1864-1873 Lloyd-palota
A pesti tőzsde első székháza a Lloyd-palota volt. A Hild József tervei szerint készült, klasszicista palota a régi Pest egyik legszebb épülete volt. A főhomlokzat, öttengelyes középrizalittal és kétszer öttengelyes oldalszárnnyal, méltóságteljes, kiegyensúlyozott látványt mutatott. A timpanonnal záródó középső épülettömeg karcsú, két szintet átfogó jón oszlopokkal tagolt. A tőzsde már megalakulásától kezdve törekedett egy önálló épületre.
Fotók...
1873-1905 Új tőzsdeépület
A Budapesti Áru- és Értéktőzsde és a Lloyd Társulat közösen építette fel az új székházat a Wurm (ma Wekerle Sándor) utca és a Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) utca sarkán, ahol 1873-tól 1905-ig működött. Az aranyozott Merkur-szobrokkal díszített tetőpárkányú épület földszintjén volt az áruüzlet terme, míg az emeleten helyezkedett el az értéküzlet nagyterme.
Fotók...
1905-1948 Tőzsdepalota
A régi Budapesti Áru- és Értéktőzsde legnagyobb alkotása a Budapest építészettörténete szempontjából is kiemelkedő jelentőségű Szabadság téri Tőzsdepalota, amelyben a tőzsde 1905-től 1948. május 25-i megszüntetéséig működött. A Tőzsdepalota Alpár Ignác tervei szerint épült. A palota 145 méter hosszú, 41-61 méter széles; ez volt Európa legnagyobb ilyen épülete. A kapuzatot két oroszlános neoreneszánsz torony és timpanon ékesítette, ezen Merkur és Hephaisztosz, a kereskedelem és ipar istenei ültek. Süttői és sóskúti mészkő alkotja a homlokzatot, az előcsarnokot márvány és gránit burkolja. A kivitelező a Grünwald testvérek és Schiffer Miksa cége volt, a dekorációt a Steindl-céh iparművészei végezték el, Langer Ignác díszítőszobrász, Seenger Béla és Kauser József kőfaragók, a majolika-díszeket a Zsolnay-gyár készítette.
Fotók...
"Mindegyikünk komoly, kitartó akarata szükséges, mely arra legyen irányozva, hogy a fiatal intézményt gyakorta, kezdetben talán szokásaink, kényelmi vágyaink és érdekeink némi feláldozásával is, keressük fel, használjuk és élénkítsük."
Báró Kochmeister Frigyes (1816-1907)
A BÁÉT elnöke (1864-1900)"A cselekvési szabadság tekintetében nem kíván intézményünk többet, mint azt, hogy azt tehesse, a mi az egész ország javára válik és távol van tőle minden olyan egyoldalú törekvés, mint távol volt eddig is, hogy saját érdekeit a közjó rovására igyekezzék ápolni. "
Báró Kornfeld Zsigmond (1852-1909)
A BÁÉT elnöke (1900-1909)"Szegény édesanyánk, ez a szétdarabolt Magyarország beteg, súlyosan beteg és tegyünk félre minden egyéb, valódi vagy látszólagos érdeket és tartsuk szem előtt azt az egyetlen, szempontot: mi kell, mi jó a mi szegény, beteg édesanyánknak: Magyarországnak."