Bécsi biztosító társaság

A Bécsi Biztosító Társaság az Első Magyar Általános Biztosító (EMÁBIT) és bécsi üzleti körök közös alapítása. Kezdetben elemi és szállítmánybiztosításokkal foglalkozott, később ez kiegészült baleset és gépjárműbiztosításokkal. Működési területe elvileg a Habsburg Monarchia Lajtán túli tartományaira terjedt ki, gyakorlatilag azonban Magyarország területén is széleskörben adott el biztosításokat az EMÁBIT infrastruktúrájára és ügynökhálózatára támaszkodva. A társaság a Monarchia felbomlása után 1925-ben beolvadt a szintén bécsi székhelyű Phőnix Biztosítóba.

Az EMÁBIT csoportnak három bécsi székhelyű tagja volt, az 1865-ben alapított Securitas Viszontbiztosító és az 1881-ben alapított két ikertársaság, a Bécsi Biztosító és a Bécsi Élet- és Járadékbiztosító. Utóbbi két cég közül a Bécsi Biztosító az elemi és kárbiztosításokkal foglalkozott. Az EMÁBIT Ausztriában már 1858-ban megkezdte a biztosítások árusítását. Vezérügynökségeket alakított Bécsben, Triesztben és Prágában. A kezdeti nemzetközi orientációt jelzi, hogy 1865-ben még Egyiptomban, Alexandriában is nyitottak fiókot, amely egészen az első világháborúig sikeresen működött. Az első évek gyors hazai növekedésével szemben azonban a külföldi üzlet volumene nem váltotta be a kezdeti nagy reményeket, a társaság működése egyre inkább a Magyarország fókuszúvá vált. Végső soron ennek lett a következménye az osztrák tartományokban zajló tevékenység átszervezése. A két bécsi leányvállalat megalapításához közvetlenül az a felismerés vezetett, hogy az osztrák ügyfélkör kifejezetten tartózkodott attól, hogy magyar – különösen magyar nevű – társaságnál biztosítsa életét és javait. Ez az elutasító légkör 1881. év elejére erősödött fel olyan mértékben, hogy korábbi stratégiája megváltoztatására kényszerítette az EMÁBIT vezetését. Azt, hogy a lépés nem egy jól végig gondolt stratégia része volt, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy alig 2 évvel korábban a társaság saját tulajdonú házakat vásárolt Bécsben és Prágában a vezérügynökségei számára. A Bécsi Biztosító végül mindkét házat, valamint a teljes ausztriai szerződésállományt – beleértve a mai Csehország területét is – átvette át az anyavállalattól.

A Bécsi Biztosító székháza helyén álló modern bérház. Bécs, Kolingasse 6.A Bécsi Biztosítót közvetlenül az EMÁBIT szervezte, alapításába sem bankot nem vontak be, sem szindikátust nem szerveztek hozzá. A 4 millió forint alaptőkét 20 000 db 200 forintos részvény formájában mindössze 18 részvényes vásárolta fel. A cég részvényeit nem csak a bécsi, hanem a budapesti tőzsdére is azonnal bevezették. A biztosító elnöke Bécs egyik legjelentősebb vállalkozója Schoeller Pál Ede lovag volt. Schoeller az 1880-as években elsősorban vasúti vállalkozóként volt ismert (Wittmansdorf-Ebenfurti vasút, 1883), de üzletköre kiterjedt a fegyver- és fémáru gyártásra, évtizedekig a bécsi terménytőzsde, majd azzal párhuzamosan az osztrák kereskedelmi és iparkamara elnöke volt. A biztosító vezetéseben a bécsi üzleti köröket Schoelleren kívül az alelnök gróf Batthyány Géza, majd báró Nikolics Fedor, valamint két igazgatósági tag képviselte. Az EMÁBIT-ot Lévay Henrik vezérigazgató és Ormody Vilmos vezérigazgató-helyettes képviselte az igazgatóságban és a társaság felügyelőbizottságában is EMÁBIT tisztviselők ültek. 1892-től a vezérigazgató is az anyacég volt főtisztviselője, Nyitrai Zsigmond lett. Nyitrainak erős bécsi üzleti kapcsolatai voltak, az 1860-as években az EMÁBIT bécsi vezérügynökségét vezette. Később Budapestre költözött és az anyavállalatban futott be több évtizeden át tisztviselői pályát, 1877-ben már a viszontbiztosítási osztályt vezette. Ennek is szerepe lehetett vezérigazgatói kinevezésében, mert az anyacég nem a szokásos módon, osztalékon át, hanem elsősorban a viszontbiztosításon keresztül vette a ki a profitot a bécsi leányvállalataiból. Erről szóltak az alapítást követő hírek is, melyek szerint az EMÁBIT 25%-ban részesedett a Bécsi Biztosító direkt üzletéből. Nyitrai harminc év szolgálat után költözött Bécsbe, ahol mindkét cég igazgatóságának tagja és a vagyonbiztosító vezérigazgatója lett. Az operatív vezetést 1914-ig, igazgatósági tagságát 1918. januári haláláig megtartotta.

A két bécsi cég alapítása nem volt egy világos szegmens-stratégia része. Jól bizonyítja ezt, hogy miután a bécsiek át-, illetve megvették az EMÁBIT bécsi és prágai házait, szervezetét és üzletállományát, rögtön magyarországi fiókot nyitottak. Az osztrák tartományokban viszont az anyacég értékesített továbbra is életbiztosításokat. A cégcsoport struktúrája nem, hogy egyszerűbb lett volna, inkább bonyolódott. A teljes Monarchiára kiterjedő üzletkör ellenére a Bécsi Biztosító sohasem lett igazán nagy cég, mérlegfőösszege a 10%-át sem érte el az anyavállalaténak.

Az első világháború és az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása után a cégcsoport működését is újra kellett gondolni. Az utódállamok többségében – helyi többségi tulajdonos bevonásával – megmaradtak az EMÁBIT leányvállalatai. A jugoszláv, csehszlovák és román piacokkal szemben Ausztria esetében azonban az EMÁBIT a kivonulás mellett döntött. Részesedését 1924-ben vásárolta meg a bécsi Phönix anyavállalata, a Münchener Rückversicherungs AG, amely a következő évben a Bécsi Biztosítót összeolvasztotta a Phönix Biztosítóval. Érdekesség, hogy ebben, a világháború utáni néhány évben volt a társaság részvényese és választmányi tagja a magyar pénzügytörténet egyik legjelentősebb figurája, Dr. Popovics Sándor. Popovics 1909–1918 között az Osztrák–Magyar Bank kormányzója, majd a harmadik Wekerle kormány pénzügyminisztere (1918) volt, az ő nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Bank megszervezése, amelynek első elnöke is volt.

Források

Csury Jenő ifj. – Marosi Imre 1931: A magyar biztosítás története. Budapest.

Mihók Sándor, majd Ambruster Jakab, G. Nagy Sándor, később Della Vedella Mihály (szerk.) 1873–1944/45: Magyar Compass. Pénzügyi évkönyv. Budapest.

EMÁBIT (Ormody Vilmos) 1908: Az Első magyar általános biztosító társaság: 1857−1907. jubileumi albuma. Budapest.

Tamás Gábor 2019a: Menedzseruralom? Szervezeti evolúció és tisztviselői karrierpályák egy biztosítótársaságnál. Kövér György – Pogány Ágnes – Weisz Boglárka (szerk.): Uradalom – Vállalat. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2019. (3.) 287–324.

Tamás Gábor 2019b: A biztosítási piac fejlődése Magyarországon a 19. század közepétől az első világháborúig. Biztosítás és kockázat. (6.) 1. 14–49.

Név nélkül 1881: Bécsi Biztosító. Közgazdasági rovat. A Hon.1881. június 7.

Név nélkül 1881: A Hon magán távsürgönyei. Bécs. A Hon. 1881. június 14.

Markó László (szerk.): Új Magyar Életrajzi Lexikon I-VI. Budapest, 2001–2007 (Popovics Sándor ÚMÉL V. 434.)

Alapítás ideje: 1881. július 15.

Megszűnés ideje: 1925

Alapítók: Első Magyar Általános Biztosító Társaság és bécsi üzleti körök közös alapítása

Kibocsátott értékpapírok:

Meghatározó vezetők:

Főtevékenység: Biztosítás

Fő termékek nincsenek beállítva

Székhelyek:

Telephelyek:

Fő mérföldkövek:

Szerző: Tamás Gábor