Ullmann Adolf de Baranyavár, báró
Ullmann Adolf 1857. június 19-én született Pesten. Édesapja Ullmann Móric György, aki a Budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnöke volt. Az apa 1889. március 4-én nemességet és családi címet nyert. 1889 végén megkapta a „baranyavári” nemesi előnevet is.
1874-ben végzett a Pesti Kereskedelmi Akadémián. Ezt követően a Magyar Általános Hitelbankban helyezkedett el tisztviselőként. 1880 áprilisában a bankosztály igazgató-helyettese lett, 1881-ben megkapta a cégvezetőség jogát is. 1886-ban a Bankosztály irodafőnöke lett, s mivel a hitelbankkal a Kőolajfinomító Részvénytársaság szoros kapcsolatot ápolt, Ullmann a vállalatban üzletigazgatói posztot szerzett 1885-ben.
1890. október 15-én Szegeden vette feleségül Lichtenberg Ellát. 1895-ben a Magyar Általános Hitelbank igazgatója lett. 1899-ben, működésének 25. évfordulójára, a Vaskorona rend III. osztályában részesült. 1905-től a bank ügyvezető igazgatója. 1908-ban a Ferenc József rend középkeresztjében részesült. 1908-ban elnökhelyettessé, 1909-ben vezérigazgatóvá választották: Kornfeld Zsigmond halála után részesült ebben a megtiszteltető lehetőségben.
1905-ben az Amerikai Egyesült Államokban volt tanulmányúton, pénz- és hitelüggyel kapcsolatos tapasztalatairól könyvet jelentetett meg. Magyarország pénzügyi lehetőségeit azáltal terjesztette ki, hogy 1907-ben részt vett egy csehországi, nemzetközi konferencián, melynek révén Magyarország aktívabb módon tudott bekapcsolódni a pénzügyi rendszerbe. 1910. október 1-jén a főrendiház tagjává választották. Az 1910-es években átszervezte az Országos Iparegyesület gyáripari szakosztályát. Ekkor a szakosztály elnöki, illetve az egyesület alelnöki posztját is elnyerte. 1915-ben a MÁH alelnök-vezérigazgatója volt. 1918. április 6-án bárói címet kapott.
1924 novembere óta betegséggel küzdött: szívizom-problémák és vesebaj kínozta, amelyhez cukorbetegség is társult. 1925-ben hunyt el, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben temették el.
Források
Kenyeres Ágnes (főszerk.) 1982: Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó. 929.
Hajdú Viktória: Díszalbum restaurálása. Műtárgyvédelem 25. Magyar Nemzeti Múzeum, 1996.
Kövér György 2005: Bankárok és bürokraták – A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága, 1876–1905. Aetas 20, 1–2. 93–114.
Tolnai Új Világlexikona 17. Budapest, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Részvénytársaság. 1930. 191.
Révai Nagy Lexikona 18. kötet. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 617.
Sajtóanyagok 1857–1925.
Született: 1857. június 19.
Születési hely: Pest
Halál ideje: 1925. február 5.
Halál helye: Budapest (Budapest fő- és székváros)
Foglalkozás: bankár, politikus, író
Szülők: Ullmann Mór György, Leon Júlia
Házastársak: Lichtenberg Ella (1872–1932)
Gyermekek: Ullmann György, Ullmann Ferenc, Ullmann Mária
Szerző: Szabó Róbert
Született: 1857. június 19.
Születési hely: Pest
Halál ideje: 1925. február 5.
Halál helye: Budapest (Budapest fő- és székváros)
Foglalkozás: bankár, politikus, író
Szülők: Ullmann Mór György, Leon Júlia
Házastársak: Lichtenberg Ella (1872–1932)
Gyermekek: Ullmann György, Ullmann Ferenc, Ullmann Mária
Szerző: Szabó Róbert
Ullmann Adolf de Baranyavár, báró
Ullmann Adolf 1857. június 19-én született Pesten. Édesapja Ullmann Móric György, aki a Budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnöke volt. Az apa 1889. március 4-én nemességet és családi címet nyert. 1889 végén megkapta a „baranyavári” nemesi előnevet is.
1874-ben végzett a Pesti Kereskedelmi Akadémián. Ezt követően a Magyar Általános Hitelbankban helyezkedett el tisztviselőként. 1880 áprilisában a bankosztály igazgató-helyettese lett, 1881-ben megkapta a cégvezetőség jogát is. 1886-ban a Bankosztály irodafőnöke lett, s mivel a hitelbankkal a Kőolajfinomító Részvénytársaság szoros kapcsolatot ápolt, Ullmann a vállalatban üzletigazgatói posztot szerzett 1885-ben.
1890. október 15-én Szegeden vette feleségül Lichtenberg Ellát. 1895-ben a Magyar Általános Hitelbank igazgatója lett. 1899-ben, működésének 25. évfordulójára, a Vaskorona rend III. osztályában részesült. 1905-től a bank ügyvezető igazgatója. 1908-ban a Ferenc József rend középkeresztjében részesült. 1908-ban elnökhelyettessé, 1909-ben vezérigazgatóvá választották: Kornfeld Zsigmond halála után részesült ebben a megtiszteltető lehetőségben.
1905-ben az Amerikai Egyesült Államokban volt tanulmányúton, pénz- és hitelüggyel kapcsolatos tapasztalatairól könyvet jelentetett meg. Magyarország pénzügyi lehetőségeit azáltal terjesztette ki, hogy 1907-ben részt vett egy csehországi, nemzetközi konferencián, melynek révén Magyarország aktívabb módon tudott bekapcsolódni a pénzügyi rendszerbe. 1910. október 1-jén a főrendiház tagjává választották. Az 1910-es években átszervezte az Országos Iparegyesület gyáripari szakosztályát. Ekkor a szakosztály elnöki, illetve az egyesület alelnöki posztját is elnyerte. 1915-ben a MÁH alelnök-vezérigazgatója volt. 1918. április 6-án bárói címet kapott.
1924 novembere óta betegséggel küzdött: szívizom-problémák és vesebaj kínozta, amelyhez cukorbetegség is társult. 1925-ben hunyt el, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben temették el.
Források
Kenyeres Ágnes (főszerk.) 1982: Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó. 929.
Hajdú Viktória: Díszalbum restaurálása. Műtárgyvédelem 25. Magyar Nemzeti Múzeum, 1996.
Kövér György 2005: Bankárok és bürokraták – A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága, 1876–1905. Aetas 20, 1–2. 93–114.
Tolnai Új Világlexikona 17. Budapest, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Részvénytársaság. 1930. 191.
Révai Nagy Lexikona 18. kötet. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 617.
Sajtóanyagok 1857–1925.