Kassa-tornai helyi érd. vasút r.-t.
Az 1880. évi XXXI. törvénycikk lehetővé tette, hogy helyi forgalomra könnyített feltételek mellett lehessen vasútvonalakat engedélyeztetni és építeni. További engedmény volt, hogy a vasutat nem az országgyűlés, hanem a kormány engedélyezte. A helyi érdekű vasútvonalak üzemeltetését ráadásul át lehetett adni más, nagyobb vasúttársaságnak, leginkább annak, amelyhez a helyi érdekű vasút csatlakozott. Ez az 1880-as években már többnyire a MÁV volt.
A Kassa-Torna Helyi érdekű vasút is így alakult meg. A befektetők összesen 1 073 500 forintnyi tőkével alapították meg a részvénytársaságot, ehhez 375 000 forintnyi törzs- és 969 200 elsőbbségi részvényt bocsátottak ki. A 4846 darab elsőbbségi részvény 200 forint névértékkel rendelkezett, a bemutatóra szóló elsőbbségi részvények közül 1800 darab 200 és 314 darab 50 forintos részvény volt.
A vonalra az engedélyt a kereskedelemügyi miniszter 1889. december 26-án adta ki, és az1890. október 12-én nyílt meg. Az engedélyesek 1979-ig kapták meg az engedélyt, elvileg a 90 év letelte után került volna állami tulajdonba a vonal.
Mivel helyi érdekű vasútról volt szó, a forgalmat a MÁV bonyolította le rajta. A vasút a MÁV Kassa melletti Bárcza vasútállomásáról indult ki a fővonalból, és teljes kiépítettségében Enyiczke, Nagy-Ida, Szepsi és Somodi érintésével vezetett Tornáig. Egy újabb, 1894-ben átadott szárnyvonal Szepsitől Metzenzéfig, Pocskajtól Lucziabányáig, valamint Tornától Sajószentpéterig vezetett. A teljes vonal hossza 53,739 kilométer volt, megnyitásával Kassa az összes környéki völgy felé vasútvonallal rendelkezett, amely leginkább a vidék vasiparát szolgálta ki, hiszen hámorokat, kőszénbányát és vasércbányát kötött össze. A vasúthoz a déli végpontján egy másik HÉV vonal csatlakozott, és ezen keresztül 1904-től Miskolc és Kassa között létestett egy újabb összeköttetést.
A vonal vezetése esetenként igen meredek, a második legnagyobb emelkedővel épített, nem fogaskerekű üzemre berendezett, helyi érdekű vasútvonal volt, hiszen tartalmazott 27 ezrelékes emelkedőt is, ennél csak a Tarczavölgyi HÉV-nél találunk meredekebbet.
A társaság eredetileg a székhelyét Kassán rendezte be, de csakhamar kiderült, hogy ez nem megfelelő, mivel a vasút üzemét a MÁV látta el, amelynek a központja Budapesten volt. 1892-ben kérvényezték, hogy az engedélyokiratban módosíthassák a székhelyet. Ez után a társaság igazgatási központja Budapestre került. A vasút ügykezelési nyelve magyar volt.
Trianon után a Kassa-Torna vonal Csehszlovákiához került, ezért a kapcsolat a további magyar vasútvonallal megszakadt. A trianoni határ kialakítása sokszor nem vette figyelembe a helyi viszonyokat a vasútnál sem. Nemcsak a magyar érdekekre nem voltak tekintettel, hanem az utódállamokét sem. Jó példa Bódvavendégi, ahol a szemben működő kőbányát az azt kiszolgáló vasút csak úgy tudta elérni, hogy a vonatoknak be kellett lépnie Magyarországra, melynek vasúti kapcsolata csak úgy volt megoldható, hogy a vonatoknak egy rövidke szakaszon be kellett lépniük Magyarország területére.
A Kassai Újság 1919. január 12-én azt a hírt közölte, hogy a vasutat, az egyik utolsó, még nem államosított helyi érdekű vasútként államosítani fogja a csehszlovák állam. Ezzel szemben a vasútvonal adatai még az 1925-ös Magyar Compassban szerepelnek, székhelyeként a budapesti Hold utca 25-öt adják meg, és a részvénytőkéjét 5.012.000 koronára teszik, igaz a tájékoztató megjegyzi, hogy a vasút csehszlovák területre került. A vasútvonalról 1932 júniusában ugyancsak a Kassai Ujság az alábbiakat írta:
„A Kassa—tornai vasút rt. 1931. évi üzletmenete 3.87 millió korona veszteséggel zárult. 1930-ban 3.77 millió korona volt a veszteség. A tartalékalapból ismét 5 százalékos osztalékot fognak fizetni. A vállalat az államnak 36.2 millió koronával tartozik.”
A részvénytársaság tehát nem szűnt meg, Kassa visszacsatolása után a székhelyét – amely egy időre Pozsonyba költözött – ismét Budapestre helyezte. Véglegesen csak a II. világháború után szűnt meg a részvénytársaság, a részvények érvényességét a Budapesti Törvényszék 1947-ben megsemmisítette.
Érdekességek
A Kassa-Torna vonal építője igen neves mérnök volt, név szerint Gerster Béla (1850-1923), aki 1886-ban tért haza Kassára. Gerster Béla ekkor már ismert mérnök volt Magyarországon, hiszen itthon korábban olyan beruházásoknál dolgozott, mint a Ferenc Csatorna, ami Türr István érdekeltségébe tartozott. Azonban Gerster Béla nevével a kor két, nemzetközi szinten is kiemelkedő beruházásánál is találkozunk. Az egyik a Türr István vállalkozásban elkezdett Panama csatorna útvonalának első felmérése, a másik szintén Türr nevéhez fűződő Korinthoszi csatorna építése, amelynek főmérnöke volt. Nevét e csatornánál felállított emléktába is őrzi.
Alapítás ideje: 1890
Megszűnés ideje: 1947
Alapítók: dr. Münnich Aurél
Kibocsátott értékpapírok:
| Kassa-tornai helyi érd. vasút r.-t. elsőbbségi részv. |
Meghatározó vezetők:
1890-1904 | Dr. Münnich Aurél |
1905-1910 | Dr. Stetina József |
1911-1922 | Kálmén Gusztáv |
Főtevékenység: Vasúti szolgáltatás
Szerző: Domonkos Csaba
Alapítás ideje: 1890
Alapítók: dr. Münnich Aurél
Meghatározó vezetők:
1890-1904 | Dr. Münnich Aurél |
1905-1910 | Dr. Stetina József |
1911-1922 | Kálmén Gusztáv |
Főtevékenység: Vasúti szolgáltatás
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Domonkos Csaba
Kassa-tornai helyi érd. vasút r.-t.
Az 1880. évi XXXI. törvénycikk lehetővé tette, hogy helyi forgalomra könnyített feltételek mellett lehessen vasútvonalakat engedélyeztetni és építeni. További engedmény volt, hogy a vasutat nem az országgyűlés, hanem a kormány engedélyezte. A helyi érdekű vasútvonalak üzemeltetését ráadásul át lehetett adni más, nagyobb vasúttársaságnak, leginkább annak, amelyhez a helyi érdekű vasút csatlakozott. Ez az 1880-as években már többnyire a MÁV volt.
A Kassa-Torna Helyi érdekű vasút is így alakult meg. A befektetők összesen 1 073 500 forintnyi tőkével alapították meg a részvénytársaságot, ehhez 375 000 forintnyi törzs- és 969 200 elsőbbségi részvényt bocsátottak ki. A 4846 darab elsőbbségi részvény 200 forint névértékkel rendelkezett, a bemutatóra szóló elsőbbségi részvények közül 1800 darab 200 és 314 darab 50 forintos részvény volt.
A vonalra az engedélyt a kereskedelemügyi miniszter 1889. december 26-án adta ki, és az1890. október 12-én nyílt meg. Az engedélyesek 1979-ig kapták meg az engedélyt, elvileg a 90 év letelte után került volna állami tulajdonba a vonal.
Mivel helyi érdekű vasútról volt szó, a forgalmat a MÁV bonyolította le rajta. A vasút a MÁV Kassa melletti Bárcza vasútállomásáról indult ki a fővonalból, és teljes kiépítettségében Enyiczke, Nagy-Ida, Szepsi és Somodi érintésével vezetett Tornáig. Egy újabb, 1894-ben átadott szárnyvonal Szepsitől Metzenzéfig, Pocskajtól Lucziabányáig, valamint Tornától Sajószentpéterig vezetett. A teljes vonal hossza 53,739 kilométer volt, megnyitásával Kassa az összes környéki völgy felé vasútvonallal rendelkezett, amely leginkább a vidék vasiparát szolgálta ki, hiszen hámorokat, kőszénbányát és vasércbányát kötött össze. A vasúthoz a déli végpontján egy másik HÉV vonal csatlakozott, és ezen keresztül 1904-től Miskolc és Kassa között létestett egy újabb összeköttetést.
A vonal vezetése esetenként igen meredek, a második legnagyobb emelkedővel épített, nem fogaskerekű üzemre berendezett, helyi érdekű vasútvonal volt, hiszen tartalmazott 27 ezrelékes emelkedőt is, ennél csak a Tarczavölgyi HÉV-nél találunk meredekebbet.
A társaság eredetileg a székhelyét Kassán rendezte be, de csakhamar kiderült, hogy ez nem megfelelő, mivel a vasút üzemét a MÁV látta el, amelynek a központja Budapesten volt. 1892-ben kérvényezték, hogy az engedélyokiratban módosíthassák a székhelyet. Ez után a társaság igazgatási központja Budapestre került. A vasút ügykezelési nyelve magyar volt.
Trianon után a Kassa-Torna vonal Csehszlovákiához került, ezért a kapcsolat a további magyar vasútvonallal megszakadt. A trianoni határ kialakítása sokszor nem vette figyelembe a helyi viszonyokat a vasútnál sem. Nemcsak a magyar érdekekre nem voltak tekintettel, hanem az utódállamokét sem. Jó példa Bódvavendégi, ahol a szemben működő kőbányát az azt kiszolgáló vasút csak úgy tudta elérni, hogy a vonatoknak be kellett lépnie Magyarországra, melynek vasúti kapcsolata csak úgy volt megoldható, hogy a vonatoknak egy rövidke szakaszon be kellett lépniük Magyarország területére.
A Kassai Újság 1919. január 12-én azt a hírt közölte, hogy a vasutat, az egyik utolsó, még nem államosított helyi érdekű vasútként államosítani fogja a csehszlovák állam. Ezzel szemben a vasútvonal adatai még az 1925-ös Magyar Compassban szerepelnek, székhelyeként a budapesti Hold utca 25-öt adják meg, és a részvénytőkéjét 5.012.000 koronára teszik, igaz a tájékoztató megjegyzi, hogy a vasút csehszlovák területre került. A vasútvonalról 1932 júniusában ugyancsak a Kassai Ujság az alábbiakat írta:
„A Kassa—tornai vasút rt. 1931. évi üzletmenete 3.87 millió korona veszteséggel zárult. 1930-ban 3.77 millió korona volt a veszteség. A tartalékalapból ismét 5 százalékos osztalékot fognak fizetni. A vállalat az államnak 36.2 millió koronával tartozik.”
A részvénytársaság tehát nem szűnt meg, Kassa visszacsatolása után a székhelyét – amely egy időre Pozsonyba költözött – ismét Budapestre helyezte. Véglegesen csak a II. világháború után szűnt meg a részvénytársaság, a részvények érvényességét a Budapesti Törvényszék 1947-ben megsemmisítette.
Érdekességek
A Kassa-Torna vonal építője igen neves mérnök volt, név szerint Gerster Béla (1850-1923), aki 1886-ban tért haza Kassára. Gerster Béla ekkor már ismert mérnök volt Magyarországon, hiszen itthon korábban olyan beruházásoknál dolgozott, mint a Ferenc Csatorna, ami Türr István érdekeltségébe tartozott. Azonban Gerster Béla nevével a kor két, nemzetközi szinten is kiemelkedő beruházásánál is találkozunk. Az egyik a Türr István vállalkozásban elkezdett Panama csatorna útvonalának első felmérése, a másik szintén Türr nevéhez fűződő Korinthoszi csatorna építése, amelynek főmérnöke volt. Nevét e csatornánál felállított emléktába is őrzi.