Az egykori Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székházát Hild József tervezte 1826-ban klasszicista stílusban azután, hogy a testület 1820-ban telket vásárolt az egykori Kirakodó tér, a Dorottya utca és a Mária Valéria utca által határolt területen. Az építkezés 1827-től 1830-ig tartott. A főhomlokzat hatalmas pilléreken nyugodott, földszinti árkádos átjáróján keresztül lehetett eljutni három hajójához, egyben betekintést nyerve a kútszoborra és az udvarra.
Az épületben nyílt meg 1831. március 7-én a Kereskedelmi Csarnok, de ugyanitt működött 1830–1851 között a Nemzeti Kaszinó. Ugyancsak itt lakott Széchenyi István 1832–1836 között. Az épület egyik részében a Magyar Bank irodái működtek. A szabadságharc idején, 1849-ben jelentős károkat szenvedett, szinte teljesen kiégett, de sikerült helyreállítani.
1850-re restaurálták, a Gabona Csarnok továbbra is ebben működött. 1851-ben nyerte el a Lloyd-palota nevet a Pesti Lloyd Társulattól, ekkor ugyanis a csarnok helyét a társulat vette át. 1861-ben a főrendiház tanácskozó helye lett, 1864-től itt ült össze a Deák-kör is. 1867-ben innen szemlélte a koronázás eseményét Erzsébet királyné. A Pesti Áru- és Értéktőzsde 1864. január 18-án ebben az épületben kezdte meg működését.
A Lloyd-palota volt egykor a főrendiház, valamint a Deák Ferenc vezette Szabadelvű Párt székhelye is. 1875-től itt működött a párt köre és klubja. Az épület a klasszicizmus nyomait viselte magán, két emelettel és tágas belső udvarral rendelkezett. A szabadelvű klub kilenc teremből állt. A központi tanácskozási terem a pártértekezletek helyszínéül szolgált. A politikusok szórakozási lehetőségeiről is széleskörűen gondoskodott az épület, abban ugyanis billiárdok, kártyaszobák, olvasótermek működtek. A Szabadelvű Párt húsz éven keresztül, 1905-ig használta az épületet, akkor ugyanis Tisza István – a kormánypárt veresége után – feloszlatta azt.
Ezt követően a Trieszti Általános Biztosító Társulat szerezte meg, s 1944-ig használta. Az épület jelentős sérüléseket szenvedett Budapest bombázása során, 1945-ben. Bár megmenthető lett volna, ikonikus jellege miatt mégis a lebontása mellett döntöttek: előbb a járókelők számára életveszélyes részeit bontották el, majd 1949-ben magát az épületet is. A sajtó számolt be róla, hogy a bontást robbantással kellett végrehajtani, azután, hogy egy segédmunkás szörnyethalt egy tűzfal kidőlése során.
Az épület helyén sokáig parkoló állt. 1981–1982-ben épült meg az egykor Atrium Hyatt névre hallgató hotel, ami ma Sofitel néven működik. Utóbbi átépítését 2022-ben kiemelt beruházásnak nyilvánították; a hotel modernizálása napjainkban is tart.
Irodalom
Berza László (szerk.): Budapest Lexikon. Budapest, 1973. 653–654.
https://pestbuda.hu/cikk/20210313_amikor_a_lloyd_palotaban_dolt_el_az_orszag_sorsa
Radnai Loránt 1947: A Lloyd-palota környékének rendezése. Tér és forma 20. (6.) 122–124.
Prohászka László: Duna-korzó. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala. Budapest, 1998.
Írta: Szabó Róbert
További fotók
"Mindegyikünk komoly, kitartó akarata szükséges, mely arra legyen irányozva, hogy a fiatal intézményt gyakorta, kezdetben talán szokásaink, kényelmi vágyaink és érdekeink némi feláldozásával is, keressük fel, használjuk és élénkítsük."
Báró Kochmeister Frigyes (1816-1907)
A BÁÉT elnöke (1864-1900)"A cselekvési szabadság tekintetében nem kíván intézményünk többet, mint azt, hogy azt tehesse, a mi az egész ország javára válik és távol van tőle minden olyan egyoldalú törekvés, mint távol volt eddig is, hogy saját érdekeit a közjó rovására igyekezzék ápolni. "
Báró Kornfeld Zsigmond (1852-1909)
A BÁÉT elnöke (1900-1909)"Szegény édesanyánk, ez a szétdarabolt Magyarország beteg, súlyosan beteg és tegyünk félre minden egyéb, valódi vagy látszólagos érdeket és tartsuk szem előtt azt az egyetlen, szempontot: mi kell, mi jó a mi szegény, beteg édesanyánknak: Magyarországnak."