Pannónia-malom

A gőzmalmok története összefonódik a székesfőváros történetével: bár a gőzmalmok már Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítését megelőzően létrejöttek, kialakulásokra hatott a főváros és gazdasági szerepének fejlődése. A gőzmalmok alapítását a dunai gőzhajózással kialakult kedvező szállítási feltételek, illetve a század közepén kialakuló agrár-konjunktúra tették lehetővé az európai városok urbanizációja következtében. A népességnövekedés révén nagyobb kereslet mutatkozott a gabonára, ami azt jelenti, hogy megfelelő felvevőpiaccal is rendelkezett. Az egymás után épült gőzmalmok abból a szempontból voltak előnyösek, hogy a gőzmeghajtás révén telephelyük szabadon megválasztható volt, hiszen működésükhöz nem szükségeltetett sem víz, sem szél. A gőzgép alkalmazásához mégis jelentős vízmennyiséget igényeltek a gőzmalmok: ennek köszönhető, hogy a Duna közelébe építették őket.

A Magyarországon elterjedt ún. magasőrlés módja a következő volt: a gabona a raktárból először a malomba került, ahol a koptatóban megtisztították a nagyobb szennyeződésektől, illetve a héjtól. Az ún. tarár feladata az volt, hogy megtisztítsa a búzaszemet, mielőtt az a búzaosztályozó rostába került, ami képes volt rostálni a hibás búzaszemeket. A trieur a magok kiszűréséért, a kefélőgép a por eltávolításáért volt felelős. Az őrlést megelőző utolsó munkafolyamat a kondicionálás volt, melynek során a búzaszemek tömege 2–3%-ának megfelelő vizet adtak a búzához. Ezután pihentetés következett, majd a megtisztított búza többszöri törésen keresztül vált finom őrleménnyé. A nagyobb szemű dara kialakításához hengerszékeken, illetve hengerpárokon őrölték lisztté.

A malmot a Pannonia gőzmalom részvény-társulat építette 1863-ban. Ez volt a második pesti malomipari részvénytársaság Budapesten. Az alapításban pesti nagykereskedőházak (Herzfelder D. és fiai, Hirschler Márk és fiai, Kern J. Enoch fiai és a Wahrmann Mór és fiai), illetve terménykereskedők (Basch J. F., Flesch Mór, Lányi Jakab és Ullmann József) vettek részt. A malom a régi Víz utcában lévő területre épült, ami a mai Kárpát utca, Ipoly utca, Pannónia utca és Victor Hugó utca által határolt területet jelenti.

A malom működése első évtizedében jelentős eredményeket tudott felmutatni. Az első évtized alatt a termelőképesség jelentősen nőtt: az 1866-os 240 ezer mm-ról 1875-re 560 ezer mm-ra. Ennek köszönhetően a malom külföldi exportra is képes volt termelni (Németország, Anglia, Brazília, Svájc stb.), Prágában pedig lisztlerakattal rendelkezett. Ez összefüggésben van azzal, hogy a malom első gépeit a Ruston-féle prágai gépgyár szállította.

Az 1870-es évek közepén csak kisebb problémát okozott, hogy a telep pince-helyiségeit és udvarát 35 napra elárasztotta az árvíz. Ezen idő alatt a termelés kimaradt.

Az 1880-as évek első felében a többi fővárosi malomhoz hasonlóan gazdasági nehézségekkel küzdött. A külföldi verseny miatt a gyár a termelés csökkentésére kényszerült, így az üzem működtetése ezekben az években veszteséges volt. Mindez a termelésben és a nyereségben is meglátszódik. A nyereségben – hasonlóan a termeléshez – például egy jelentős törés tapasztalható az évtized első felében, ami csak az évtized második felétől kezdett el javulni:

• 104588 Ft
• 1186 Ft
• 234011 Ft
• 163703 Ft
• 170732 Ft

Mivel a malom nem lendült át a fennálló problémákon, működése teljes egészében veszteségessé vált. 1895-ben az Erzsébet gőzmalom-társaság beolvasztotta, így megszűnt önálló cégként működni.

Források

Pannónia Gőzmalom Társaság. Online weboldal: http://remlac.hu/angyalfold_htk/13angyalfold_htk__cimekszerint/pannoniautca53/pannoniautca53.html. Utolsó letöltés dátuma: 2024. november 30.

Nagy Magyar Compass 1874–1895.

Sajtóanyagok 1868–1895.

Alapítás ideje: 1863

Megszűnés ideje: 1894

Alapítók: Herzfelder D. és fiai, Hirschler Márk és fiai, Kern J. Enoch fiai és a Wahrmann Mór és fiai, Basch J. F., Flesch Mór, Lányi Jakab és Ullmann József

Kibocsátott értékpapírok:

Meghatározó vezetők:

Főtevékenység: gabonaőrlés (búza, árpa, rozs)

Fő termékek nincsenek beállítva

Székhelyek:

Telephelyek nincsenek beállítva

Fő mérföldkövek nincsenek beállítva

Szerző: Szabó Róbert