Stux Sándor
Stux Sándor 1877-ben született, gabonakereskedői családban.
Tanulmányai elvégzését követően, 1892-ben az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság alkalmazásába lépett. 1906-tól a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalmában működött. Amikor az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság érdekkörébe vonta a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalma részvénytársaságot és megüresedett annak igazgatói állása, a posztot Stux Sándornak ajánlották fel.
Stux Sándor érdeme volt, hogy a gazdasági potenciál kifejtése érdekében a vállalat érdekeltségéhez tartozó malmokat egyetlen konszernbe egyesítette 1919-ben („Magyarországi Exportmalmok Szindikátusa”). Neki tulajdonítható az érdem, hogy a vállalat a világ egyik legnagyobb malomközpontjává vált. A vállalat érdekeltségébe Budapesten 5, vidéken 12, Jugoszláviában 12, Romániában 2 malma tartozott.
Stux 1923-ban ismét az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaságban folytatta tevékenységét. Részvénytársasági vezérigazgatói posztja mellett a Magyar Fővárosi Malomegyesületnek is elnöke volt.
1933-ban kormányfőtanácsossá nevezték ki, mint vezérigazgatót. 1938-ban probléma ütötte fel a fejét a malomkartell működésében. Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter rendeletben határozta meg a vidéki malmok kivitelben való részesedését, melyet a korábbi 10%-ról 30%-ra emelt fel (1938-ban az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság bonyolította le a gabonaexport 17,5%-át.) A sajtó szerint az ügynek szerepe volt abban, hogy Stux 1938–1939 folyamán lemondott elnöki címéről.
1941. december 21-én, 65 éves korában hunyt el. Temetésére december 23-án került sor a Kerepesi-temetőben.
Források
Sajtóforrások 1877–1941.
Vécsey Miklós 1931: Száz értékes magyar. Budapest, Hungária Hírlapnyomda Részvénytársaság. 260–261.
Született: 1877
Születési hely:
Halál ideje: 1941
Halál helye: Budapest (Budapest fő- és székváros)
Foglalkozás: malomipari vezérigazgató
Szülők:
Házastársak: Iványi Erzsébet
Gyermekek: Stux László
Szerző: Szabó Róbert
Született: 1877
Születési hely:
Halál ideje: 1941
Halál helye: Budapest (Budapest fő- és székváros)
Foglalkozás: malomipari vezérigazgató
Szülők:
Házastársak: Iványi Erzsébet
Gyermekek: Stux László
Szerző: Szabó Róbert
Stux Sándor
Stux Sándor 1877-ben született, gabonakereskedői családban.
Tanulmányai elvégzését követően, 1892-ben az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság alkalmazásába lépett. 1906-tól a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalmában működött. Amikor az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság érdekkörébe vonta a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalma részvénytársaságot és megüresedett annak igazgatói állása, a posztot Stux Sándornak ajánlották fel.
Stux Sándor érdeme volt, hogy a gazdasági potenciál kifejtése érdekében a vállalat érdekeltségéhez tartozó malmokat egyetlen konszernbe egyesítette 1919-ben („Magyarországi Exportmalmok Szindikátusa”). Neki tulajdonítható az érdem, hogy a vállalat a világ egyik legnagyobb malomközpontjává vált. A vállalat érdekeltségébe Budapesten 5, vidéken 12, Jugoszláviában 12, Romániában 2 malma tartozott.
Stux 1923-ban ismét az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaságban folytatta tevékenységét. Részvénytársasági vezérigazgatói posztja mellett a Magyar Fővárosi Malomegyesületnek is elnöke volt.
1933-ban kormányfőtanácsossá nevezték ki, mint vezérigazgatót. 1938-ban probléma ütötte fel a fejét a malomkartell működésében. Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter rendeletben határozta meg a vidéki malmok kivitelben való részesedését, melyet a korábbi 10%-ról 30%-ra emelt fel (1938-ban az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság bonyolította le a gabonaexport 17,5%-át.) A sajtó szerint az ügynek szerepe volt abban, hogy Stux 1938–1939 folyamán lemondott elnöki címéről.
1941. december 21-én, 65 éves korában hunyt el. Temetésére december 23-án került sor a Kerepesi-temetőben.
Források
Sajtóforrások 1877–1941.
Vécsey Miklós 1931: Száz értékes magyar. Budapest, Hungária Hírlapnyomda Részvénytársaság. 260–261.