“Pallas” irodalmi és nyomdai részvénytársaság
A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1884. április 5-én alakult és hamarosan az ország egyik legismertebb nyomdája lett. A 19–20. század fordulójának majdnem minden fontosabb tudományos és közéleti kiadványát a legfontosabb hazai nyomdák, köztük a Pallas adta ki. A céget 200 000 Frt alaptőkével alapították, de azt már 1885-ben 400 000 forintra emelték. A társaság elnöke Kerkápoly Károly, vezérigazgatója Dr. Gerő Lajos, további igazgatósági tagok pedig Gönczy Pál és Somssisch Pál voltak. A cég elsősorban hírlapkiadással és másodsorban könyvkiadással foglalkozott, az ebből származó nyereség általában 2:1 arányban oszlott meg. A cég az első években nagyon nyereséges volt, a profit évente átlagosan 40 000 Frt körül alakult. Az igazi áttörést végül a Pallas nagy lexikona sorozat hozta el 1893-ban; ezt követően a profit ugyanakkor „csak” az évi átlagosan 50 000 Frt értékre tudott nőni, míg a cég 1897-ben 600 000 forintra emelte alaptőkéjét. Ekkor egyébként az üzemben 450 szakmunkás dolgozott két darab egyenként 40 lóerejű gőzgéppel, 33 darab elektromos motorral, egy kétszínnyomatos variábilis rotációs géppel, 22 darab gyorssajtó géppel, 9 darab amerikai sajtógéppel, 6 darab betűöntödés géppel és 18 darab más segédgéppel. Ezzel az üzem az egyik legfelszereltebb hazai nyomda volt abban az időben.
Aztán az 1898-as évtől elindult a cég a nehézségek útján. Egyfelől egyre több versenytárs lépett piacra látva a Pallas sikerét, másfelől az egyik legfőbb korábbi terjesztőjük a Révai Testvérek is a korábbi pozíciójuk mellett a Pallas közvetlen versenytársaivá váltak, amellyel nem csak nehezítették az értékesítést, de a meglévő munkáik egy részét is elorozták. Ráadásul ekkor kezdődött a világpiacon is egy kisebb gazdasági visszaesés, mely sok szektorra nyomta rá bélyegét (például a nemzetközi áruszállításra) és a hazai nyomdaipar, különösen a Pallas is veszélybe került. A veszteség 1902-ben 541 611 K volt (1 200 000 K alaptőke mellett), majd ezt az évi 540 ezer koronás szintet megtartva 1907-ig mélyponton volt a cég. Ezt követően az 1908-as évtől szisztematikusan elkezdték lefaragni a hiányt és lassú lépésekkel 1912-ben újra nyereségesek lettek, majd a háború alatt is tudták hozni az évi átlagosan 100 000 K hasznot.
A háború utáni időszak ismételten nehézségeket hozott a vállalat életében. Egyrést az ország gazdaságilag is nehéz helyzetbe került, másrészt a munkavállalók is folyamatos megélhetési gondokkal küzdöttek, miközben az alapanyagellátás is ingadozott. A konszolidáció után 1925-re 1 200 000 P lett a cég alaptőkéje és emellett tudott a cég újból egy 100 000 pengős átlagos éves hasznot hozó pályára lépni, igaz, időközben a katolikus érdekeltségű Központi Sajtóvállalat érdekeltségébe került a cég. A gazdasági világválság már nem érintette oly mértékben a céget, mint ahogy más iparágakra kihatott, mivel addig is nagyjából a minimum teljesítményen üzemelt a cég. Igaz a Központi Sajtóvállalat érdekeltségéből a válság hatására a Stádium Rt. irányítása alá került a Pallas, mely innentől stabil működéssel érte el a második világháborút.
A háború alatt 1945-ben a Szikra Kiadó kezelésébe került és a két cég lényegében egyesült előbbi irányítása alatt Szikra Irodalmi és Lapkiadó Nyomdai Rt. néven. Majd 1956-ban a korábbi Pallas alakult át Kossuth Nyomda néven, mely végül likviditási gondok miatt 2006-ban jogutód nélkül szűnt meg.
Alapítás ideje: 1884
Megszűnés ideje nincs beállítva
Alapítók nincsenek beállítva
Kibocsátott értékpapírok:
„Pallas” irodalmi és nyomdai részvénytársaság |
Meghatározó vezetők:
1883-1891 | Kerkápoly Károly |
1892 | Rakovszky István |
1893-1895 | Tomcsányi László |
1896-1898 | Hollán Ernő |
1899-1902 | Tomcsányi László |
1903 | Löwenstein Arnold |
1904-1918 | Matlekovits Sándor |
1927-1932 | Sztamorai János |
1933-1938 | Dr. Baross Gábor |
1939- | betöltetlen |
Főtevékenység nincs beállítva
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
Alapítás ideje: 1884
Alapítók nincsenek beállítva
Meghatározó vezetők:
1883-1891 | Kerkápoly Károly |
1892 | Rakovszky István |
1893-1895 | Tomcsányi László |
1896-1898 | Hollán Ernő |
1899-1902 | Tomcsányi László |
1903 | Löwenstein Arnold |
1904-1918 | Matlekovits Sándor |
1927-1932 | Sztamorai János |
1933-1938 | Dr. Baross Gábor |
1939- | betöltetlen |
Főtevékenység nincs beállítva
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Dr. Pelles Márton
“Pallas” irodalmi és nyomdai részvénytársaság
A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1884. április 5-én alakult és hamarosan az ország egyik legismertebb nyomdája lett. A 19–20. század fordulójának majdnem minden fontosabb tudományos és közéleti kiadványát a legfontosabb hazai nyomdák, köztük a Pallas adta ki. A céget 200 000 Frt alaptőkével alapították, de azt már 1885-ben 400 000 forintra emelték. A társaság elnöke Kerkápoly Károly, vezérigazgatója Dr. Gerő Lajos, további igazgatósági tagok pedig Gönczy Pál és Somssisch Pál voltak. A cég elsősorban hírlapkiadással és másodsorban könyvkiadással foglalkozott, az ebből származó nyereség általában 2:1 arányban oszlott meg. A cég az első években nagyon nyereséges volt, a profit évente átlagosan 40 000 Frt körül alakult. Az igazi áttörést végül a Pallas nagy lexikona sorozat hozta el 1893-ban; ezt követően a profit ugyanakkor „csak” az évi átlagosan 50 000 Frt értékre tudott nőni, míg a cég 1897-ben 600 000 forintra emelte alaptőkéjét. Ekkor egyébként az üzemben 450 szakmunkás dolgozott két darab egyenként 40 lóerejű gőzgéppel, 33 darab elektromos motorral, egy kétszínnyomatos variábilis rotációs géppel, 22 darab gyorssajtó géppel, 9 darab amerikai sajtógéppel, 6 darab betűöntödés géppel és 18 darab más segédgéppel. Ezzel az üzem az egyik legfelszereltebb hazai nyomda volt abban az időben.
Aztán az 1898-as évtől elindult a cég a nehézségek útján. Egyfelől egyre több versenytárs lépett piacra látva a Pallas sikerét, másfelől az egyik legfőbb korábbi terjesztőjük a Révai Testvérek is a korábbi pozíciójuk mellett a Pallas közvetlen versenytársaivá váltak, amellyel nem csak nehezítették az értékesítést, de a meglévő munkáik egy részét is elorozták. Ráadásul ekkor kezdődött a világpiacon is egy kisebb gazdasági visszaesés, mely sok szektorra nyomta rá bélyegét (például a nemzetközi áruszállításra) és a hazai nyomdaipar, különösen a Pallas is veszélybe került. A veszteség 1902-ben 541 611 K volt (1 200 000 K alaptőke mellett), majd ezt az évi 540 ezer koronás szintet megtartva 1907-ig mélyponton volt a cég. Ezt követően az 1908-as évtől szisztematikusan elkezdték lefaragni a hiányt és lassú lépésekkel 1912-ben újra nyereségesek lettek, majd a háború alatt is tudták hozni az évi átlagosan 100 000 K hasznot.
A háború utáni időszak ismételten nehézségeket hozott a vállalat életében. Egyrést az ország gazdaságilag is nehéz helyzetbe került, másrészt a munkavállalók is folyamatos megélhetési gondokkal küzdöttek, miközben az alapanyagellátás is ingadozott. A konszolidáció után 1925-re 1 200 000 P lett a cég alaptőkéje és emellett tudott a cég újból egy 100 000 pengős átlagos éves hasznot hozó pályára lépni, igaz, időközben a katolikus érdekeltségű Központi Sajtóvállalat érdekeltségébe került a cég. A gazdasági világválság már nem érintette oly mértékben a céget, mint ahogy más iparágakra kihatott, mivel addig is nagyjából a minimum teljesítményen üzemelt a cég. Igaz a Központi Sajtóvállalat érdekeltségéből a válság hatására a Stádium Rt. irányítása alá került a Pallas, mely innentől stabil működéssel érte el a második világháborút.
A háború alatt 1945-ben a Szikra Kiadó kezelésébe került és a két cég lényegében egyesült előbbi irányítása alatt Szikra Irodalmi és Lapkiadó Nyomdai Rt. néven. Majd 1956-ban a korábbi Pallas alakult át Kossuth Nyomda néven, mely végül likviditási gondok miatt 2006-ban jogutód nélkül szűnt meg.