Szende (Stern) Lajos
Szende Lajos 1867-ben született.
Tanulmányai befejezése után, 1897-ben lépett a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat szolgálatába. Előbb királdi Herz Zsigmond, a vállalat vezérigazgatója mellett működött titkárként, majd annak 1903-ban történő elhunyta után ideiglenesen, majd 1905-től vezérigazgató lett.
Szende Lajosnak számos érdeme fűződik a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat működésének előmozdításához. Vezetősége alatt egyesült a Nyugatmagyarországi Kőszénbánya Részvénytársaság és a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság. Szende irányításával a vállalat a dolgozók érdekében tett előrelépéseket is: megteremtette a balesetbiztosítási alapot, kibővítette a munkásjóléti alapot, 150 ágyas kórházat épített, valamint munkásotthont és étkezőket állított fel. Tevékenységének elismeréseként 1909-ben róla nevezték el a VIII-as számú aknaüzemet. 1910. augusztus 1-jén a borsodi bányákat és a Kazinczi Kőszénbánya Részvénytársaságot külön részvénytársasággá egyesítette Borsodi szénbányák részvénytársasága névvel. 1911-ben jelentős fejlesztéseket eszközölt. Egyrészt, épített egy új szénraktározó telepet, másrészt a bányamunkások létszámának növelése érdekében építtetett 18 új, hatlakásos munkásházat és egy gyógyszertárat is. E mellett a vállalat iskolái is fejlesztésre kerültek. Szintén 1911 nyarán kezdte meg működését a felsőgallai cementgyár.
Tevékenysége alatt megkétszereződött a tatabányai főtelep termelése: 1913-ban elérte a 20 millió mázsát. Ezzel együtt jelentősen megnövelte a vállalat évi nyereségét, mintegy 1 millió Koronáról 7 millióra. 20 ezer főnél több személyt számláló munkáskolóniája önálló községgé alakult vezérigazgatósága alatt. 1914-ben épült meg a hordógyár az elhasznált bányafából cementszállításhoz, valamint a mészhidrátgyár is. A Miskolc-Diósgyőrött található mésztelepekhez Hejőcsabán épült mészégető pedig ugyanebben az évben kezdte meg működését.
Szende Lajos 1914. március 7-én hunyt el. Évekkel a halála előtt már gyomorbajok gyötörték. Vakbélgyulladása miatt műtétet hajtottak végre rajta a Herzel-féle Fasor-szanatóriumban. Habár a műtét sikeres volt, betegsége előrehaladottsága miatt nem tudták megmenteni életét. A halotti anyakönyve szerint vakbél- és hashártyalob következtében hunyt el a VII. kerületi Városligeti Fasor 2. szám alatt.
Halála után a Borsodi Szénbányák Részvénytársasága munkásjóléti alapot nevezett el Szende Lajosról.
Források
Bányászati és Kohászati Lapok 1914.
Fűrészné Molnár Anikó: MÁK Rt. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat – Egy sikeres nagyvállalat története. http://ombke-tatabanya.hu/mak-rt/
Halotti anyakönyv, Budapest VII. 328/1914.
Macher Péter: A Magyar Általános Köszénbánya Rt. gazdasági teljesítménye a II. világháború időszakában 1939–1944. In: Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015–2016. Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. Tatabánya, 2016.
Nagy Magyar Compass 1903–1914.
Sajtóanyagok 1903–1914.
Született: 1867.
Születési hely:
Halál ideje: 1914.03.10.
Halál helye: Budapest
Foglalkozás: Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója
Szülők: Stern Gáspár, Pollák Sarolta
Házastársak: Szász Laura
Gyermekek:
Szerző: Szabó Róbert
Született: 1867.
Születési hely:
Halál ideje: 1914.03.10.
Halál helye: Budapest
Foglalkozás: Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója
Szülők: Stern Gáspár, Pollák Sarolta
Házastársak: Szász Laura
Gyermekek:
Szerző: Szabó Róbert
Szende (Stern) Lajos
Szende Lajos 1867-ben született.
Tanulmányai befejezése után, 1897-ben lépett a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat szolgálatába. Előbb királdi Herz Zsigmond, a vállalat vezérigazgatója mellett működött titkárként, majd annak 1903-ban történő elhunyta után ideiglenesen, majd 1905-től vezérigazgató lett.
Szende Lajosnak számos érdeme fűződik a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat működésének előmozdításához. Vezetősége alatt egyesült a Nyugatmagyarországi Kőszénbánya Részvénytársaság és a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság. Szende irányításával a vállalat a dolgozók érdekében tett előrelépéseket is: megteremtette a balesetbiztosítási alapot, kibővítette a munkásjóléti alapot, 150 ágyas kórházat épített, valamint munkásotthont és étkezőket állított fel. Tevékenységének elismeréseként 1909-ben róla nevezték el a VIII-as számú aknaüzemet. 1910. augusztus 1-jén a borsodi bányákat és a Kazinczi Kőszénbánya Részvénytársaságot külön részvénytársasággá egyesítette Borsodi szénbányák részvénytársasága névvel. 1911-ben jelentős fejlesztéseket eszközölt. Egyrészt, épített egy új szénraktározó telepet, másrészt a bányamunkások létszámának növelése érdekében építtetett 18 új, hatlakásos munkásházat és egy gyógyszertárat is. E mellett a vállalat iskolái is fejlesztésre kerültek. Szintén 1911 nyarán kezdte meg működését a felsőgallai cementgyár.
Tevékenysége alatt megkétszereződött a tatabányai főtelep termelése: 1913-ban elérte a 20 millió mázsát. Ezzel együtt jelentősen megnövelte a vállalat évi nyereségét, mintegy 1 millió Koronáról 7 millióra. 20 ezer főnél több személyt számláló munkáskolóniája önálló községgé alakult vezérigazgatósága alatt. 1914-ben épült meg a hordógyár az elhasznált bányafából cementszállításhoz, valamint a mészhidrátgyár is. A Miskolc-Diósgyőrött található mésztelepekhez Hejőcsabán épült mészégető pedig ugyanebben az évben kezdte meg működését.
Szende Lajos 1914. március 7-én hunyt el. Évekkel a halála előtt már gyomorbajok gyötörték. Vakbélgyulladása miatt műtétet hajtottak végre rajta a Herzel-féle Fasor-szanatóriumban. Habár a műtét sikeres volt, betegsége előrehaladottsága miatt nem tudták megmenteni életét. A halotti anyakönyve szerint vakbél- és hashártyalob következtében hunyt el a VII. kerületi Városligeti Fasor 2. szám alatt.
Halála után a Borsodi Szénbányák Részvénytársasága munkásjóléti alapot nevezett el Szende Lajosról.
Források
Bányászati és Kohászati Lapok 1914.
Fűrészné Molnár Anikó: MÁK Rt. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat – Egy sikeres nagyvállalat története. http://ombke-tatabanya.hu/mak-rt/
Halotti anyakönyv, Budapest VII. 328/1914.
Macher Péter: A Magyar Általános Köszénbánya Rt. gazdasági teljesítménye a II. világháború időszakában 1939–1944. In: Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015–2016. Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. Tatabánya, 2016.
Nagy Magyar Compass 1903–1914.
Sajtóanyagok 1903–1914.