ifjabb Haggenmacher Henrik
Ifjabb Haggenmacher Henrik 1855-ben született. Apjának, idősebb Haggenmacher Henriknek összesen 12 gyermeke született, a legidősebb volt közülük Henrik, aki még apja akkori malmában, az Ördögmalomban lévő lakásba született, és élete első éveit ott töltötte. Apja mellett óhatatlanul beletanult az üzletbe. Nem csak apja volt sikeres a malomiparban, hanem annak testvére, Károly is, aki viszont nem a családi vállalkozásban, hanem a konkurenciánál dolgozott.
Ifjabb Haggenmacher Henrik élete különösebb csavarok, kitérők nélkül zajlott, hiszen apja viszonylag korán „pályára állította”, amikor rábízta a Promontoron (Budafokon) lévő sörfőzdéjét. Az épületeket ugyan még az idősebb Haggenmacher Henrik vásárolta meg, de a sörfőzdét már a fiú vezetésével helyezték üzembe 1873-ban. A fejlődés ezt követően töretlen volt, az ifjabb Henrik üzeme 1876-ban már két modern gőzkazánnal működött. Teljesen és véglegesen 1880-ban vette át a sörgyárat. A következő évben, 1881-ben megkapta a kormányzat által biztosított adómentességet, amelyet olyan cégek vehettek igénybe, amelyek modern technológiával olyan cikkeket gyártottak, amelyek korábban itthon nem készültek.
Az 1884-ben kötött házassága is mondhatni, dinasztikus/üzleti volt – azt, hogy mennyire volt viszont szerelmi is, nem lehet ma már megállapítani. A választottja, az alig 18 éves Aich Emma családja sok szálon kötődött a Dreher sörgyárakhoz, hiszen apja, Aich Ferenc a Dreher birodalom magyarországi vezetőjeként dolgozott. Másfél évtizeddel később a családi kapcsolat tovább erősödött, amikor 1898-ban Henrik legfiatalabb húga, Berta Lujza hozzáment Dreher Jenőhöz, ifj Dreher Antal fiához.
Ifjabb Haggenmacher Henriknek és feleségének összesen öt gyermeke született. A fiatal pár az első években Promontoron lakott, ahova 1894-ben kérte lakossági felvételét, amit meg is kapott.
A sörfőzéshez – kihasználva malomipari kapcsolatait – jó áron vásárolt, jó minőségű árpát és egyéb nyersanyagokat tudott felhasználni. 1891-ben már 82 800 hektolitert főztek, ami hatalmas előrelépés volt a korábbi évek 35-36 ezer hektoliteres teljesítményéhez képest. Az Ezredévi kiállításon ifj. Haggenmacher Henrik sörgyára 400 négyzetméteres, négyemeletes sörkóstoló csarnokkal volt jelen.
Apjához hasonlóan ő is vagyona egy részét ingatlanba, bérházakba fektette. A Lipót körúton építkezett, de nem csak ott voltak ingatlanjai, hanem övé volt a mai Andrássy út 34 alatti bérház is, és volt egy villája a Mátyás király úton is.
Társasági életéről sok adat nem maradt fenn. Azt lehet tudni, hogy 1901-től feleségével együtt tagja volt a Nagypénteki Református Társaságnak, amely a Budai Református Egyházközségen belül alakult meg, és Kamaraerdőn építtetett árvaházat. A tagdíjon felül kisebb adományokkal is segítette a munkát.
A sörfőzdében 1899-ben maga mellé vette a nála 19 évvel fiatalabb Oszkár nevű öccsét, aki 1901-től társtulajdonos is volt. A promontori sörgyár teljesítménye a századfordulón elérte a 300 000 hektolitert, de itt már nem volt mód a bővítésre, ezért Kőbányán terjeszkedett, 1897-ben a Maglódi úton a Dreher-gyár szomszédságában építtetett új sörgyárat. A cég 1907-től már Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyár Rt. néven működött, annak ellenére, hogy 1912-re lett csak teljesen kész az új gyár. A vállalat tőkéje 1908-ban 6 000 000 koronát tett ki.
A részvénytársaságban a Haggenmacher testvérek voltak a meghatározó tulajdonosok, de a legnagyobb, részvényes maga ifj. Haggenmacher Henrik volt, a testvérei, Oszkár, Róbert és Árpád csak igazgatók voltak, ezért a döntő szó Henriké maradt.
Ifjabb Haggenmacher Henrik 1917. május hó 3-án. 62 éves korában váratlanul elhunyt, ekkor a 90. évéhez közeledő édesapja még élt, ő egy hónappal később halt meg.
ÉRDEKESSÉG
A temesvári iparkamara 1905-ben komolyan kifogásolta a város rendőrfőkapitányságánál, hogy Haggenmacher Henrik a plakátjain, levelein »Ifj. Haggenmacher Henrik sörfőzdéje, Kőbánya-Budafok.« felirat szerepel, ellenben a söröspalackok dugaszán csak annyi, hogy Haggenmacher, Kőbánya. A temesvári iparkamara szerint ezzel Haggenmacher cég megtévesztette a fogyasztókat, hiszen a budafoki sört is kőbányaiként árulta.
Halála után a Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak részvénytársasága „néhai ifjú Haggenmacher Henrik úr emlékére” harmincezer koronás adományt adott a Nagypénteki Református Társaság számára, amely pénzből három alapítványt hoztak létre, azzal a kikötéssel, hogy ez alapítványokból a részvénytársaság vállalataihoz tartozó alkalmazottak hozzátartozói támogathatók.
Irodalom:
- Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 – Budapest Történetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)
- Pekár Zsuzsa: Haggenmacherek Magyarországon. II. és III. generáció in: Turul 1994 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)3. füzet
- A DREHER-HAGGENMACHER DINASZTIA TÜNDÖKLÉSE ÉS HANYATLÁSA Szabadság, 1971. január 27
Született:
Születési hely:
Halál ideje:
Halál helye:
Foglalkozás:
Szülők:
Házastársak: Aich Emma (1866-1954)
Gyermekek: Haggenmacher Emma (Saxlehner Kálmánné) Haggenmacher Márta (dr. Sztehlo Aladárné) Haggenmacher Edith (dr. Frigyesi Józsefné) Haggenmacher Henrik Haggenmacher Marianne
Szerző: Domonkos Csaba
Született:
Születési hely:
Halál ideje:
Halál helye:
Foglalkozás:
Szülők:
Házastársak: Aich Emma (1866-1954)
Gyermekek: Haggenmacher Emma (Saxlehner Kálmánné) Haggenmacher Márta (dr. Sztehlo Aladárné) Haggenmacher Edith (dr. Frigyesi Józsefné) Haggenmacher Henrik Haggenmacher Marianne
Szerző: Domonkos Csaba
ifjabb Haggenmacher Henrik
Ifjabb Haggenmacher Henrik 1855-ben született. Apjának, idősebb Haggenmacher Henriknek összesen 12 gyermeke született, a legidősebb volt közülük Henrik, aki még apja akkori malmában, az Ördögmalomban lévő lakásba született, és élete első éveit ott töltötte. Apja mellett óhatatlanul beletanult az üzletbe. Nem csak apja volt sikeres a malomiparban, hanem annak testvére, Károly is, aki viszont nem a családi vállalkozásban, hanem a konkurenciánál dolgozott.
Ifjabb Haggenmacher Henrik élete különösebb csavarok, kitérők nélkül zajlott, hiszen apja viszonylag korán „pályára állította”, amikor rábízta a Promontoron (Budafokon) lévő sörfőzdéjét. Az épületeket ugyan még az idősebb Haggenmacher Henrik vásárolta meg, de a sörfőzdét már a fiú vezetésével helyezték üzembe 1873-ban. A fejlődés ezt követően töretlen volt, az ifjabb Henrik üzeme 1876-ban már két modern gőzkazánnal működött. Teljesen és véglegesen 1880-ban vette át a sörgyárat. A következő évben, 1881-ben megkapta a kormányzat által biztosított adómentességet, amelyet olyan cégek vehettek igénybe, amelyek modern technológiával olyan cikkeket gyártottak, amelyek korábban itthon nem készültek.
Az 1884-ben kötött házassága is mondhatni, dinasztikus/üzleti volt – azt, hogy mennyire volt viszont szerelmi is, nem lehet ma már megállapítani. A választottja, az alig 18 éves Aich Emma családja sok szálon kötődött a Dreher sörgyárakhoz, hiszen apja, Aich Ferenc a Dreher birodalom magyarországi vezetőjeként dolgozott. Másfél évtizeddel később a családi kapcsolat tovább erősödött, amikor 1898-ban Henrik legfiatalabb húga, Berta Lujza hozzáment Dreher Jenőhöz, ifj Dreher Antal fiához.
Ifjabb Haggenmacher Henriknek és feleségének összesen öt gyermeke született. A fiatal pár az első években Promontoron lakott, ahova 1894-ben kérte lakossági felvételét, amit meg is kapott.
A sörfőzéshez – kihasználva malomipari kapcsolatait – jó áron vásárolt, jó minőségű árpát és egyéb nyersanyagokat tudott felhasználni. 1891-ben már 82 800 hektolitert főztek, ami hatalmas előrelépés volt a korábbi évek 35-36 ezer hektoliteres teljesítményéhez képest. Az Ezredévi kiállításon ifj. Haggenmacher Henrik sörgyára 400 négyzetméteres, négyemeletes sörkóstoló csarnokkal volt jelen.
Apjához hasonlóan ő is vagyona egy részét ingatlanba, bérházakba fektette. A Lipót körúton építkezett, de nem csak ott voltak ingatlanjai, hanem övé volt a mai Andrássy út 34 alatti bérház is, és volt egy villája a Mátyás király úton is.
Társasági életéről sok adat nem maradt fenn. Azt lehet tudni, hogy 1901-től feleségével együtt tagja volt a Nagypénteki Református Társaságnak, amely a Budai Református Egyházközségen belül alakult meg, és Kamaraerdőn építtetett árvaházat. A tagdíjon felül kisebb adományokkal is segítette a munkát.
A sörfőzdében 1899-ben maga mellé vette a nála 19 évvel fiatalabb Oszkár nevű öccsét, aki 1901-től társtulajdonos is volt. A promontori sörgyár teljesítménye a századfordulón elérte a 300 000 hektolitert, de itt már nem volt mód a bővítésre, ezért Kőbányán terjeszkedett, 1897-ben a Maglódi úton a Dreher-gyár szomszédságában építtetett új sörgyárat. A cég 1907-től már Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyár Rt. néven működött, annak ellenére, hogy 1912-re lett csak teljesen kész az új gyár. A vállalat tőkéje 1908-ban 6 000 000 koronát tett ki.
A részvénytársaságban a Haggenmacher testvérek voltak a meghatározó tulajdonosok, de a legnagyobb, részvényes maga ifj. Haggenmacher Henrik volt, a testvérei, Oszkár, Róbert és Árpád csak igazgatók voltak, ezért a döntő szó Henriké maradt.
Ifjabb Haggenmacher Henrik 1917. május hó 3-án. 62 éves korában váratlanul elhunyt, ekkor a 90. évéhez közeledő édesapja még élt, ő egy hónappal később halt meg.
ÉRDEKESSÉG
A temesvári iparkamara 1905-ben komolyan kifogásolta a város rendőrfőkapitányságánál, hogy Haggenmacher Henrik a plakátjain, levelein »Ifj. Haggenmacher Henrik sörfőzdéje, Kőbánya-Budafok.« felirat szerepel, ellenben a söröspalackok dugaszán csak annyi, hogy Haggenmacher, Kőbánya. A temesvári iparkamara szerint ezzel Haggenmacher cég megtévesztette a fogyasztókat, hiszen a budafoki sört is kőbányaiként árulta.
Halála után a Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak részvénytársasága „néhai ifjú Haggenmacher Henrik úr emlékére” harmincezer koronás adományt adott a Nagypénteki Református Társaság számára, amely pénzből három alapítványt hoztak létre, azzal a kikötéssel, hogy ez alapítványokból a részvénytársaság vállalataihoz tartozó alkalmazottak hozzátartozói támogathatók.
Irodalom:
- Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 – Budapest Történetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)
- Pekár Zsuzsa: Haggenmacherek Magyarországon. II. és III. generáció in: Turul 1994 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)3. füzet
- A DREHER-HAGGENMACHER DINASZTIA TÜNDÖKLÉSE ÉS HANYATLÁSA Szabadság, 1971. január 27