Léderer Ágoston
August Lederer
*charcoal on paper
*46.1 x 29.6 cm
*signed b.r: EGON / SCHIELE / 1918
Léderer Ágoston sok mindent örökölhetett apjától, hiszen már apja, Léderer Ignác is szeszgyáros volt, ezért nem véletlen, hogy Ágoston vagy inkább August a tanulmányai befejezése után szintén ebben az iparágban, elsőként a családi gyárban helyezkedett el. Azonban a családi vállalkozás igazgatása, átvétele nem elégítette ki, ő ennél sokkal többre vágyott.
Léderer Ágoston Csehországban született 1857. május 3-án. Iskoláit Bécsben végezte, ahogy a Magyar Közgazdaság című lapban halálakor, 1936. május 7-én írták, Léderer „mint fiatalember, Porges Fülöp mérnökkel társulva, megalapította a brünni königsfeldi Léderer és Porges vágón- és gépgyárat, mely igen komoly és jelentős vállalattá fejlődött. Ezt követőleg alapította az Osztrák Vasútforgalmi R. T.-t Bécsben, megalapította a Magyar Vasútforgalmi R. T.-t Budapesten, az Aussiliara Forgalmi R. T.-t, Milanóban és a Német Vasúti Forgalmi R. T.-t Berlinben.”
Szenvedélyesen alapított vállalkozásokat, de nem csak ezekkel a társaságokkal foglalkozott, mert nemzetközi szinten melasszal is kereskedett. A Monarchián belül Győrben talált egy időre otthonra, itt alapította meg a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytársaságot, valamint az Accumulator Gyár Rt.-t is.
Mindemellett számos gyárnak volt elnöke, ezek között is volt győri, mint például a Szeszgyár és Finomító Rt, de számos más Monarchián belüli szeszgyárban volt érdekeltsége. Nem véletlenül hívták halálakor Spirituszkirálynak. Annak ellenére, hogy Csehországban született, Győr és Bécs volt az igazi otthona. Győrben tartotta esküvőjét is, itt vette el 1892-ben a nála 10 évvel fiatalabb Serena Pulitzert, a szertartást a budapesti Dohány utcai zsinagóga főrabbija vezette.
A győri Szeszgyár és Finomító Rt. 90%-a a család tulajdonában volt, amit egyfajta családi vállalkozássá alakított át. Az egyébiránt jól működő üzemet viszonylag olcsón tudta megvenni 1895-ben, mert a rossz marketingtevékenység miatt az nem volt igazán jövedelmező. Léderer előbb igazgatókon keresztül, majd 1911-től, amikor is a korábbi igazgató elhunyt, maga vezette a gyárat, sőt a gyárban lévő igazgatói lakásba költözött be családostul.
Kezdetben ugyanígy meghatározó volt a Léderer tulajdon a győri Magyar Waggon és Gépgyárban is, de itt a részvényeit Léderer Ágoston 1907-ben eladta a Wiener Bankvereinnek.
Családjával nemcsak Győrbe költözött, de magyar állampolgár is lett, azonban az I. világháború után átköltöztek az osztrák fővárosba.
A vállalatai alapítása és igazgatása mellett nagyon érdeklődött a művészet iránt, ebben felesége is partnere volt. Nem csak vásároltak műalkotásokat, hanem mecénása volt a kor két kiemelkedő osztrák festőjének, Gustav Klimtnek és Egon Schielenek. Nem véletlen, hogy Klimt megfestette Serenát és az édesanyját, azaz Léderer Ágoston anyósát, és a pár lányát is, sőt a bécsi lakásuk egyik szobáját csak Klimt festmények dísztették. Léderer birtokolta Bécs legnagyobb magán műgyűjteményét, amely a késő középkor, kora reneszánsztól a szecesszióig terjedt. (Azt már szerencsére nem élte meg, hogy miután 1938-ban Ausztriát bekebelezte a náci Németország, az ő gyűjteménye volt az első, amit a nácik elloptak. Sok műkincs elpusztult, amikor a háború végén a harcokban kigyulladt az a kastély, ahol a nácik a képeket őrizték. Azonban még a XXI. században is bukkannak fel olyan képek, amelyek a Léderer gyűjteményből származnak.)
A kiterjedt gazdasági és művészetpártoló tevékenység mellett maradt ideje a karitatív munkára is, az I. világháború alatt a szegényeket és a menekülteket támogatta. A háború kitörésekor felkereste Győr polgármesterét, és kérte, ha a városnak bármire szüksége van, forduljanak hozzá. Ezen felül Bécsben létrehozott egy alapítványt a rokkant katonák támogatására, 200 000 koronás alaptőkével.
A háború után a család ugyan Bécsben élt, de Léderer Ágostont számos üzleti szál kötötte Magyarországhoz, elsősorban Győrhöz. Itt továbbra is jelentős jótékony munkát folytatott, 1924-ben a Szeszgyár nevében 100 000 000 koronát adományozott a város szegényeinek támogatására. A pénzből a város vezetése ruhanemüket vásárolt, például 20 millió koronából 240 pár cipőt.
Vagyonának mértékét jól mutatja, hogy a nagy gazdasági válság alatt viszonylag könnyen hatalmas hitelt tudott szerezni, amire azért volt szüksége, mert 1931-ben összeomlott az Ausspitz-Lieben und Co. Bankház, amelynek egyébiránt fő tulajdonosa Léderer Ágoston volt, és Léderernek e banknál 375 000 dollár váltótartozása volt, amit a bank felmondott. Léderer ekkor áthidaló kölcsönért folyamodott külföldi nagyobb hitelezőihez, többek között svájci és bécsi bankházhoz. A hitel biztosítására konzorcium alakult, amelynek részese volt a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület is. A hitelezők megállapították, hogy mivel Léderer eszközei 4 és fél millió dollárra rúgnak, ezért részére másfél millió dollár hitel nyugodtan biztosítható.
Léderer Ágostonnak az életét vélhetően Frigyes nevű fia eléggé megnehezítette. A fiú ugyanis előszeretettel szórta a pénzt, többek között kártyázott is. Ebből származott az az ügy, ami miatt a hamiskártyázás miatt Lédererék által perbe fogott és el is ítélt Szemző Gyula 1922-ben bombát robbantott Léderer Ágoston bécsi Bartensteingassén álló háza kapujában,
Léderer neve és pénze egész Európában ismert volt, ezt használta ki Frigyes fia, aki a szerencsejáték mellett fura üzleti ügyekbe is keveredett, és aki ellen számos per indult csalás miatt. Frigyes ugyanis nemcsak ékszereket vásárolt és vesztett szerencsejátékon (ahogy sok más gazdag örökös tette szerte a világban), de olyan „üzletekbe” is belefogott, ahol komoly veszteségek érték. Egyszer például 150 drága koporsót vásárolt, majd áron alul adta tovább. A magyar sajtót is bejárta 1928-ban, amikor is kiderült, hogy Léderer Frigyes 3 millió schillinges adósságát Léderer Ágoston nem fizeti ki, holott addig a különböző váltókat, számlákat rendre kifizette, tartva a botránytól. Léderer Ágoston azonban 1928-ban „levette a kezét” a fiáról, aki ellen a párizsi rendőrség elfogatóparancsot adott ki, le is tartóztatták, persze teljesen nem hagyta magára a fiát, hiszen az apa ügyvédei védték a fiút.
Léderer Ágoston 1936. április 30-án hunyt el Bécsben. A Magyar Közgazdaság 1936. május 7-i nekrológja így búcsúztatta a szeszkirályt:
„Vállalatainak irányítása mellett különös szeretettel foglalkozott a művészet minden ágával, melynek bőkezű pártfogója volt. Mint műgyűjtő is híres volt. Életfelfogása, minden cselekedete szociális érzékre és jószívűségre vallott. Munkatársai és alkalmazottai a megértő és jóságos főnököt gyászolják benne. Impozáns részvét mellett helyezték öröknyugalomra Bécsben a hietzingi temetőben. Távozása súlyos vesztesége a magyar gazdasági életnek is.”
Érdekességek
A magyar sajtó 1932-ben arról adott hírt, hogy Léderer Ágoston Karolina nevű nővérét (férjezett neve Mendel Karolina volt) vádolta a bécsi rendőrség azzal, hogy egy devizacsempész banda feje. Mendel Karolinát többször kihallgatták, sőt házkutatást is tartottak nála. Később kiderült, hogy Mendel Karolina csak távoli rokona a szeszkirálynak, nem a nővére.
Irodalom:
Artmagazin online, 2022-01-29
Műhely 2021 5-6 szám
Született: 1857. május 3.
Születési hely: Böhmisch-Leipa
Halál ideje: 1936. május 7.
Halál helye: Hannover
Foglalkozás: Gyáralapító, gyárigazgató
Szülők:
Házastársak: 1892-Serena Pulitzer
Gyermekek: Eric, Friedrich (Frigyes), Elisabeth
Szerző: Domonkos Csaba
Született: 1857. május 3.
Születési hely: Böhmisch-Leipa
Halál ideje: 1936. május 7.
Halál helye: Hannover
Foglalkozás: Gyáralapító, gyárigazgató
Szülők:
Házastársak: 1892-Serena Pulitzer
Gyermekek: Eric, Friedrich (Frigyes), Elisabeth
Szerző: Domonkos Csaba
Léderer Ágoston
August Lederer
*charcoal on paper
*46.1 x 29.6 cm
*signed b.r: EGON / SCHIELE / 1918
Léderer Ágoston sok mindent örökölhetett apjától, hiszen már apja, Léderer Ignác is szeszgyáros volt, ezért nem véletlen, hogy Ágoston vagy inkább August a tanulmányai befejezése után szintén ebben az iparágban, elsőként a családi gyárban helyezkedett el. Azonban a családi vállalkozás igazgatása, átvétele nem elégítette ki, ő ennél sokkal többre vágyott.
Léderer Ágoston Csehországban született 1857. május 3-án. Iskoláit Bécsben végezte, ahogy a Magyar Közgazdaság című lapban halálakor, 1936. május 7-én írták, Léderer „mint fiatalember, Porges Fülöp mérnökkel társulva, megalapította a brünni königsfeldi Léderer és Porges vágón- és gépgyárat, mely igen komoly és jelentős vállalattá fejlődött. Ezt követőleg alapította az Osztrák Vasútforgalmi R. T.-t Bécsben, megalapította a Magyar Vasútforgalmi R. T.-t Budapesten, az Aussiliara Forgalmi R. T.-t, Milanóban és a Német Vasúti Forgalmi R. T.-t Berlinben.”
Szenvedélyesen alapított vállalkozásokat, de nem csak ezekkel a társaságokkal foglalkozott, mert nemzetközi szinten melasszal is kereskedett. A Monarchián belül Győrben talált egy időre otthonra, itt alapította meg a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytársaságot, valamint az Accumulator Gyár Rt.-t is.
Mindemellett számos gyárnak volt elnöke, ezek között is volt győri, mint például a Szeszgyár és Finomító Rt, de számos más Monarchián belüli szeszgyárban volt érdekeltsége. Nem véletlenül hívták halálakor Spirituszkirálynak. Annak ellenére, hogy Csehországban született, Győr és Bécs volt az igazi otthona. Győrben tartotta esküvőjét is, itt vette el 1892-ben a nála 10 évvel fiatalabb Serena Pulitzert, a szertartást a budapesti Dohány utcai zsinagóga főrabbija vezette.
A győri Szeszgyár és Finomító Rt. 90%-a a család tulajdonában volt, amit egyfajta családi vállalkozássá alakított át. Az egyébiránt jól működő üzemet viszonylag olcsón tudta megvenni 1895-ben, mert a rossz marketingtevékenység miatt az nem volt igazán jövedelmező. Léderer előbb igazgatókon keresztül, majd 1911-től, amikor is a korábbi igazgató elhunyt, maga vezette a gyárat, sőt a gyárban lévő igazgatói lakásba költözött be családostul.
Kezdetben ugyanígy meghatározó volt a Léderer tulajdon a győri Magyar Waggon és Gépgyárban is, de itt a részvényeit Léderer Ágoston 1907-ben eladta a Wiener Bankvereinnek.
Családjával nemcsak Győrbe költözött, de magyar állampolgár is lett, azonban az I. világháború után átköltöztek az osztrák fővárosba.
A vállalatai alapítása és igazgatása mellett nagyon érdeklődött a művészet iránt, ebben felesége is partnere volt. Nem csak vásároltak műalkotásokat, hanem mecénása volt a kor két kiemelkedő osztrák festőjének, Gustav Klimtnek és Egon Schielenek. Nem véletlen, hogy Klimt megfestette Serenát és az édesanyját, azaz Léderer Ágoston anyósát, és a pár lányát is, sőt a bécsi lakásuk egyik szobáját csak Klimt festmények dísztették. Léderer birtokolta Bécs legnagyobb magán műgyűjteményét, amely a késő középkor, kora reneszánsztól a szecesszióig terjedt. (Azt már szerencsére nem élte meg, hogy miután 1938-ban Ausztriát bekebelezte a náci Németország, az ő gyűjteménye volt az első, amit a nácik elloptak. Sok műkincs elpusztult, amikor a háború végén a harcokban kigyulladt az a kastély, ahol a nácik a képeket őrizték. Azonban még a XXI. században is bukkannak fel olyan képek, amelyek a Léderer gyűjteményből származnak.)
A kiterjedt gazdasági és művészetpártoló tevékenység mellett maradt ideje a karitatív munkára is, az I. világháború alatt a szegényeket és a menekülteket támogatta. A háború kitörésekor felkereste Győr polgármesterét, és kérte, ha a városnak bármire szüksége van, forduljanak hozzá. Ezen felül Bécsben létrehozott egy alapítványt a rokkant katonák támogatására, 200 000 koronás alaptőkével.
A háború után a család ugyan Bécsben élt, de Léderer Ágostont számos üzleti szál kötötte Magyarországhoz, elsősorban Győrhöz. Itt továbbra is jelentős jótékony munkát folytatott, 1924-ben a Szeszgyár nevében 100 000 000 koronát adományozott a város szegényeinek támogatására. A pénzből a város vezetése ruhanemüket vásárolt, például 20 millió koronából 240 pár cipőt.
Vagyonának mértékét jól mutatja, hogy a nagy gazdasági válság alatt viszonylag könnyen hatalmas hitelt tudott szerezni, amire azért volt szüksége, mert 1931-ben összeomlott az Ausspitz-Lieben und Co. Bankház, amelynek egyébiránt fő tulajdonosa Léderer Ágoston volt, és Léderernek e banknál 375 000 dollár váltótartozása volt, amit a bank felmondott. Léderer ekkor áthidaló kölcsönért folyamodott külföldi nagyobb hitelezőihez, többek között svájci és bécsi bankházhoz. A hitel biztosítására konzorcium alakult, amelynek részese volt a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület is. A hitelezők megállapították, hogy mivel Léderer eszközei 4 és fél millió dollárra rúgnak, ezért részére másfél millió dollár hitel nyugodtan biztosítható.
Léderer Ágostonnak az életét vélhetően Frigyes nevű fia eléggé megnehezítette. A fiú ugyanis előszeretettel szórta a pénzt, többek között kártyázott is. Ebből származott az az ügy, ami miatt a hamiskártyázás miatt Lédererék által perbe fogott és el is ítélt Szemző Gyula 1922-ben bombát robbantott Léderer Ágoston bécsi Bartensteingassén álló háza kapujában,
Léderer neve és pénze egész Európában ismert volt, ezt használta ki Frigyes fia, aki a szerencsejáték mellett fura üzleti ügyekbe is keveredett, és aki ellen számos per indult csalás miatt. Frigyes ugyanis nemcsak ékszereket vásárolt és vesztett szerencsejátékon (ahogy sok más gazdag örökös tette szerte a világban), de olyan „üzletekbe” is belefogott, ahol komoly veszteségek érték. Egyszer például 150 drága koporsót vásárolt, majd áron alul adta tovább. A magyar sajtót is bejárta 1928-ban, amikor is kiderült, hogy Léderer Frigyes 3 millió schillinges adósságát Léderer Ágoston nem fizeti ki, holott addig a különböző váltókat, számlákat rendre kifizette, tartva a botránytól. Léderer Ágoston azonban 1928-ban „levette a kezét” a fiáról, aki ellen a párizsi rendőrség elfogatóparancsot adott ki, le is tartóztatták, persze teljesen nem hagyta magára a fiát, hiszen az apa ügyvédei védték a fiút.
Léderer Ágoston 1936. április 30-án hunyt el Bécsben. A Magyar Közgazdaság 1936. május 7-i nekrológja így búcsúztatta a szeszkirályt:
„Vállalatainak irányítása mellett különös szeretettel foglalkozott a művészet minden ágával, melynek bőkezű pártfogója volt. Mint műgyűjtő is híres volt. Életfelfogása, minden cselekedete szociális érzékre és jószívűségre vallott. Munkatársai és alkalmazottai a megértő és jóságos főnököt gyászolják benne. Impozáns részvét mellett helyezték öröknyugalomra Bécsben a hietzingi temetőben. Távozása súlyos vesztesége a magyar gazdasági életnek is.”
Érdekességek
A magyar sajtó 1932-ben arról adott hírt, hogy Léderer Ágoston Karolina nevű nővérét (férjezett neve Mendel Karolina volt) vádolta a bécsi rendőrség azzal, hogy egy devizacsempész banda feje. Mendel Karolinát többször kihallgatták, sőt házkutatást is tartottak nála. Később kiderült, hogy Mendel Karolina csak távoli rokona a szeszkirálynak, nem a nővére.
Irodalom:
Artmagazin online, 2022-01-29
Műhely 2021 5-6 szám