytonosan érintkezésben van a nagy közönséggel és minduntalan tapasztalja, hogy a közönségnek mi kell, és miképp kell. Biztonsággal e téren csak az folytathat, ki az eleven, nyüzsgő élettel kontaktusban van, mert a szükségletet bármely téren csak az lesz képes megfelelő módon kielégíteni, aki a kereslet mérvei iránt tájékoztatva van” – részlet a társaság 1894. évi alapítási tervezetéből. (MNL OL Z 718 1. tétel – Alapítási tervezetek.)”

Nevükhöz fűződik továbbá, hogy 1884–1901 között kiadták az Osztrák-Magyar monarchia Írásban és Képben című sorozat huszonegy kötetét, melynek szerkesztésében és terjesztésében hathatós szerepet kapott Jókai Mór is, mint a Vasárnapi Újság főszerkesztője. Ezen felül több neves íróval, köztük Jókaival, életműszerződést kötöttek, hogy megjelentethessék az összes művüket. „Az olvasóközönség részéről azonban a legismertebb Révai kiadvány Révai Nagy Lexikona. A korábban a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadásában 1893 és 1897 között megjelent Pallas Nagy Lexikon kiadói jogát a Révai Testvérek Rt. 1899 októberében szerezte meg. A sorozat legutolsó, XII. kötetét 1908-ban jelentették meg. 1910-ben Révai Mór hozzálátott élete legnagyobb művéhez: a Pallas-féle lexikon modernizált változatának kiadásához. Eredeti elképzelése szerint a Révai-féle lexikon tizennyolc kötetből állt volna. Az egyes címszavak megírásához a kor legelismertebb szaktekintélyeit nyerte meg. Tizenhat éven át jelentek meg az egyes lexikonkötetek, az utolsó, a XX., nem sokkal Révai Mór halála után 1926-ban.”

Az 1895-ben alakított részvénytársaság 800 000 K tőkével alakult meg, az igazgatóság pedig nagyformátumú szakembereket sorakoztatott fel, úgy, mint Dr. Jókai Mór, Beöthy Zsolt, Mikszáth Kálmán, Székely Ferenc, Adler Gyula, Dr. Ardó Alfréd, Dr. Bleuer Samu, Révai Mór és Révay Ödön. A kiszámítható működés miatt a cég már a kezdetektől profitábilis volt, stabil évenkénti közel 90 000–100 000 koronás nyereséggel, amellett, hogy megalapították a Kazinczy könyvkereskedő Rt-t, a Korvin Mátyás erdélyi könyvkereskedő Rt-t, a Minerva könyvkereskedő Rt-t, és megvásárolták a Stampfel Károly pozsonyi céget és a Dobrowsky és Franke tankönyvkiadó vállalatot.

A Franklinnel szembeni pert leszámítva (lásd bővebben itt: Rózsafalvi 2022) a cég pénzügyi adataiban az elmondottakhoz képest semmilyen érdemi változás nem történt a korona háború utáni inflációjáig, amikor a Révait, ahogy minden más céget is, feltőkésítettek, legalábbis nominálisan. Illetve 1917-ben megvásárolták a Magyar Nyomda és Kiadóvállalat Rt-t és 1923-ban megalapították a Wendt-testvérek üzleti könyvgyár és vonalzó intézet Rt-t, melyet 1924-ben magába olvasztott; ugyanakkor pedig érdekkörébe vonta az Universitas könyvkiadó Rt-t is.

1925-ben a cég a alaptőkéjét 600 000 pengőben határozták meg, és 1928-re elérte a 000 P körüli profitot is (veszteséges addig sem volt). A nagy gazdasági világválság 1931-ben érte el, a profit ekkor 3 451 pengőre esett vissza, majd 1932-ben fennállásuk alatt először voltak veszteségesek (120 602 P). 1932. december 21-én ugyanakkor megalapították a Kunossy Grafikai Műintézet Rt-t, 1933. november 7-én pedig a Genius Könyvkiadó Rt-t. Közben a veszteségük 1935-ben elérte a 923 429 pengőt. Ebből a gödörből pedig a háborúig és az alatt már nem tudtak felállni. 1942-re a felhalmozott összes veszteségük elérte a 4 millió pengős mínuszt, majd 1943-ban a Compassokban közölt utolsó üzleti évben lett újra nyereséges a vállalkozásuk a szerény 13 000 pengős haszonnal. A háború után az 1949-es államosításnál a Szépirodalmi Könyvkiadó vállalatba olvasztották be. A Rendszerváltáskor aztán a Szépirodalmi Könykiadót feldarabolták, a Révai Kiadó Kft-t pedig egy angol-magyar vegyesvállalat vitte tovább, melynek felszámolása 2015-ben indult meg.

Források:

https://adt.arcanum.com/hu/collection/MagyarCompass/

Rózsafalvi, Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”. In: András, Csaba; Hites, Sándor (szerk.) Kapitalizmus és irodalomtörténet. Budapest, Magyarország : Reciti Kiadó (2022) 169-184.

120 éves a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. | Magyar Nemzeti Levéltár (gov.hu)

Alapítás ideje: 1895

Megszűnés ideje: 1949

Alapítók nincsenek beállítva

Kibocsátott értékpapírok:

Meghatározó vezetők:

Főtevékenység nincs beállítva

Fő termékek nincsenek beállítva

Székhelyek nincsenek beállítva

Telephelyek nincsenek beállítva

Fő mérföldkövek nincsenek beállítva

Szerző: Dr. Pelles Márton