Marschall Ferenc
Marschall Ferenc (Temesvár, 1887. október 2.- Budapest, 1970. január 23.) agrárpolitikus, földművelésügyi miniszter, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde hetedik elnöke.
Élete
Középiskoli tanulmányait a temesvári piarista gimnáziumban végezte. A budapesti tudományegyetemenen jogi és államtudományi doktorrá avatták.
Szakmai tevékenysége
1905-ben egyik alapítója volt az Orsz. Széchenyi Szövetségnek. A Magyar Állam c. napilap politikai rovatvezetője (1905—07), a Szövetkezés és a Magyar Gazdák Szemléje munkatársa. Nyugat-európai tanulmányút után a Magyar Gazdaszövetségben a szövetkezeti szervezést irányította 1911-ig, majd a Földművelésügyi Minisztárium tisztviselője volt. Az I. világháború után a bécsi Központi Leszerelési Bizottság mezőgazdasági előadója (1918).
A Falu felelős szerkesztője (1920 — 31), és a Mezőgazdasági Közlöny felelős szerkesztője volt (1928 — 44).
Első Budapesti Gőzmalom Rt.
1943-ban az Első Budapesti Gőzmalom Rt. ügyvezető elnöke volt.
Budapesti Áru- és Értéktőzsde
1943 és 1944 között a Budapesti Áru-és Értéktőzsde hetedik elnöke. Neki köszönhető, hogy az első világháborútól eltérően a tőzsde a második világháború ideje alatt nyitva volt. Ugyan szombatonként 1943. március 6-tól kezdve már nem üzleteltek, egészen 1944. december 13-ig, Budapest ostromáig folyt rajta a kereskedés.
Közéleti tevékenysége
A Tanácsköztársaság megdöntése után magas állami tisztségekbe került, előbb a földművelésügyi miniszter elnöki tanácsosa (1919 — 20), majd a Faluszövetség igazgatója (1920 — 23), az Országos Mezőgazdasági Kamara helyettes igazgatója (1923—24). A Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt, majd a Nemzeti Egység Pártja listáján a jánoshalmi kerület nemzetgyűlési (1922 — 26) és országgyűlési képviselője (1926 — 39). 1934 —38-ban földművelésügyi minisztériumi államtitkár, 1938. március 9-től május 14-ig földművelésügyi miniszter a Darányi kormányban. A Magyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának tagja.
A nyugat-magyarországi Mezőgazdasági Szövetkezet turai fajsertés tenyészete
Az újjáalakított Darányi-kormány
Gazdanap Kiskunhalason
Művei
- Széchenyi István gróf és a magyar középosztály (Budapest, 1909)
- A falu gondozása (Budapest, 1921)
- Szociális gondolat és valóságszemlélet (Budapest, 1942).
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981). p. 508.
Született: 1887.10.02.
Születési hely: Temesvár
Halál ideje: 1970.01.23.
Halál helye: Budapest
Foglalkozás: agrárpolitikus
Szülők:
Házastársak:
Gyermekek:
Szerző: Radnai Márton
Született: 1887.10.02.
Születési hely: Temesvár
Halál ideje: 1970.01.23.
Halál helye: Budapest
Foglalkozás: agrárpolitikus
Szülők:
Házastársak:
Gyermekek:
Szerző: Radnai Márton
Marschall Ferenc
Marschall Ferenc (Temesvár, 1887. október 2.- Budapest, 1970. január 23.) agrárpolitikus, földművelésügyi miniszter, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde hetedik elnöke.
Élete
Középiskoli tanulmányait a temesvári piarista gimnáziumban végezte. A budapesti tudományegyetemenen jogi és államtudományi doktorrá avatták.
Szakmai tevékenysége
1905-ben egyik alapítója volt az Orsz. Széchenyi Szövetségnek. A Magyar Állam c. napilap politikai rovatvezetője (1905—07), a Szövetkezés és a Magyar Gazdák Szemléje munkatársa. Nyugat-európai tanulmányút után a Magyar Gazdaszövetségben a szövetkezeti szervezést irányította 1911-ig, majd a Földművelésügyi Minisztárium tisztviselője volt. Az I. világháború után a bécsi Központi Leszerelési Bizottság mezőgazdasági előadója (1918).
A Falu felelős szerkesztője (1920 — 31), és a Mezőgazdasági Közlöny felelős szerkesztője volt (1928 — 44).
Első Budapesti Gőzmalom Rt.
1943-ban az Első Budapesti Gőzmalom Rt. ügyvezető elnöke volt.
Budapesti Áru- és Értéktőzsde
1943 és 1944 között a Budapesti Áru-és Értéktőzsde hetedik elnöke. Neki köszönhető, hogy az első világháborútól eltérően a tőzsde a második világháború ideje alatt nyitva volt. Ugyan szombatonként 1943. március 6-tól kezdve már nem üzleteltek, egészen 1944. december 13-ig, Budapest ostromáig folyt rajta a kereskedés.
Közéleti tevékenysége
A Tanácsköztársaság megdöntése után magas állami tisztségekbe került, előbb a földművelésügyi miniszter elnöki tanácsosa (1919 — 20), majd a Faluszövetség igazgatója (1920 — 23), az Országos Mezőgazdasági Kamara helyettes igazgatója (1923—24). A Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt, majd a Nemzeti Egység Pártja listáján a jánoshalmi kerület nemzetgyűlési (1922 — 26) és országgyűlési képviselője (1926 — 39). 1934 —38-ban földművelésügyi minisztériumi államtitkár, 1938. március 9-től május 14-ig földművelésügyi miniszter a Darányi kormányban. A Magyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának tagja.
A nyugat-magyarországi Mezőgazdasági Szövetkezet turai fajsertés tenyészete
Az újjáalakított Darányi-kormány
Gazdanap Kiskunhalason
Művei
- Széchenyi István gróf és a magyar középosztály (Budapest, 1909)
- A falu gondozása (Budapest, 1921)
- Szociális gondolat és valóságszemlélet (Budapest, 1942).
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981). p. 508.