“Hungária” vegyi- és kohóművek r.-t.
A vállalathoz tartozó első gyárat 1890-ben alapították, ami a Magyar Általános Kénsav és Műtrágya és Vegyipar Részvénytársaság nevet nyerte. Az alapításban a Pesti magyar kereskedelmi bank és az Angol-osztrák bank vállalt jelentékeny szerepet.
A fővárosi Kén utcai telephelyen működő vállalat neve már 1892-ben Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Részvénytársaságra változott. A századfordulón telephellyel rendelkezett Zsolnán és Pápán.
1907-ben a vállalat megalapította a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezetet. Az alapítás oka abban keresendő, hogy a magyar műtrágyaipar védelmében önálló szervezetet kívántak létrehozni a hazai műtrágya értékesítése céljából. 1908-ban a «Klotild» első magyar vegyiipar részvénytársasággal és a «Danica» vegyiipar részvénytársasággal egyetemben megvette Joh. Heilinger & Go. deutschwagrami kénsav- és műtrágyagyárát, amelyet részvénytársasággá alakított át. Ugyancsak ebben az évben a zsolnai telepen sósavgyárat létesített a részvénytársaság.
Bár az első világháború követően, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után szétesett a közös piac, a magyar gyógyszeripar látványos fejlődésen ment keresztül az 1920-as évektől. A Monarchia utódállamai között Magyarországon jött létre a legfejlettebb gyógyszeripar: míg a háború előtt a gyógyszerek egy részét importálni kellett, addig a háború után már jelentős mennyiségben tudtak exportra termelni a hazai cégek.
A vállalat működése az 1920-as évek elején összekapcsolódott a Chinoin tevékenységével. A Hungária ugyanis 1922-ben megvásárolta a Chinoin részvénytöbbségét. A Hungária ekkor a Chinoinnál mintegy háromszor nagyobb vállalat volt, s szoros kapcsolatban állt belga céggel és osztrák vegyipari konszernnel. Ekkoriban elsősorban szervetlen vegyszerek előállítását végezte, melyet egyrészt a hazai mezőgazdaságnak szánt, másrészt exportra fordított. A részvénytöbbség által biztosított befolyással élve, a Hungária rákényszerítette akaratát a Chinoinra: arra kötelezte, hogy növelje belföldi forgalmát, illetve csökkentse a külföldre irányuló exportot.
1925-ben más gyárakkal együtt megalapította a «Szuperfoszfát» műtrágyaterjesztő és értékesítő Részvénytársaságot. Ekkor érdekközösségben volt az Aussiger Chemische Veremnél Chinoin gyógyáru és vegyészeti termékek gyára Részvénytársasággal, illetve a «Pátria» mészárosok és hentesek csontfeldolgozó és műtrágyagyárral.
1928 május 25-én az Első pesti spodium- és enyvgyár Részvénytársaságot olvasztotta magába. Részben ezirányú elfoglaltsága is közrejátszott abban, hogy 1927–1928-ban felbontotta a Chinoinnal kötött szerződést. A részvények eladása összefügg azzal, hogy a Chinoinnal elmérgesedett a Hungária kapcsolata.
Az 1930-as évek elején a gazdasági világválság nehézségeivel kellett megküzdenie. 1932-ben a szuperfoszfát-műtrágyaüzemét nem tudta üzemben tartani, így a korábban fennmaradt készletek értékesítésére került sor.
1934-ben megvásárolta a Magyaróvári Szuperfoszfát és kénsavgyárat. 1936-ban épült fel a vállalat Illatos úti telephelye.
1941 december 31-én magába olvasztotta a Phönix kénsav és vegyitermékek gyára Részvénytársaságot, illetve a nagybányai és a Metallochemia kohászati, vegyipari és fémkereskedelmi Részvénytársaságot is.
A gyártelep zöme elpusztult a második világháború idején. A vállalatot 1949-ben államosították és több vállalatra bontották (Budapesti Vegyiművek, Metallochemia). Az 1960-as évektől az 1980-as évekig növényvédő szereket is előállított a cég.
2003-ra a vállalat teljes egészében értékesítésre került, s a CF Pharma vásárolta meg. Az egykori gyárépületek egy részében még ma is zajlik termelés.
Források
Magyar Compass 1890–1943/1944.
Sajtóanyagok 1890–1943/1944.
Sipos Antalné – Bencze Géza – Bikki István – Korbonits Dezső 2006: Egy mindig megújuló vállalat: a Chinoin története. Budapest.
Alapítás ideje: 1890
Megszűnés ideje: 1948
Alapítók: Pesti magyar kereskedelmi bank, Angol-osztrák bank
Kibocsátott értékpapírok:
| „Hungária” vegyi- és kohóművek r.-t. |
Meghatározó vezetők:
1898-1906 | Kohner Ágoston |
1907-1925 | Kohner Adolf |
1927-1929 | Benes József |
1930-1934 | Teleszky János |
1934-1937 | Fleissig Sándor |
1938-1943 | Benes József |
Főtevékenység: műtrágya, kénsav, salétromsav, sósav, rézgálic, vasgálic, szulfát stb.
Szerző: Szabó Róbert
Alapítás ideje: 1890
Alapítók: Pesti magyar kereskedelmi bank, Angol-osztrák bank
Meghatározó vezetők:
1898-1906 | Kohner Ágoston |
1907-1925 | Kohner Adolf |
1927-1929 | Benes József |
1930-1934 | Teleszky János |
1934-1937 | Fleissig Sándor |
1938-1943 | Benes József |
Főtevékenység: műtrágya, kénsav, salétromsav, sósav, rézgálic, vasgálic, szulfát stb.
Fő termékek nincsenek beállítva
Székhelyek nincsenek beállítva
Telephelyek nincsenek beállítva
Fő mérföldkövek nincsenek beállítva
Szerző: Szabó Róbert
“Hungária” vegyi- és kohóművek r.-t.
A vállalathoz tartozó első gyárat 1890-ben alapították, ami a Magyar Általános Kénsav és Műtrágya és Vegyipar Részvénytársaság nevet nyerte. Az alapításban a Pesti magyar kereskedelmi bank és az Angol-osztrák bank vállalt jelentékeny szerepet.
A fővárosi Kén utcai telephelyen működő vállalat neve már 1892-ben Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Részvénytársaságra változott. A századfordulón telephellyel rendelkezett Zsolnán és Pápán.
1907-ben a vállalat megalapította a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezetet. Az alapítás oka abban keresendő, hogy a magyar műtrágyaipar védelmében önálló szervezetet kívántak létrehozni a hazai műtrágya értékesítése céljából. 1908-ban a «Klotild» első magyar vegyiipar részvénytársasággal és a «Danica» vegyiipar részvénytársasággal egyetemben megvette Joh. Heilinger & Go. deutschwagrami kénsav- és műtrágyagyárát, amelyet részvénytársasággá alakított át. Ugyancsak ebben az évben a zsolnai telepen sósavgyárat létesített a részvénytársaság.
Bár az első világháború követően, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után szétesett a közös piac, a magyar gyógyszeripar látványos fejlődésen ment keresztül az 1920-as évektől. A Monarchia utódállamai között Magyarországon jött létre a legfejlettebb gyógyszeripar: míg a háború előtt a gyógyszerek egy részét importálni kellett, addig a háború után már jelentős mennyiségben tudtak exportra termelni a hazai cégek.
A vállalat működése az 1920-as évek elején összekapcsolódott a Chinoin tevékenységével. A Hungária ugyanis 1922-ben megvásárolta a Chinoin részvénytöbbségét. A Hungária ekkor a Chinoinnál mintegy háromszor nagyobb vállalat volt, s szoros kapcsolatban állt belga céggel és osztrák vegyipari konszernnel. Ekkoriban elsősorban szervetlen vegyszerek előállítását végezte, melyet egyrészt a hazai mezőgazdaságnak szánt, másrészt exportra fordított. A részvénytöbbség által biztosított befolyással élve, a Hungária rákényszerítette akaratát a Chinoinra: arra kötelezte, hogy növelje belföldi forgalmát, illetve csökkentse a külföldre irányuló exportot.
1925-ben más gyárakkal együtt megalapította a «Szuperfoszfát» műtrágyaterjesztő és értékesítő Részvénytársaságot. Ekkor érdekközösségben volt az Aussiger Chemische Veremnél Chinoin gyógyáru és vegyészeti termékek gyára Részvénytársasággal, illetve a «Pátria» mészárosok és hentesek csontfeldolgozó és műtrágyagyárral.
1928 május 25-én az Első pesti spodium- és enyvgyár Részvénytársaságot olvasztotta magába. Részben ezirányú elfoglaltsága is közrejátszott abban, hogy 1927–1928-ban felbontotta a Chinoinnal kötött szerződést. A részvények eladása összefügg azzal, hogy a Chinoinnal elmérgesedett a Hungária kapcsolata.
Az 1930-as évek elején a gazdasági világválság nehézségeivel kellett megküzdenie. 1932-ben a szuperfoszfát-műtrágyaüzemét nem tudta üzemben tartani, így a korábban fennmaradt készletek értékesítésére került sor.
1934-ben megvásárolta a Magyaróvári Szuperfoszfát és kénsavgyárat. 1936-ban épült fel a vállalat Illatos úti telephelye.
1941 december 31-én magába olvasztotta a Phönix kénsav és vegyitermékek gyára Részvénytársaságot, illetve a nagybányai és a Metallochemia kohászati, vegyipari és fémkereskedelmi Részvénytársaságot is.
A gyártelep zöme elpusztult a második világháború idején. A vállalatot 1949-ben államosították és több vállalatra bontották (Budapesti Vegyiművek, Metallochemia). Az 1960-as évektől az 1980-as évekig növényvédő szereket is előállított a cég.
2003-ra a vállalat teljes egészében értékesítésre került, s a CF Pharma vásárolta meg. Az egykori gyárépületek egy részében még ma is zajlik termelés.
Források
Magyar Compass 1890–1943/1944.
Sajtóanyagok 1890–1943/1944.
Sipos Antalné – Bencze Géza – Bikki István – Korbonits Dezső 2006: Egy mindig megújuló vállalat: a Chinoin története. Budapest.