1864-1899 Osztrák értékű forint
1858-tól volt az Osztrák Császárság pénzneme az Osztrák Értékű Forint, amit kezdetben az Osztrák Bank bocsátott ki. 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénznemévé vált, magyar változatát az Osztrák-Magyar Bank bocsátott ki. Értéke elvileg az ezüsthöz volt kötve, azonban 1879-ben az ezüst forintra történő konverzióját a nagymértékű ezüstbeáramlás miatt felfüggesztették, így ettől fogva jogilag ugyan nem, de a gyakorlatban inkább az aranyhoz volt kötve. A nemesfémtartalom (korabeli nevén a pénzláb) kettőssége miatt sánta valutának is nevezték. A papírpénzen kívül érmében ezüst és aranyforint is létezett, ezek értéke az egyes nemesfémekhez volt kötve.
1900-1926 Korona
A Korona már jogilag is az aranyhoz kötött pénznem volt. Ugyan 1892-ben bocsátották ki, de csak 1900-tól volt kötelező használni, így egy ideig párhuzamosan volt forgalomban az Osztrák Értékű Forinttal. A tőzsdén 1900. január 1-jén tértek át a használatára. A váltószám 1:2 volt, azaz 2 koronát adtak 1 osztrák értékű forintért.
Az első világháborút és a Monarchia szétesését követően az egyes országok felülbélyegezték a területükön forgalomban lévő korona bankjegyeket, így 1920-ban létrejött a Magyar Korona is. A háború alatt, majd azt követően egyre gyorsabbá vált a korona inflációja, amit csak 1924-ben, a Magyar Nemzeti Bank létrehozásával és a Népszövetségi kölcsön felvételével sikerült megállítani.
1927-1946 Pengő
Bár a stabilizációhoz már nem lett volna rá szükség, a Korona magas címletei okozta gyakorlati nehézségek és a válság szimbolikus lezárása miatt 1927. január 1-jén új pénznemet vezettek be, a Pengőt. Ennek váltószáma a koronához 1:12500 volt.
A II. világháború során és azt követően a Pengő esetében is hiperinfláció következett be. Ennek ellenére a tőzsde 1946-os megnyitásakor még ebben (illetve az átmenetileg bevezetett adópengőben) jegyezték az árfolyamokat,
1946-1948 Forint
A II. világháborút követő pénzügyi stabilizáció részeként, de egyben a születőben lévő szocialista Magyarország jelképeként is 1946. augusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a Forintot. Ettől fogva a tőzsdén is ebben a pénznemben jegyezték az árfolyamokat. A közhiedelemmel ellentétben az infláció a forint bevezetésével nem szűnt meg, csak mértéke csökkent.
"Mindegyikünk komoly, kitartó akarata szükséges, mely arra legyen irányozva, hogy a fiatal intézményt gyakorta, kezdetben talán szokásaink, kényelmi vágyaink és érdekeink némi feláldozásával is, keressük fel, használjuk és élénkítsük."
Báró Kochmeister Frigyes (1816-1907)
A BÁÉT elnöke (1864-1900)"A cselekvési szabadság tekintetében nem kíván intézményünk többet, mint azt, hogy azt tehesse, a mi az egész ország javára válik és távol van tőle minden olyan egyoldalú törekvés, mint távol volt eddig is, hogy saját érdekeit a közjó rovására igyekezzék ápolni. "
Báró Kornfeld Zsigmond (1852-1909)
A BÁÉT elnöke (1900-1909)"Szegény édesanyánk, ez a szétdarabolt Magyarország beteg, súlyosan beteg és tegyünk félre minden egyéb, valódi vagy látszólagos érdeket és tartsuk szem előtt azt az egyetlen, szempontot: mi kell, mi jó a mi szegény, beteg édesanyánknak: Magyarországnak."