Pál Engel

Engel Pál az Angol-Osztrák Bank budapesti képviseletében játszott meghatározó szerepet, és számos más cégnél is betöltött igazgatósági tagságot.

Engel Pál 1869-ben Bonyhádon született, több testvére is volt, az egyik, Ármin szintén a bankvilágban csinált karriert. Bár izraelita vallású volt, 1878-tól a bonyhádi evangélikus gimnáziumba iratkozott be, ezt az intézményt később anyagilag is támogatta, ahogy a helyi izraelita gyülekezetet is. Ugyan evangélikus iskolába járt, de ez nem azt jelentette, hogy áttért, megmaradt hitében, sőt aktív hitéletet élt, 1911-ben a pesti 200 tagú chevra kadisa egyik új tagja lett.

A kevés fellelhető adat egyike szerint viszonylag fiatalon, érettségi után kezdett el dolgozni az Angol-Osztrák Banknál, és szinte egész pályafutása alatt itt dolgozott. Engel 1900-ban már az Angol-Osztrák budapesti fiókjának helyettes igazgatója volt. Ekkor eljegyezte Laczkó Irént, Laczkó Károlynak, a Laczkó és Popper cég beltagjának a leányát, de ezt az eljegyzést felbontották, Engel ugyanis Milch Annát, Milch Dávid nagykereskedő lányát vette el feleségül 1902. május 11-én. A mennyegzőt Budapesten a Dohány utcai zsinagógában tartották, ahol Kohn Sándor főrabbi vezette a szertartást. A pár házassági szerződést kötött, amelyből kiderül, hogy a házaspár a Gyár utca 48. szám alatt lakott, és Engel Pál 200 000 korona hozományt készpénzben átvett. Ugyancsak rögzítette a szerződés, hogy a menyasszony megfelelő mennyiségű és értékű ingóságot vitt a házasságba.

Gyermekeik nem voltak, legalábbis 1929-ben édesanyja, Engel Sándorné Krausz Sarolta gyászjelentésénél Engel Pálnál és Milch Annánál nem emlékeznek meg a gyerekekről, ellentétben Engel Árminnál és feleségénél igen.

Az Osztrák-Angol bank vezetőjeként – 1906-ban igazgatói pozícióban volt – már valamennyire ismert volt a szakmai körökben, ő is megszólalt abban a vitában, amely a banki tisztviselők folyamatos banki hivatali idejének bevezetéséről szólt. Az Ujság című lap 1906. december 25-i száma szerint a következőket mondta:

“Engel Pál, az Angol-Osztrák Bank igazgatója. A folytatólagos munkaidő behozatala ellen nyilatkozott. Azt tartja, hogy az egyfolytában 7 óráig dolgozó hivatalnoki kar munkaereje és munkabírása folyton csökken és ezzel a bank érdekeinek hátrányára szolgál. Másrészt higiénikus szempontból sem tartja üdvösnek az eszme keresztülvitelét, mert rendesen egy szobában 5—6 hivatalnok dolgozik, szükséges tehát, hogy ezen helyiségek napközben 1—2 órát szellőztessenek, ami a folytatólagos munkaidőnél teljesen lehetetlen volna.”

A bankvilág mellett a közéletben is aktív volt,1912-ben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja lett. A Fővárosi Hírlap 1912. november 27-i számában így jellemezte:

“Engel Pál az Angol-osztrák bank budapesti fiókjának ügyvezető igazgatója. 43 éves, 27 év óta az Anglóbank kötelékében áll. Tolnamegyében, Bonyhádon született. Tőzsdetanácsos. Több iparvállalat’ igazgatósági tagja. Széles látkörű, nagytudású ember, aki a törvényhatóságnak értékes tagja lesz.”

Engelt 1902-ben választották be a budapesti Tőzsdetanácsba tanácsosnak, de erről a posztról 1914-ben lemondott, amikor Bécsben kezdett dolgozni. Ebben az időben az Angol-Osztrák bank pesti fiókjának első igazgatója volt, de majd Bécsbe helyezték át, ahol a bécsi központ igazgatói posztja várta. Az első világháború alatt tehát Bécsben dolgozott.

Engellel kapcsolatban a lapok 1920-ban arról írtak, hogy a bank főtanácsába választották, és Budapestre helyezték vissza. Valóban, 1920-tól ismét Budapesten dolgozott, és 1921 októberében be is választották a bank főtanácsába.

1924-ben már, mint az Angol Bank vezérigazgatója szerepelt, az 1920-as években számos, az Angol-Osztrák bank érdekeltségébe tartozó vállalatnál igazgatósági tag a bank képviseletében.

Az Angol-Osztrák banktól 1925-ben távozott, mert az angol tulajdonosok Engel működésével elégedetlenek voltak, ezért Engel megvált az állásától és nyugdíjba vonult. Azonban így is sok olyan cégnél volt igazgatósági tag, amelyet az Angol-Osztrák bank alapított, még 1927-1928-ban is igazgatósági tag, elnök a Turul Cipőgyárnál, az Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt-nél vagy a Thék Endre Bútor-, Zongora- és Épületmunkák Gyára Rt.-nél.

1935-ben felröppent a hír, hogy Engel Pál testvérével Engel Árminnal (aki szintén a bankszerktorban tevékenykedett) közösen magánbankot alapítanak, de erről későbbi információnk nincsenek.

Engel Pált 1942-ben testvére, Engel Ármin halálakor még a hagyatéki tárgyalásra beidézték. Neve szerepelt azon az 1943. november 20-i listán, amely azon jelöltek névsorát tartalmazta, akiket a legtöbb adófizetők sorából küldenek Budapest székesfővárosi törvényhatósági bizottságába. Az 1943-ban elhunyt, és 1947-ben holttá nyilvánított – szintén Pálnak hívott – 1950-ben lefolytatott hagyatéki eljárásában nem szerepel. Azaz Engel Pál 1943 novembere utáni sorsa ismeretlen.

 

Points of interest

Egy időben a hazai bankvilágban két Engel Pál mozgott. A másik Engel Pál szintén bankár volt,16 évvel volt idősebb volt Engel Pálnál, és ő 1897-ben magyarosította a nevét Elekre, majd malomszegi előnévvel nemességet kapott. Engel Pál és Malomszegi Elek Pál, két bankár biztos, hogy ismerte egymást, sőt volt, hogy egymást váltották egy-egy tisztségben, például 1910-ben, amikor a Hengermalom igazgatóságából kilépett Elek Pál, mert a cég új bankhoz ment át, akkor a helyére az Angol-Osztrák bank képviseletében Engel Pált választották be. Ráadásul ugyanabban az időben mindketten a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjai is voltak egy időben.

 

Literature:

• Gúthi Imre (szerk.): Fővárosi Almanach, lexikon és útmutató 4. 1913-1915 (Budapest, 1915)