Fellner Henrik

Fellner Henrik

Fellner Henrik (1859–1932) gyáriparos, bankár, felsőházi tag. Tanulmányait a Kereskedelmi Akadémián végezte. Pályafutása előbb külföldön, majd a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál indult; utóbbiban 1892-től ügyvezető-igazgatóként működött. Apósának halála után átvette annak szeszipari cégének vezetését. Ugyancsak igazgató volt számos más vállalatnál, így többek között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságban. 1932-ben hunyt el Budapesten.

Fellner Henrik 1859. szeptember 28-án Újvidéken született zsidó származású családba Fellner Albert kereskedő és Róth Regina gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a Kereskedelmi Akadémián végezte.

Tanulmányai befejezése után a franciaországi Dreyfuss cégnél, mint a világ egyik vezető gabonakereskedelmi vállalatánál működött. Miután visszatért Magyarországra, 1882-től a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál dolgozott. Itt tíz évnyi szolgálat után ügyvezető-igazgató lett 1892-ben, amely tisztjét 1911-ig töltötte be. A hitelosztály vezetése mellett elsősorban a bank ipari kapcsolatainak létesítése volt a feladata.

Apósának, Liepziger Vilmosnak 1913-ban bekövetkezett halála után átvette a Liepziger Vilmos szeszipari cég irányítását, majd ott már az első években nagyarányú fejlesztéseket hajtott végre. Ezen ipari jellegű tevékenysége mellett azonban megtartotta korábbi érdekeltségeit is a bankszektor területén. Családi cégeinek érdekeltségébe szesz-, cukor-, hamuzsír-, ecet- és papírgyár is tartozott. Közgazdasági tevékenységének elismerésére megkapta a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjét, illetve a III. osztályú Vaskoronarendet is. 1925. januárjában komoly botrányba keveredett Fellner Henrik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatói minőségében. Egy Georges Déve nevű francia szélhámos jelent meg nála azzal az igénnyel, hogy 24 millió koronára van szüksége, mely kérés hitelességéről a francia követség tanúskodik. Miután Fellner kifizette az összeget, a követség révén kiderült, hogy tévedésről van szó, s a rendőrség az illető egyént letartóztatta. A részben hibás francia követség a helyzet tisztázása után felajánlotta, hogy megtéríti Fellner kárának felét.

A két háború közötti időszakban a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezető tagja, majd 1926-tól elnöke lett. Eközben – korábbi pozíciói és népszerűsége révén – a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank is alelnökévé választotta. 1927-től a felsőház tagja volt.

Gyáripari tevékenységével összefüggésben igazgatósági tagja volt az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságnak, illetve elnöke 1922 és 1932 között. Ezen kívül ugyancsak igazgatósági tagként működött közre az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság és a Felten és Guilleamue Kábelgyár Részvénytársaság vezetésében. Fellner Henrik elnöke volt még többek között a Luiza gőzmalom Részvénytársaságnak, a Nagykanizsai Király-serfőződe Részvénytársaságnak, a Magyar Üveggyári Művek Inwald József Részvénytársaságnak, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének, illetve társelnöke az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaságnak és a Magyar-amerikai Kereskedelmi Kamarának.

Az idős Fellner 1931-ben kezdett betegeskedni, betegsége ezen év őszén súlyosra fordult. Hónapokig tartó ápolása után úgy tűnt, hogy állapota javult, ám hirtelen válságosra fordult az állapota. Fellner Henrik 1932. június 23-án hunyt el, testét másnap helyezték örök nyugalomra a fővárosi Kerepesi Úti temetőben. Temetésén a magyar gazdasági elit szinte egésze megjelent. Emlékére a főváros és az ország minden gyárában és üzemében öt percre megállt a munka.

 

Források

Ásványi Szabolcs: A Georges Déve-féle csalás. Magyar Nemzeti Levéltár, A hét dokumentuma. 2011. szeptember 12.

Fellner Henrik halála. Magyar Gyáripar. 1932(8), 7–32.

Gutenberg Nagy Lexikon. 10. kötet. Stephaneum Nyomda Részvénytársaság. Budapest, 1932. 638–639.

Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet A–K. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967. 489.

Sajtóanyagok 1882–1932.

Vécsey Miklós: Száz értékes magyar. Hungária Hírlapnyomda Rt. Budapest, 1931. 77–79.

Született: 1859. szeptember 28.

Születési hely: Újvidék (Bács-Bodrog vármegye)

Halál ideje: 1932. június 23.

Halál helye: Budapest (Budapest fő- és székváros)

Foglalkozás: bankár, iparos, felsőházi tag

Szülők: Fellner Albert, Róth Regina

Házastársak: Leipziger Matild Margit

Gyermekek: Fellner Lucia Regina (1893–?), Fellner Pál (1893–1971), Fellner Alfréd (1895–1931), Fellner György (1896–1976), Fellner Vilmos (1905–1983)

Szerző: Szabó Róbert

Született: 1859. szeptember 28.

Születési hely: Újvidék (Bács-Bodrog vármegye)

Halál ideje: 1932. június 23.

Halál helye: Budapest (Budapest fő- és székváros)

Foglalkozás: bankár, iparos, felsőházi tag

Szülők: Fellner Albert, Róth Regina

Házastársak: Leipziger Matild Margit

Gyermekek: Fellner Lucia Regina (1893–?), Fellner Pál (1893–1971), Fellner Alfréd (1895–1931), Fellner György (1896–1976), Fellner Vilmos (1905–1983)

Szerző: Szabó Róbert

Fellner Henrik

Fellner Henrik (1859–1932) gyáriparos, bankár, felsőházi tag. Tanulmányait a Kereskedelmi Akadémián végezte. Pályafutása előbb külföldön, majd a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál indult; utóbbiban 1892-től ügyvezető-igazgatóként működött. Apósának halála után átvette annak szeszipari cégének vezetését. Ugyancsak igazgató volt számos más vállalatnál, így többek között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságban. 1932-ben hunyt el Budapesten.

Fellner Henrik 1859. szeptember 28-án Újvidéken született zsidó származású családba Fellner Albert kereskedő és Róth Regina gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a Kereskedelmi Akadémián végezte.

Tanulmányai befejezése után a franciaországi Dreyfuss cégnél, mint a világ egyik vezető gabonakereskedelmi vállalatánál működött. Miután visszatért Magyarországra, 1882-től a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál dolgozott. Itt tíz évnyi szolgálat után ügyvezető-igazgató lett 1892-ben, amely tisztjét 1911-ig töltötte be. A hitelosztály vezetése mellett elsősorban a bank ipari kapcsolatainak létesítése volt a feladata.

Apósának, Liepziger Vilmosnak 1913-ban bekövetkezett halála után átvette a Liepziger Vilmos szeszipari cég irányítását, majd ott már az első években nagyarányú fejlesztéseket hajtott végre. Ezen ipari jellegű tevékenysége mellett azonban megtartotta korábbi érdekeltségeit is a bankszektor területén. Családi cégeinek érdekeltségébe szesz-, cukor-, hamuzsír-, ecet- és papírgyár is tartozott. Közgazdasági tevékenységének elismerésére megkapta a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjét, illetve a III. osztályú Vaskoronarendet is. 1925. januárjában komoly botrányba keveredett Fellner Henrik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatói minőségében. Egy Georges Déve nevű francia szélhámos jelent meg nála azzal az igénnyel, hogy 24 millió koronára van szüksége, mely kérés hitelességéről a francia követség tanúskodik. Miután Fellner kifizette az összeget, a követség révén kiderült, hogy tévedésről van szó, s a rendőrség az illető egyént letartóztatta. A részben hibás francia követség a helyzet tisztázása után felajánlotta, hogy megtéríti Fellner kárának felét.

A két háború közötti időszakban a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezető tagja, majd 1926-tól elnöke lett. Eközben – korábbi pozíciói és népszerűsége révén – a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank is alelnökévé választotta. 1927-től a felsőház tagja volt.

Gyáripari tevékenységével összefüggésben igazgatósági tagja volt az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságnak, illetve elnöke 1922 és 1932 között. Ezen kívül ugyancsak igazgatósági tagként működött közre az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság és a Felten és Guilleamue Kábelgyár Részvénytársaság vezetésében. Fellner Henrik elnöke volt még többek között a Luiza gőzmalom Részvénytársaságnak, a Nagykanizsai Király-serfőződe Részvénytársaságnak, a Magyar Üveggyári Művek Inwald József Részvénytársaságnak, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének, illetve társelnöke az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaságnak és a Magyar-amerikai Kereskedelmi Kamarának.

Az idős Fellner 1931-ben kezdett betegeskedni, betegsége ezen év őszén súlyosra fordult. Hónapokig tartó ápolása után úgy tűnt, hogy állapota javult, ám hirtelen válságosra fordult az állapota. Fellner Henrik 1932. június 23-án hunyt el, testét másnap helyezték örök nyugalomra a fővárosi Kerepesi Úti temetőben. Temetésén a magyar gazdasági elit szinte egésze megjelent. Emlékére a főváros és az ország minden gyárában és üzemében öt percre megállt a munka.

 

Források

Ásványi Szabolcs: A Georges Déve-féle csalás. Magyar Nemzeti Levéltár, A hét dokumentuma. 2011. szeptember 12.

Fellner Henrik halála. Magyar Gyáripar. 1932(8), 7–32.

Gutenberg Nagy Lexikon. 10. kötet. Stephaneum Nyomda Részvénytársaság. Budapest, 1932. 638–639.

Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet A–K. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967. 489.

Sajtóanyagok 1882–1932.

Vécsey Miklós: Száz értékes magyar. Hungária Hírlapnyomda Rt. Budapest, 1931. 77–79.