Kohner Ágoston
Kohner Ágoston a már ismert pesti nagykereskedő, Kohner Ábrahám Adolf kisebbik fia volt. Ágoston nem az eredeti családi céghez csatlakozott, hanem a bátyja, Zsigmond által 1872-ben a korábbi cégtől leválva, önállóan gründolt Kohner Adolf fiai közkereseti társaságban vállalt szerepet. Nem csak e családi cégben vett részt, hanem önállóan is jelentős gazdasági pozíciókkal rendelkezett. A családi cégben, a Kohner Adolf fiai közkereseti társaságban minden nagykorú férfi egyenlő tulajdoni aránnyal rendelkezett, de a döntéseket a senior, a legidősebb férfi hozta, aki Ágoston bátyja, Zsigmond volt. A cég kezelte a legtöbb vállalkozást, a családi földbirtokokat, sőt sokszor a család személyes kiadásait is fedezte.
Ágoston 1847-ben született, eredetileg mérnöknek tanult. Halálakor az Egyenlőség című lap azt írta, hogy mérnöki tanulmányai után a vasútépítésben helyezkedett el, ami azért sem meglepő, mert a Kohner család a vasút területén is jelentős érdekeltségekkel rendelkezett. Más források szerint azonban inkább a vegyészet érdekelte. Amikor Zsigmond megalapította az önálló cégét, ahhoz Ágoston, ugyan nem az alapításkor, 1872 májusban, hanem néhány hónappal később, 1872 decemberében csatlakozott, és egy belső munkamegosztás keretében Ágoston a vegyipar felé fordult.
Kohner Ágoston a szintén tehetős Stein családból választott feleséget, Stein Rózát vette nőül 1872-ben, e házassággal került a család érdekeltségébe a szászbereki földbirtok, ahol a későbbiekben a Kohner testvérek mintagazdaságot létesítettek. Nemcsak Kohner Ágoston nősült a besenyőszögi Stein családból, hanem egyik testvére, Károly is. Az alsószászbereki uradalmat 1874-ben vásárolták meg. Ezen uradalom eredeti tulajdonosa a herceg Esterházy család volt. A későbbiekben az alsószászbereki birtok a Kohner család mezőgazdasági vállalkozásaiban igen előkelő helyet töltött be, ugyanis ez egyfajta mintagazdaság lett, és e minőségében országos hírre tett szert. A birtok méretét jól jelzi, hogy egyes részeit egy 14,5 kilométer hosszú keskeny nyomtávú gazdasági vasút kötötte össze. A birtokon 1901-ben új, szecessziós stílusú kúria épült.
Kohner Adolf fiai közkereseti társaságban ugyan a senior, azaz ekkor Zsigmond volt a meghatározó vezető, és a cég tulajdonolta vállalkozások, földbirtokok általában nem voltak pontosan egy-egy személyhez kötve. A cégen belül Kohner Ágoston fogta össze a hazai, a cég érdekeltségébe tartozó vegyipari vállalkozásokat. A vegyipari érdekeltséget erősítette, hogy Ágoston a szegedi szeszgyár alapításában vett részt, e cégnek később elnöke is lett.
Az ő kezdeményezésére jött létre 1904-ben a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete.
Ágoston egyébiránt maga is sok vállalat alapításában vett részt, és számos igazgatóságban is jelentős szerepet vállalt, nemcsak vegyipari cégek alapításánál tevékenykedett, de bánya és vasút, valamint biztosítónál is. Kohner Ágoston 1889-ben a Magyar−Francia Biztosító Részvénytársaságban, az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Részvénytársaságban és a Pannonia Gőzmalom Társaságban is igazgatósági tag lett.
A Kohner testvérek közül Ágoston volt talán a legaktívabb cégalapító, az 1890-es évek elején neve feltűnik Felsőmagyarországi Bánya- és Kohómű Részvénytársaság, a Magyar Általános Kénsav-, Műtrágya- és Vegyi Ipar Részvénytársaság, a Szegedi Kenderfonógyár Részvénytársaság, a Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Részvénytársaság alapításában is. Neve ott van a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság alapítói között, de megtaláljuk a Gölnicvölgyi Vasút a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaság vezetői között is. Látható tehát, hogy az ipar és a kereskedelem számos ágában volt érdekeltsége.
Kohner Ágoston nemcsak alapítója volt a Magyar Gyárosok Országos Szövetségének, de az egyesület 1902-es alapításakor a GYOSZ végrehajtó bizottságába is beválasztották. Az Egyenlőség című lap 1907. december 15-én, búcsúztatásakor ezt írta róla:
„Az ő személyében megtaláljuk a tőke és a munka ellentéteinek kiegyenlítőjét. Életelve nem a tőke hasznosítása volt mások véres verejtékéből, mert ő maga többet dolgozott, mint akármelyik munkás. Fizikai és elmebeli volt a dolga. S ha siker járt a nyomában, azt a szívével mérlegelte, ami jó emberré tette. Az altruizmusról nem prédikált, de követte és csak előmunkás volt minden vállalkozásában, de nem oligarcha. Olyan egyéniségből, mint Kohner Ágoston volt, kevesen is képesek egy országi gazdasági jólétét megteremteni, fönntartani és biztosítani.”
Kohner Ágoston nemzetgazdaságban kifejtett tevékenységét Ferenc József király a III. osztályú vaskorona-renddel honorálta. Kohner Ágoston 1907. december 11-én, váratlanul, 61 évesen távozott az élők sorából.
Érdekességek
A Kohner család szerette az autókat, nem meglepő tehát, hogy Kohner Ágoston felesége, Róza asszony 1909-ben, férje halála után megszerezte a jogosítványát, és egyike lett az első magyar női autóvezetőknek, maga vezette Mercedes autóját.
Kohner Ágoston legkisebb fia, Báró Kohner Jenő igazi playboy volt, ő is rajongott az automobilokért, de amellett, hogy aktívan és sikeresen vett részt a gazdasági életben (zseninek tartották), az éjszakai élet ismert alakja volt. Balogh Eteltől – akit soha nem vett feleségül – három gyermeke született.
Irodalom:
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok
- Magyar Zsidó Lexikon
- https://www.milev.hu/jahrzeiten/tevet-29-kohner-zsigmond?lang=en
- Hlbocsányi Norbert: A Kohner család vállalkozásai in: Tanulmányok Budapest Múltjából – 37. (2012.)
- Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család in: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Született: 1847
Születési hely: Pest
Halál ideje: 1907. december 11.
Halál helye: Budapest
Foglalkozás: mérnök, gyáralapító, gyártulajdonos
Szülők: Kohner Ábrahám Adolf, Sváb Lujza
Házastársak: Stein Róza – 1853-1933
Gyermekek: Kohner Alfréd (1873-1912); báró Kohner Jenő (1876-1918)
Szerző:
Született: 1847
Születési hely: Pest
Halál ideje: 1907. december 11.
Halál helye: Budapest
Foglalkozás: mérnök, gyáralapító, gyártulajdonos
Szülők: Kohner Ábrahám Adolf, Sváb Lujza
Házastársak: Stein Róza – 1853-1933
Gyermekek: Kohner Alfréd (1873-1912); báró Kohner Jenő (1876-1918)
Szerző:
Kohner Ágoston
Kohner Ágoston a már ismert pesti nagykereskedő, Kohner Ábrahám Adolf kisebbik fia volt. Ágoston nem az eredeti családi céghez csatlakozott, hanem a bátyja, Zsigmond által 1872-ben a korábbi cégtől leválva, önállóan gründolt Kohner Adolf fiai közkereseti társaságban vállalt szerepet. Nem csak e családi cégben vett részt, hanem önállóan is jelentős gazdasági pozíciókkal rendelkezett. A családi cégben, a Kohner Adolf fiai közkereseti társaságban minden nagykorú férfi egyenlő tulajdoni aránnyal rendelkezett, de a döntéseket a senior, a legidősebb férfi hozta, aki Ágoston bátyja, Zsigmond volt. A cég kezelte a legtöbb vállalkozást, a családi földbirtokokat, sőt sokszor a család személyes kiadásait is fedezte.
Ágoston 1847-ben született, eredetileg mérnöknek tanult. Halálakor az Egyenlőség című lap azt írta, hogy mérnöki tanulmányai után a vasútépítésben helyezkedett el, ami azért sem meglepő, mert a Kohner család a vasút területén is jelentős érdekeltségekkel rendelkezett. Más források szerint azonban inkább a vegyészet érdekelte. Amikor Zsigmond megalapította az önálló cégét, ahhoz Ágoston, ugyan nem az alapításkor, 1872 májusban, hanem néhány hónappal később, 1872 decemberében csatlakozott, és egy belső munkamegosztás keretében Ágoston a vegyipar felé fordult.
Kohner Ágoston a szintén tehetős Stein családból választott feleséget, Stein Rózát vette nőül 1872-ben, e házassággal került a család érdekeltségébe a szászbereki földbirtok, ahol a későbbiekben a Kohner testvérek mintagazdaságot létesítettek. Nemcsak Kohner Ágoston nősült a besenyőszögi Stein családból, hanem egyik testvére, Károly is. Az alsószászbereki uradalmat 1874-ben vásárolták meg. Ezen uradalom eredeti tulajdonosa a herceg Esterházy család volt. A későbbiekben az alsószászbereki birtok a Kohner család mezőgazdasági vállalkozásaiban igen előkelő helyet töltött be, ugyanis ez egyfajta mintagazdaság lett, és e minőségében országos hírre tett szert. A birtok méretét jól jelzi, hogy egyes részeit egy 14,5 kilométer hosszú keskeny nyomtávú gazdasági vasút kötötte össze. A birtokon 1901-ben új, szecessziós stílusú kúria épült.
Kohner Adolf fiai közkereseti társaságban ugyan a senior, azaz ekkor Zsigmond volt a meghatározó vezető, és a cég tulajdonolta vállalkozások, földbirtokok általában nem voltak pontosan egy-egy személyhez kötve. A cégen belül Kohner Ágoston fogta össze a hazai, a cég érdekeltségébe tartozó vegyipari vállalkozásokat. A vegyipari érdekeltséget erősítette, hogy Ágoston a szegedi szeszgyár alapításában vett részt, e cégnek később elnöke is lett.
Az ő kezdeményezésére jött létre 1904-ben a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete.
Ágoston egyébiránt maga is sok vállalat alapításában vett részt, és számos igazgatóságban is jelentős szerepet vállalt, nemcsak vegyipari cégek alapításánál tevékenykedett, de bánya és vasút, valamint biztosítónál is. Kohner Ágoston 1889-ben a Magyar−Francia Biztosító Részvénytársaságban, az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Részvénytársaságban és a Pannonia Gőzmalom Társaságban is igazgatósági tag lett.
A Kohner testvérek közül Ágoston volt talán a legaktívabb cégalapító, az 1890-es évek elején neve feltűnik Felsőmagyarországi Bánya- és Kohómű Részvénytársaság, a Magyar Általános Kénsav-, Műtrágya- és Vegyi Ipar Részvénytársaság, a Szegedi Kenderfonógyár Részvénytársaság, a Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Részvénytársaság alapításában is. Neve ott van a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság alapítói között, de megtaláljuk a Gölnicvölgyi Vasút a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaság vezetői között is. Látható tehát, hogy az ipar és a kereskedelem számos ágában volt érdekeltsége.
Kohner Ágoston nemcsak alapítója volt a Magyar Gyárosok Országos Szövetségének, de az egyesület 1902-es alapításakor a GYOSZ végrehajtó bizottságába is beválasztották. Az Egyenlőség című lap 1907. december 15-én, búcsúztatásakor ezt írta róla:
„Az ő személyében megtaláljuk a tőke és a munka ellentéteinek kiegyenlítőjét. Életelve nem a tőke hasznosítása volt mások véres verejtékéből, mert ő maga többet dolgozott, mint akármelyik munkás. Fizikai és elmebeli volt a dolga. S ha siker járt a nyomában, azt a szívével mérlegelte, ami jó emberré tette. Az altruizmusról nem prédikált, de követte és csak előmunkás volt minden vállalkozásában, de nem oligarcha. Olyan egyéniségből, mint Kohner Ágoston volt, kevesen is képesek egy országi gazdasági jólétét megteremteni, fönntartani és biztosítani.”
Kohner Ágoston nemzetgazdaságban kifejtett tevékenységét Ferenc József király a III. osztályú vaskorona-renddel honorálta. Kohner Ágoston 1907. december 11-én, váratlanul, 61 évesen távozott az élők sorából.
Érdekességek
A Kohner család szerette az autókat, nem meglepő tehát, hogy Kohner Ágoston felesége, Róza asszony 1909-ben, férje halála után megszerezte a jogosítványát, és egyike lett az első magyar női autóvezetőknek, maga vezette Mercedes autóját.
Kohner Ágoston legkisebb fia, Báró Kohner Jenő igazi playboy volt, ő is rajongott az automobilokért, de amellett, hogy aktívan és sikeresen vett részt a gazdasági életben (zseninek tartották), az éjszakai élet ismert alakja volt. Balogh Eteltől – akit soha nem vett feleségül – három gyermeke született.
Irodalom:
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok
- Magyar Zsidó Lexikon
- https://www.milev.hu/jahrzeiten/tevet-29-kohner-zsigmond?lang=en
- Hlbocsányi Norbert: A Kohner család vállalkozásai in: Tanulmányok Budapest Múltjából – 37. (2012.)
- Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család in: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)