Pál Szécsi
Szécsi Pál Schönberg Ármin ügyvéd fiaként született 1865-ben, Schönberg Pál néven. Középiskolai tanulmányait Budapesten, az evangélikus gimnáziumban végezte el. Az iskolához később is kötődött, hiszen az érettségi után 10 évvel egykori osztálytársaival 700 koronás alapítványt tett a gimnázium tanulóinak jutalmazására. A gimnázium után, bár érdeklődött a művészi, zenészi pálya után, mégis inkább a Budapesti Kereskedelmi Akadémiát végezte el.
Tanulmányai után a bécsi M. Torsch Söhne banknál helyezkedett el, innen a bankház berlini partneréhez, C. H. Kretschmar bankárhoz küldték ki, aki felismerve Szécsi Pál szaktudását, a cég külföldi üzleteinek lebonyolítására Brüsszelbe, majd Párizsba küldte tovább.
A gazdag külföldi tapasztalatok eredménye az lett, hogy hazatérése után Tisza István, aki a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank elnöke volt, a bankban azonnal igazgatónak nevezte ki. Emellett már az 1890-es években számos cégnél vezető pozíciót töltött be, hisz 1892-ben, azaz 27 évesen igazgatósági tag volt az Adavidéki közgazdasági bank részvénytársaságnál, egy évvel később pedig igazgatóság tag lett a Körös-belovári helyi érdekű vasút részvénytársaságnál és a Csáktornyai tárházak részvénytársaságnál, miközben fő állása továbbra is a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bankban volt.
Az 1893-as év más szempontból is fontos volt számára, ez év májusában vette el tószegi Freund Irént, tószegi Freund Ferenc leányát, valamint ebben az évben magyarosította a nevét Szécsire. A vezetéknév választása nem volt véletlen, hiszen bátyja, Ferenc már korábban magyarosította a nevét, szintén Szécsire.
Feleségétől későbbiekben elvált, ugyanis tószegi Freund Irén 1922-ben már Gárdonyi Pál felesége volt. A hölgy a korban ismert művész, zeneszerző volt, Bartók Béla tanítványa. Gárdonyi feleségeként komoly társadalmi életet élt, és bár Szécsi Pál a végrendeletében nem hagyott rá semmit, de azt megemlítette, hogy mindig szeretettel gondolt rá.
Szécsi Pált 1906-ban kérték fel a Hazai Bank igazgatójának, az I. világháború alatt pedig már ügyvezető igazgató volt. A háború alatt jelentős adományokat ajánlott fel a hadiárvák alapjába, és később is jótékonykodott, 1924-ben például 25 000 koronával támogatta a Természettudomány Társulat alapítványait.
A Hazai Bank vezérigazgatójának 1922-ben nevezték ki, fő tevékenysége a bankhoz tartozó iparvállalatok irányítása volt. Szécsi Pált Horthy Miklós kormányzó ebben az évben, más banki szakemberrel együtt, kincstári főtanácsosi címmel tüntette ki. Két évvel később, 1924-ben már a Hazai Bank alelnök vezérigazgatója.
A bankban 1931-ben emlékeztek meg Szécsi 25 éves jubileumáról, amelyet ő igen sajátságosan, jelentős adományokkal ünnepelt meg, ahogy a Magyar Hírlap 1931. március 1-i száma írta:
„Szécsi Pál jubileumát szociális ünneppé avatta az a nagylelkű adomány, amelyet a Hazai Bank vezérigazgatója a sajátjából juttatott kilenc intézménynek. Százezer pengőt adományozott, mégpedig a következő rendeltetéssel: 50 ezer pengőt a Hazai Bank tisztviselő segélyalapja részére,10 ezer pengőt a Magyarországi Hírlapírók Országos Nyugdíjegyesületénekés 12 ezer pengőt a Budapesti szegénysorsú tüdőbeteg szanatórium egyesületnek, mind a háromnak, mint alapítványt, továbbá 8 ezer pengőt a Budapest Székesfőváros szegényei és az ingyen ebéd akció részére, 5 ezer pengőt Horthy Miklósné akciójára,5 ezer pengőt a Magyar Revíziós Ligának, 4 ezer pengőt a Kereskedelmi Akadémiának, 5 ezer pengőt a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnek és ezer pengőt a Charité Poliklinikának.”
A Hazai Banktól – mint alelnök-vezérigazgató – 1933 februárjában nyugdíjba vonult. Az igazgatóság a bejelentést elfogadta és új vezérigazgatót választott. Szécsit, hogy a bank irányításában a közreműködése megmaradjon, elnökké választották.
Szécsi nyugdíjasként sem vonult teljesen vissza, több tisztségét is megtartotta, például igazgatósági tag maradt – 1924 óta volt az igazgatóság tagja – a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál. A jótékonykodással sem hagyott fel, hiszen 1933-ban a Budapesti Kereskedelmi Akadémia tanulói részére 4000 pengős alapítványt tett. (Az Akadémia ekkor három alapítvánnyal rendelkezett, amiből a szegény sorsú tanulók tandíját fedezte, az egyiket Erney Károly felsőházi tag, a másikat Weiss Fülöp, a harmadikat Szécsi tette.)
Szécsi Pál 1948-ban hunyt el Budapesten. Gyerekei nem voltak, az örökségét végrendeltében pontosan felosztotta, az unokaöccsei, unokahúgai kapták, illetve egy komolyabb összeget juttatott hűséges házvezetőnőjének.
Interesting facts
Szécsi még a Magyar Ipar és Kereskedelmi bank igazgatójaként 1903-ban érdekes sajtóperbe keveredett, ekkor ugyanis Fényes László újságíró azt állította, hogy a fővárosi újságírókat a bank megvesztegette, hogy ne írjanak a bank kétes ügyeiről. A cikksorozat miatt Vészi József országgyűlési képviselő, a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke indított sajtópert, amiben Szécsit is kihallgatták, aki azt állította, hogy nem tud erről a vesztegetésről.
Szécsi Pál portréját Péter Mária festette meg.
Literature
- Vécsey Miklós: Száz értékes magyar (Budapest, 1931)Szécsi Pál
- Magyar Hirlap, 1931. március (41. évfolyam, 49-73. szám)1931-03-01 / 49. szám
Született: 1865
Place of birth: Budapest
Halál ideje: 1948
Place of death: Budapest
Foglalkozás: bankigazgató
Szülők: Schönberg Ármin
Házastársak: tószegi Freund Irén 1893-1921?
Children:
Author: by Domonkos Csaba
Született: 1865
Place of birth: Budapest
Halál ideje: 1948
Place of death: Budapest
Foglalkozás: bankigazgató
Szülők: Schönberg Ármin
Házastársak: tószegi Freund Irén 1893-1921?
Children:
Author: by Domonkos Csaba
Pál Szécsi
Szécsi Pál Schönberg Ármin ügyvéd fiaként született 1865-ben, Schönberg Pál néven. Középiskolai tanulmányait Budapesten, az evangélikus gimnáziumban végezte el. Az iskolához később is kötődött, hiszen az érettségi után 10 évvel egykori osztálytársaival 700 koronás alapítványt tett a gimnázium tanulóinak jutalmazására. A gimnázium után, bár érdeklődött a művészi, zenészi pálya után, mégis inkább a Budapesti Kereskedelmi Akadémiát végezte el.
Tanulmányai után a bécsi M. Torsch Söhne banknál helyezkedett el, innen a bankház berlini partneréhez, C. H. Kretschmar bankárhoz küldték ki, aki felismerve Szécsi Pál szaktudását, a cég külföldi üzleteinek lebonyolítására Brüsszelbe, majd Párizsba küldte tovább.
A gazdag külföldi tapasztalatok eredménye az lett, hogy hazatérése után Tisza István, aki a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank elnöke volt, a bankban azonnal igazgatónak nevezte ki. Emellett már az 1890-es években számos cégnél vezető pozíciót töltött be, hisz 1892-ben, azaz 27 évesen igazgatósági tag volt az Adavidéki közgazdasági bank részvénytársaságnál, egy évvel később pedig igazgatóság tag lett a Körös-belovári helyi érdekű vasút részvénytársaságnál és a Csáktornyai tárházak részvénytársaságnál, miközben fő állása továbbra is a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bankban volt.
Az 1893-as év más szempontból is fontos volt számára, ez év májusában vette el tószegi Freund Irént, tószegi Freund Ferenc leányát, valamint ebben az évben magyarosította a nevét Szécsire. A vezetéknév választása nem volt véletlen, hiszen bátyja, Ferenc már korábban magyarosította a nevét, szintén Szécsire.
Feleségétől későbbiekben elvált, ugyanis tószegi Freund Irén 1922-ben már Gárdonyi Pál felesége volt. A hölgy a korban ismert művész, zeneszerző volt, Bartók Béla tanítványa. Gárdonyi feleségeként komoly társadalmi életet élt, és bár Szécsi Pál a végrendeletében nem hagyott rá semmit, de azt megemlítette, hogy mindig szeretettel gondolt rá.
Szécsi Pált 1906-ban kérték fel a Hazai Bank igazgatójának, az I. világháború alatt pedig már ügyvezető igazgató volt. A háború alatt jelentős adományokat ajánlott fel a hadiárvák alapjába, és később is jótékonykodott, 1924-ben például 25 000 koronával támogatta a Természettudomány Társulat alapítványait.
A Hazai Bank vezérigazgatójának 1922-ben nevezték ki, fő tevékenysége a bankhoz tartozó iparvállalatok irányítása volt. Szécsi Pált Horthy Miklós kormányzó ebben az évben, más banki szakemberrel együtt, kincstári főtanácsosi címmel tüntette ki. Két évvel később, 1924-ben már a Hazai Bank alelnök vezérigazgatója.
A bankban 1931-ben emlékeztek meg Szécsi 25 éves jubileumáról, amelyet ő igen sajátságosan, jelentős adományokkal ünnepelt meg, ahogy a Magyar Hírlap 1931. március 1-i száma írta:
„Szécsi Pál jubileumát szociális ünneppé avatta az a nagylelkű adomány, amelyet a Hazai Bank vezérigazgatója a sajátjából juttatott kilenc intézménynek. Százezer pengőt adományozott, mégpedig a következő rendeltetéssel: 50 ezer pengőt a Hazai Bank tisztviselő segélyalapja részére,10 ezer pengőt a Magyarországi Hírlapírók Országos Nyugdíjegyesületénekés 12 ezer pengőt a Budapesti szegénysorsú tüdőbeteg szanatórium egyesületnek, mind a háromnak, mint alapítványt, továbbá 8 ezer pengőt a Budapest Székesfőváros szegényei és az ingyen ebéd akció részére, 5 ezer pengőt Horthy Miklósné akciójára,5 ezer pengőt a Magyar Revíziós Ligának, 4 ezer pengőt a Kereskedelmi Akadémiának, 5 ezer pengőt a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnek és ezer pengőt a Charité Poliklinikának.”
A Hazai Banktól – mint alelnök-vezérigazgató – 1933 februárjában nyugdíjba vonult. Az igazgatóság a bejelentést elfogadta és új vezérigazgatót választott. Szécsit, hogy a bank irányításában a közreműködése megmaradjon, elnökké választották.
Szécsi nyugdíjasként sem vonult teljesen vissza, több tisztségét is megtartotta, például igazgatósági tag maradt – 1924 óta volt az igazgatóság tagja – a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál. A jótékonykodással sem hagyott fel, hiszen 1933-ban a Budapesti Kereskedelmi Akadémia tanulói részére 4000 pengős alapítványt tett. (Az Akadémia ekkor három alapítvánnyal rendelkezett, amiből a szegény sorsú tanulók tandíját fedezte, az egyiket Erney Károly felsőházi tag, a másikat Weiss Fülöp, a harmadikat Szécsi tette.)
Szécsi Pál 1948-ban hunyt el Budapesten. Gyerekei nem voltak, az örökségét végrendeltében pontosan felosztotta, az unokaöccsei, unokahúgai kapták, illetve egy komolyabb összeget juttatott hűséges házvezetőnőjének.
Interesting facts
Szécsi még a Magyar Ipar és Kereskedelmi bank igazgatójaként 1903-ban érdekes sajtóperbe keveredett, ekkor ugyanis Fényes László újságíró azt állította, hogy a fővárosi újságírókat a bank megvesztegette, hogy ne írjanak a bank kétes ügyeiről. A cikksorozat miatt Vészi József országgyűlési képviselő, a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke indított sajtópert, amiben Szécsit is kihallgatták, aki azt állította, hogy nem tud erről a vesztegetésről.
Szécsi Pál portréját Péter Mária festette meg.
Literature
- Vécsey Miklós: Száz értékes magyar (Budapest, 1931)Szécsi Pál
- Magyar Hirlap, 1931. március (41. évfolyam, 49-73. szám)1931-03-01 / 49. szám