Balázs Mór de Verőcze
verőczei Balázs Mór, Kohn Mózes Mór (Pest, 1849. március 5. – Remagen, 1897. augusztus 1.) magánzó, a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapító vezérigazgatója.
Életpályája
Édesapja egy éves korában meghalt. Édesanyja újraházasodott, féjhez ment Blasz Zsigmond jómódú kereskedőhöz, aki fiaként nevelte a kisfiút.
Tanulmányait Budapesten a Királyi József Műszaki Egyetemen végezte, majd Angliában végzett közlekedési tanulmányokat.
Az 1870-es években Conn-Blasz Mór néven volt ismert, a Sződ-Rákosi téglagyár igazgatósági tagja volt, ingatlanokkal rendelkezett. 1882-ben kérelmezte a névváltoztatást, ekkor vette fel nevelőapja nevét magyarosítva a Balázs Mór nevet. 1874-ben vette feleségül Deutsch Malvinát, akitől 4 gyermeke (Vera, Pálma, Aurél és Károly) született.
Tanulmányai elvégzését követően a Siemens & Halske cégnél helyezkedett el. Ez a cég mutatta be 1879-ben a berlini kereskedelmi kiállításon az első elektromos meghajtású vasutat. Ennek ellenére 1885-ben megjelent Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya hálózata című munkájában még gőzvontatású vasútban gondolkodott, de később az elektromos meghajtást támogatta.
A főváros korábban szerződést kötött már több vasúttársasággal (elsősorban a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal), akik nem örültek a konkurrenciának. Kihasználva, hogy a motoros vasutakra nem vonatkozott az engedély, a Siemens bejegyeztette a Körúti Villamos Vasút Vállalat Siemens & Halske, Lindheim & Cie és Balázs Mór társaságot, aminek vezetője lett. 1887. október 1-jén Baross Gábor adott engedélyt az első keskeny nyomtávú próbavasút megépítésére, ami a nagykörút Király utca és Nyugati Pályaudvar közötti részén közlekedett, és 1887. november 28-ra meg is valósult.
A sikeres első járatot követően a főváros szerződést kötött a teljes hálózatra. 1889. július 30-án indult el Budapesten az első, normál nyomtávú villamos, amely az Egyetem tér és az Orczy tér között közlekedett a Stáció utcában (mai Baross utca), majd 1889. szeptember 10-én a Podmaniczky utcai villamos. A jelentős tőkeigény miatt az Angol-Magyar Bank 1891 márciusában felvásárolta a céget, majd megalapította a Budapesti Városi Villamos Vasút Rt. nevű céget, aminek első vezérigazgatója lett.
A földalatti villamosvasút megépítése is az ő érdeme. Az első tárveket 1893. február 18-án a nagy konkurens BKVT vezetőjével, Jellinek Henrikkel együtt mutatták be a hatóságoknak. A terv tetszést aratott, és 1894. augusztus elején elkezdődött a kivitelezés és 21 hónap alatt el is készült a kontinens első földalattija. A szakasz hosszúsága 3228 méter volt. A vonalat 1896. május 2-án I. Ferenc József nyitotta meg. Egyéb terveit (közte a főváros metróhálózatának kiterjesztését, amin a mai 2. és 3. metró pályáját is lényegében megálmodta) már nem tudta megvalósítani, mert fiatalon elhunyt.
Közéleti szerepvállalása
Balázs a törvényhatósági bizottság VII. kerületi rendes tagja volt, és 1891-től aktívan résztvett Budapest fő- és székesfőváros törvényhatóság közgyűlési ülésein. Ugyanebben az évben beválasztották a középítésügyi bizottmányba is. A főváros delegálta az 1896. évi „országos nemzeti kiállítást és az ezredéves ünnepélyt rendező” bizottságba.
Műve
Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya-(gőz-tramway-) hálózata. Budapest, 1886.
Emlékezete
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Nevét viseli a kidolgozás alatt álló Balázs Mór-terv, Budapest közlekedésfejlesztési koncepciója.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Születési anyakönyvi kivonata, letöltve 2024. február 18-án
- Nádor Éva: Balázs Mór, akinek a földalatti vasutat köszönhetjük in: Micsoda Évtizedek, Nádor és Társa Tanácsadó Iroda, Budapest, 2023
- Siemens: 135 éve a magyar közlekedés fejlesztésének szolgálatában, letöltve 2024. február 18-án
- Zsigmond Gábor: Balázs Mór élete és munkássága, Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018, pp. 63-84.
Született: 1849.03.05.
Születési hely: Pest
Halál ideje: 1897.08.01.
Halál helye: Remagen
Foglalkozás: magánzó
Szülők: Kohn Ármin, Lurje Rózsa
Házastársak: Deutsch Malvina
Gyermekek: Vera, Pálma, Aurél és Károly
Szerző: Radnai Márton
Született: 1849.03.05.
Születési hely: Pest
Halál ideje: 1897.08.01.
Halál helye: Remagen
Foglalkozás: magánzó
Szülők: Kohn Ármin, Lurje Rózsa
Házastársak: Deutsch Malvina
Gyermekek: Vera, Pálma, Aurél és Károly
Szerző: Radnai Márton
Balázs Mór de Verőcze
verőczei Balázs Mór, Kohn Mózes Mór (Pest, 1849. március 5. – Remagen, 1897. augusztus 1.) magánzó, a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapító vezérigazgatója.
Életpályája
Édesapja egy éves korában meghalt. Édesanyja újraházasodott, féjhez ment Blasz Zsigmond jómódú kereskedőhöz, aki fiaként nevelte a kisfiút.
Tanulmányait Budapesten a Királyi József Műszaki Egyetemen végezte, majd Angliában végzett közlekedési tanulmányokat.
Az 1870-es években Conn-Blasz Mór néven volt ismert, a Sződ-Rákosi téglagyár igazgatósági tagja volt, ingatlanokkal rendelkezett. 1882-ben kérelmezte a névváltoztatást, ekkor vette fel nevelőapja nevét magyarosítva a Balázs Mór nevet. 1874-ben vette feleségül Deutsch Malvinát, akitől 4 gyermeke (Vera, Pálma, Aurél és Károly) született.
Tanulmányai elvégzését követően a Siemens & Halske cégnél helyezkedett el. Ez a cég mutatta be 1879-ben a berlini kereskedelmi kiállításon az első elektromos meghajtású vasutat. Ennek ellenére 1885-ben megjelent Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya hálózata című munkájában még gőzvontatású vasútban gondolkodott, de később az elektromos meghajtást támogatta.
A főváros korábban szerződést kötött már több vasúttársasággal (elsősorban a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal), akik nem örültek a konkurrenciának. Kihasználva, hogy a motoros vasutakra nem vonatkozott az engedély, a Siemens bejegyeztette a Körúti Villamos Vasút Vállalat Siemens & Halske, Lindheim & Cie és Balázs Mór társaságot, aminek vezetője lett. 1887. október 1-jén Baross Gábor adott engedélyt az első keskeny nyomtávú próbavasút megépítésére, ami a nagykörút Király utca és Nyugati Pályaudvar közötti részén közlekedett, és 1887. november 28-ra meg is valósult.
A sikeres első járatot követően a főváros szerződést kötött a teljes hálózatra. 1889. július 30-án indult el Budapesten az első, normál nyomtávú villamos, amely az Egyetem tér és az Orczy tér között közlekedett a Stáció utcában (mai Baross utca), majd 1889. szeptember 10-én a Podmaniczky utcai villamos. A jelentős tőkeigény miatt az Angol-Magyar Bank 1891 márciusában felvásárolta a céget, majd megalapította a Budapesti Városi Villamos Vasút Rt. nevű céget, aminek első vezérigazgatója lett.
A földalatti villamosvasút megépítése is az ő érdeme. Az első tárveket 1893. február 18-án a nagy konkurens BKVT vezetőjével, Jellinek Henrikkel együtt mutatták be a hatóságoknak. A terv tetszést aratott, és 1894. augusztus elején elkezdődött a kivitelezés és 21 hónap alatt el is készült a kontinens első földalattija. A szakasz hosszúsága 3228 méter volt. A vonalat 1896. május 2-án I. Ferenc József nyitotta meg. Egyéb terveit (közte a főváros metróhálózatának kiterjesztését, amin a mai 2. és 3. metró pályáját is lényegében megálmodta) már nem tudta megvalósítani, mert fiatalon elhunyt.
Közéleti szerepvállalása
Balázs a törvényhatósági bizottság VII. kerületi rendes tagja volt, és 1891-től aktívan résztvett Budapest fő- és székesfőváros törvényhatóság közgyűlési ülésein. Ugyanebben az évben beválasztották a középítésügyi bizottmányba is. A főváros delegálta az 1896. évi „országos nemzeti kiállítást és az ezredéves ünnepélyt rendező” bizottságba.
Műve
Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya-(gőz-tramway-) hálózata. Budapest, 1886.
Emlékezete
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Nevét viseli a kidolgozás alatt álló Balázs Mór-terv, Budapest közlekedésfejlesztési koncepciója.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Születési anyakönyvi kivonata, letöltve 2024. február 18-án
- Nádor Éva: Balázs Mór, akinek a földalatti vasutat köszönhetjük in: Micsoda Évtizedek, Nádor és Társa Tanácsadó Iroda, Budapest, 2023
- Siemens: 135 éve a magyar közlekedés fejlesztésének szolgálatában, letöltve 2024. február 18-án
- Zsigmond Gábor: Balázs Mór élete és munkássága, Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018, pp. 63-84.