Kohner Zsigmond

A családi hagyományok szerint a család őse, Kohner vagy Kuhner Náthán Mózes valamikor a XVIII.-XIX. század fordulóján Lipcséből a csehországi Neumarktba költözött, majd a család tagjai kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Magyarországon is. Hazánkba Kohner Ábrahám Adolf költözött elsőként, aki 1830-as években Hódmezővásárhelyen, Csanád vármegyében telepedett le. Kohner Ábrahám Adolf itt beházasodott Sváb Lőrinc nagykereskedő családjába, annak Lujza nevű lányát vette el. A házasság révén földbirtokhoz is jutott, Torontál vármegyében lévő Valkányban. Ábrahám Adolf 1840-ben költözött Pestre, és itt is hunyt el 1860-ban. A már Pesten működő családi céget testvére, Henrik vette át, a vállalkozást 1852-ben vették fel a pesti nagykereskedői testületbe.

A családi céghez Kohner Zsigmond (1840-1908), Ábrahám Adolf legidősebb fia 1862-ben, 22 évesen csatlakozott. Ebben az évben vette feleségül Kohner Zsigmond a nagy vagyonnal rendelkező pesti nagykereskedő, Schosberger Simon Vilmos 19 éves leányát, Lujzát (1843-1879). A házasságból összesen 8 gyerek, hét lány és egy fiú született. A fiatal pár az após Nádor utca-Arany János utca sarkán álló palotájának második emeletére költözött be. Schosberger Simon Vilmos nemcsak nagy vagyonnal rendelkezett, de egy ideig az izraelita hitközség elnöke is volt, emellett 1863-ban tornyai előnévvel nemességet is kapott.

Zsigmond egyrészt a családi cégben működött, majd 1867-ben részt vett a Pesti Bank-, Bizomány- és Árurakházi Részvénytársulat megalapításában, de a Kohner család (a nagybátyjával és Károly testvérével) komoly érdekeltséggel rendelkezett a Kassa- Oderbergi Vasút koncessziójában is.

A családi cégből – vélhetően valami vita okán – 1872-ben kilépett, és ezután alapította meg a Kohner Adolf fiai közkereseti társaságot, amelynek székhelye ekkor a lakhelye, azaz az após palotája volt. Más módon is kötődött a felesége családjához, ugyanis az új cégbe fektette be a felesége hozományát is. Kezdetben terménykereskedéssel, és a családi vagyon kezelésével foglalkozott, sőt sok családi, azaz nem céges kiadást is e cég fedezett. A vállalkozásban minden nagykorú Kohner fiú (első időszakban a testvérei) társtulajdonos volt, az ügyeket mindig a legidősebb férfi, a szenior vitte, az alapítástól ezt a posztot Zsigmond töltötte be.

A családi cég mellett 1873-ban Általános Pest–Lipótvárosi Takarékpénztár egyik alapítója lett, majd egy évvel később az Angol-Magyar Bank igazgatóságának lett tagja, illetve előbb igazgatósági tagja, majd alelnöke lett a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak is.

A bankvilágon kívül igazgatósági tag volt 1890-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulatban, illetve 1891-től az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt-ben.

A család több tagjával együtt 1888-ban pesti virilista lett. A család tagjai, így Zsigmond is egyre komolyabb mértékben lettek földbirtokosok is, nagyon sok uradalmat vásároltak meg, nem azért, hogy a földbirtokosok társadalmi rétegéhez tartozzanak, hanem üzleti célból. A földbirtokok feladata a gabonakereskedelmi üzlet, valamint a malom-, és cukoripari üzletük alapanyaggal, azaz mezőgazdasági terménnyel való ellátása volt. A jelentős földbirtokoknak köszönhetően például Zsigmond az itteni birtoka után a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Besenyszögön is virilista lett. A család a földbirtokokat egyébként összevonva kezelte, nem nagyon volt lehatárolva, melyik birtok mely családtag tulajdona.

A gazdasági térhódítás mellett a társadalmi pozíciói is egyre szaporodtak, 1878-tól a Budapesti Áru- és Értéktőzsde bizottmányi tagja, a gabonacsarnokban a tőzsdei választóbíróság tagjává választották. 1893-ban az izraelita hitközség elnöke lett, a támogatottságát jól mutatja, hogy a tisztségre ellenszavazat nélkül választották meg. A posztot 1906-ig töltötte be, ekkor egészségi okok – a szívével volt gond – miatt mondott le. Nagyon sokat tett a hitközségéért, több alapítványt is létrehozott, hozzá fűződik a hitközségi elemi és polgári fiúiskola megalapítása, támogatta a Bródy Adél gyermekkórház létesítését is. Zsigmond alatt lett a pesti hitközség igazgatási hivatalos és egyházi nyelve a magyar. A Hét című lap 1908. január 5-i száma – a nekrológja – így jellemezte Kohner Zsigmondot:

„Kereskedő létére magyar úr volt s ami még többet jelent nálunk, annak is látszott. S ez a látszat nem csalt. Annyira nem, hogy még azok is, akik a kereskedőt nem tudják egyrangunak nézni a nagybirtokossal, Kohner Zsigmondban meglátták az egyéniséget és értékességet.(…) Kohner Zsigmond tanult ember volt, de tudását az iskola csak megalapozta. Alkotó és hasznos erővé az élet és az akarat fejlesztette. A magyar iparnak és kereskedelemnek fejlődési fázisaiban éles szemmel meglátta mindig a jövendő érték jegeczesedési pontjait s tehetségét és pénzét oly vállalatok támogatására szánta, amelyek országos közgazdasági tényezőknek ígérkeztek. Közlekedési és bányavállalatok, a czukor- és malomipar elsőrangú erői nyertek benne s a kereskedelmi világ benne látta egyik vezető egyéniségét.”

Kohner Zsigmond 1908. január 1-én, ahogy minden évben szokott, Abbáziában pihent, amikor hirtelen szívelégtelenségben elhunyt. A család ekkor közvetlenül 25 pénzügyi- és iparvállalatban volt érdekelt, ezen felül számos más vállalkozásban közvetetten.

Érdekességek

Kohner Zsigmond Helén nevű lánya az unokatestvéréhez, dr. Kohner Adolfhoz ment hozzá 1891-ben. Valószínűleg a frigy valamennyire elrendezett volt, azaz az apa, Zsigmond tudtával, sőt akaratával jött létre. Dr. Kohner Adolf pályáját ugyanis a nagybácsi, Zsigmond egyengette, és az esküvőkor a fiatalembernek tekintélyes, 300 000 forintra rúgó vagyona volt. Helén hozományul 150 000 forintnyi készpénzt kapott.

Irodalom:

• Magyar Zsidó Lexikon
• https://www.milev.hu/jahrzeiten/tevet-29-kohner-zsigmond?lang=en
• Hlbocsányi Norbert: A Kohner család vállalkozásai in: Tanulmányok Budapest Múltjából – 37. (2012.)
• Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család in: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)