“Nicholson”-gépgyár részv.-társ.
A Schlick-Nicholson gép-, waggon- és hajógyár Rt. (1912–1927) két jogelőd szervezet – Schlick-féle vasöntöde és gépgyár Rt. (1871–1912); Nicholson Gépgyár Rt. (1895–1912) – egyesülésével 1912-ben jött létre, majd 1927-ben olvadt be a Ganz és társa – Danubius gép-, vagon-, és hajógyár Rt-ba (1911–1929). A két jogelőd, az egyesített vállalat és a Ganz is hasonló háttértörténettel, hasonló technológiákkal, hasonló termékeket állítottak elő. Mind Ganz Ábrahám, mind Schlick Ignác, mind Nicholson W. Fülöp külföldről vándorolt Magyarországra. Míg az első két iparos maga is vasöntőként kezdte, addig Nicholson az apja brit cégét képviselve érkezett hazánkba. Mindhárom cég jókor volt jó helyen, ugyanis az 1860–1870-es évektől kezdve, ahogy fejlődésnek indult Budapest és Magyarország, egy állandó és növekvő kereslet mutatkozott a vas és acélgyártmányok terén, előbb kifejezetten az öntvények irányába, később a hajógyártás, vasúti és városi közlekedési eszközök által pedig a féltermékeken túl a késztermékekre is.
A Nicholson Gépgyár Rt. (1895–1911)
Az eredeti Nicholson-féle gyár egy angliai cég Budapesti telephelyeként indult, a brit termékek Európai terjesztése és értékesítése céljából. A céget az eredeti angol vállalatvezető fia Nicholson W. Fülöp vezette, annak 1869-es alapításától kezdve. A budapesti telep ugyanakkor nem csak az anyavállalat ügynökeként tevékenykedett, hanem az ottani gyártmányok szervizeként és nagyon hamar kisebb gépek önálló előállítójaként is. Az üzem nagyarányú fejlődésen ment keresztül, majd 1892-ben leégett. Az újjáépítéssel együtt minden értelemben új alapokra helyezték a céget, mely 1895-ben részvénytársasággá alakult. A fő tulajdonos megmaradt Nicholson W. Fülöp, míg a cég vezérigazgatója az 1910-ben herczegfalvi előnévvel e tisztségében megnemesített Herczegh József lett. Az igazgatóságban helyet kapott továbbá Gróf Zichy Andor, Deutsch Antal, Koppély Géza, Walthier Gyula is.
Az üzem már mindennemű gépészeti tevékenységet folytatott (főleg mezőgazdasági gépek és eszközök, villamosművek részére vasszerkezetek, kazánok, vágóhidak és Linde szabadalmi jéggépek gyártása), melyek közül kiemelendő, hogy az 1894-ben alapított Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. a Nicholson Rt-t bízta meg több folyami gőzösének a megépítésével is, hiszen a vállalat ekkoriban már hajógyártással is foglalkozott. Nevükhöz fűződik az 1888-as Beszédes, az 1891-es Wekerle Sándor, az 1893-as Haza, az 1893-as Vezér és Kati, az 1894-es Margitta-Sziget és Aranka oldalkerekes gőzösök megépítése. Ez folytatódott a részvénytársasági keretek között később, így megépült 1896-ban a Tárta, Mátra és a Fátra, 1897-ben a Nemzet, 1898-ban a Bánffy, a Kékes és a Vértes, 1908-ban a Primus és a Dacia (Brailába), a Bácska, a Baja, és 1910-ben a Dunay (Rosztovba) és 1911-ben a II. Lajos Mohácsra. Végül Nicholson Fülöp 1912-es halálát követően a cég egyesült a Schlick-féle Rt-vel.
A Nicholson Rt. 1895-ös átszervezést követően egy sikeres, nyereséges vállalat képét mutatja. A profit 1895–1899 között 75–90 000 Frt között mozgott évről-évre, míg az 1900-as Korona bevezetésétől (2 000 000 K alaptőke) 1910-is 165–244 000 K között mozgott az éves haszon. Az 1911-es alaptőke emelést követően (3 000 000 K) ugyanakkor már a 278 000 koronát is átlépte.
Ezt a folyamatos és előremutató fejlődési pályát a cég tőzsdei értéke is jól szemlélteti. Ha rátekintünk az alábbi ábrára azt láthatjuk, hogy ha nem is monoton módon de tartósan emelkedett a cég részvényeinek értéke, mely mögött többek között az lehetett a domináns tényező, hogy az MFTR hajózási társaság révén lényegében folyamatos állami megrendelések biztosították a társaság üzleti tevékenységét, melyre így a századforduló után kialakult gazdasági visszaesés sem tudott negatív hatást kifejteni.
Alapítás ideje: 1895
Megszűnés ideje nincs beállítva
Alapítók nincsenek beállítva
Kibocsátott értékpapírok:
| „Nicholson“-gépgyár részv.-társ. |
Meghatározó vezetők nincsenek beállítva
Főtevékenység nincs beállítva
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző:
Alapítás ideje: 1895
Alapítók nincsenek beállítva
Meghatározó vezetők nincsenek beállítva
Főtevékenység nincs beállítva
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző:
“Nicholson”-gépgyár részv.-társ.
A Schlick-Nicholson gép-, waggon- és hajógyár Rt. (1912–1927) két jogelőd szervezet – Schlick-féle vasöntöde és gépgyár Rt. (1871–1912); Nicholson Gépgyár Rt. (1895–1912) – egyesülésével 1912-ben jött létre, majd 1927-ben olvadt be a Ganz és társa – Danubius gép-, vagon-, és hajógyár Rt-ba (1911–1929). A két jogelőd, az egyesített vállalat és a Ganz is hasonló háttértörténettel, hasonló technológiákkal, hasonló termékeket állítottak elő. Mind Ganz Ábrahám, mind Schlick Ignác, mind Nicholson W. Fülöp külföldről vándorolt Magyarországra. Míg az első két iparos maga is vasöntőként kezdte, addig Nicholson az apja brit cégét képviselve érkezett hazánkba. Mindhárom cég jókor volt jó helyen, ugyanis az 1860–1870-es évektől kezdve, ahogy fejlődésnek indult Budapest és Magyarország, egy állandó és növekvő kereslet mutatkozott a vas és acélgyártmányok terén, előbb kifejezetten az öntvények irányába, később a hajógyártás, vasúti és városi közlekedési eszközök által pedig a féltermékeken túl a késztermékekre is.
A Nicholson Gépgyár Rt. (1895–1911)
Az eredeti Nicholson-féle gyár egy angliai cég Budapesti telephelyeként indult, a brit termékek Európai terjesztése és értékesítése céljából. A céget az eredeti angol vállalatvezető fia Nicholson W. Fülöp vezette, annak 1869-es alapításától kezdve. A budapesti telep ugyanakkor nem csak az anyavállalat ügynökeként tevékenykedett, hanem az ottani gyártmányok szervizeként és nagyon hamar kisebb gépek önálló előállítójaként is. Az üzem nagyarányú fejlődésen ment keresztül, majd 1892-ben leégett. Az újjáépítéssel együtt minden értelemben új alapokra helyezték a céget, mely 1895-ben részvénytársasággá alakult. A fő tulajdonos megmaradt Nicholson W. Fülöp, míg a cég vezérigazgatója az 1910-ben herczegfalvi előnévvel e tisztségében megnemesített Herczegh József lett. Az igazgatóságban helyet kapott továbbá Gróf Zichy Andor, Deutsch Antal, Koppély Géza, Walthier Gyula is.
Az üzem már mindennemű gépészeti tevékenységet folytatott (főleg mezőgazdasági gépek és eszközök, villamosművek részére vasszerkezetek, kazánok, vágóhidak és Linde szabadalmi jéggépek gyártása), melyek közül kiemelendő, hogy az 1894-ben alapított Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. a Nicholson Rt-t bízta meg több folyami gőzösének a megépítésével is, hiszen a vállalat ekkoriban már hajógyártással is foglalkozott. Nevükhöz fűződik az 1888-as Beszédes, az 1891-es Wekerle Sándor, az 1893-as Haza, az 1893-as Vezér és Kati, az 1894-es Margitta-Sziget és Aranka oldalkerekes gőzösök megépítése. Ez folytatódott a részvénytársasági keretek között később, így megépült 1896-ban a Tárta, Mátra és a Fátra, 1897-ben a Nemzet, 1898-ban a Bánffy, a Kékes és a Vértes, 1908-ban a Primus és a Dacia (Brailába), a Bácska, a Baja, és 1910-ben a Dunay (Rosztovba) és 1911-ben a II. Lajos Mohácsra. Végül Nicholson Fülöp 1912-es halálát követően a cég egyesült a Schlick-féle Rt-vel.
A Nicholson Rt. 1895-ös átszervezést követően egy sikeres, nyereséges vállalat képét mutatja. A profit 1895–1899 között 75–90 000 Frt között mozgott évről-évre, míg az 1900-as Korona bevezetésétől (2 000 000 K alaptőke) 1910-is 165–244 000 K között mozgott az éves haszon. Az 1911-es alaptőke emelést követően (3 000 000 K) ugyanakkor már a 278 000 koronát is átlépte.
Ezt a folyamatos és előremutató fejlődési pályát a cég tőzsdei értéke is jól szemlélteti. Ha rátekintünk az alábbi ábrára azt láthatjuk, hogy ha nem is monoton módon de tartósan emelkedett a cég részvényeinek értéke, mely mögött többek között az lehetett a domináns tényező, hogy az MFTR hajózási társaság révén lényegében folyamatos állami megrendelések biztosították a társaság üzleti tevékenységét, melyre így a századforduló után kialakult gazdasági visszaesés sem tudott negatív hatást kifejteni.