Hungária united steam mills ltd
The history of the steam mills is intertwined with the history of the capital: although the steam mills were established before the unification of Buda, Pest and Óbuda in 1873, their development was influenced by the development of the economic role of the capital. In fact, the growth of the population led to a greater demand for foodstuffs, including cereals. The succession of steam mills had the advantage of being steam-driven, allowing them to be sited freely without the need for water or wind. In terms of transport, however, the proximity of the Danube was essential.
The so-called "high milling" method, which was widespread in Hungary, was as follows: the grain was first taken from the warehouse to the mill, where it was cleaned of major impurities and the husk in the milling machine. The task of the 'tarar' was to clean the wheat grain before it went to the wheat classifier, which was able to sift out the defective grains. The thresher was responsible for filtering out the kernels and the brushing machine for removing the dust. The last operation before milling was conditioning, during which water equivalent to 2-3% of the weight of the wheat grains was added to the wheat. This was followed by a resting period and then the cleaned wheat was subjected to repeated crushing to obtain a fine flour. To obtain a larger grain size, it was milled into flour using roller mills or roller pairs.
A Hungária Egyesült Gőzmalmok Részvénytársaság 1892-ben került megalapításra, első elnöke Kornfeld Zsigmond volt. A gőzmalom az egykori Tóth Kálmán utca, a Soroksári út és a Vágóhíd utca által határolt telken épült és öt főépületből állt, mint a főváros egyik legmodernebb gőzmalma.
Az első terjeszkedés már a századforduló előtti években megtörtént. 1897-ben a vállalat megvásárolta a Magyar Általános Hitelbank egyesült gőzmalmait, azaz az Árpád és Blum-féle gőzmalmokat. A malom fejlődését mutatja, hogy 1906-ban a vállalat részt vett egy új részvénytársaság megalapításában, ami a putnoki malom megvásárlását tűzte ki célul a szolnoki Hungária-gőzmalom részvénytársaságtól. Miután erre sor került, 1906. augusztus 1-től a malomnak új gazdája lett a Hungária gőzmalom rt. személyében.
A malom 1909. november 2-án teljesen leégett: a kár értékét 1,5 millió Koronára becsülték. A hivatalos megállapítás szerint a malom teljesen elpusztult, de a malomtól különálló, egyedülálló raktárhelyiségek sértetlenek maradtak. Áldozatul esett a tűzvésznek az árpa-, rozs- és tengerimalom, illetve a rizs-, köles- és borsóhántoló az összes nyersáruval, félgyártmánnyal és késztermékkel. A Duna bal partján lévő malomtelep csupán tíz hónapig üzemelt, míg a jobbparton lévő malom egész évben működésben volt. Bár a tűzvész valóban jelentős károkat okozott, 1910-ben sikerült újjáépíteni. Feltehetőleg az a tűzvész okozta azt, hogy a vállalat nyereségének töretlen emelkedésében a század első évtizedében törés állt be 1910-ben, korábbi nyereségét 1911-re azonban már ismét elérte:
- 1908: 352 176 K
- 1909: 377 065 K
- 1910: 421 586 K
- 1911: 57 274 K
- 1912: 560 096 K
A vállalat 1915. júliusában megvásárolta az 1909-ben újjáépített, 1910-ben részvénytársasággá válóHungária hengermalmot Karcagon, majd némi átalakítást és fejlesztést követően, augusztusban működésbe helyezték. Ezzel együtt került sor a fővárosi telephely bővítésére a IX. kerületben lévő Közvágóhíd utca 6. szám alatt lévő ingatlan megvásárlásával. 1916-ban a vállalat ugyancsak megvásárolta a Annau és Winkler cég által működtetett Első nagybecskereki Hengermalmot.
A gőzmalomban – akárcsak a többi malomban – 1910 után is többször pusztított tűzvész. 1916. március 21-én elpusztult a 120 méter hosszú, háromemeletes raktárépület és a benne lévő gépek, illetve árukészlet. A kár több százezer korona volt azon kívül, hogy a malomban dolgozó egyik katona a tűzvész során eltűnt. Katona azért tartózkodott a malom területén, mert 1916 elején az udvarban lévő raktárhelységet a katonaság lefoglalta lótakarmány előállítása céljából.
A malom egy része egy másik alkalommal is kis híján a tűz martalékává vált. 1923. január 5-én éjjel tűz keletkezett a harmadik emeleten lévő árpahántoló helyiségekben. A tüzet ezúttal azonban még a tűzoltók megérkezése előtt el tudták oltani: ezt az ún. Sprinkler-féle tűzoltókészülék tette lehetővé, ami automatikusan működésbe lépett a tűz hatására. A sajtó beszámolt róla, hogy ez volt a malom igazi szerencséje, de azt fenntartani olyan drága, hogy a fővárosban csupán kettő–három malom volt ilyennel felszerelve.
1926. március 8-án a vállalat magába olvasztotta az érdekeltségébe tartozó, 1900-tól a Szolnoki Hungária Gőzmalom Részvénytársaság tulajdonát képező. putnoki gőzmalmot. 1928-ban olyan leányvállalatokkal rendelkezett, mint a Nagybecskereki Hengermalom, illetve az „Asztag” terménykereskedelmi részvénytársaság Budapesten.
Az 1930-as évek elején botrány pattant ki a gőzmalom tevékenysége kapcsán. Letartóztatták a vállalat igazgatóját, miután felmerült a vád, hogy arra kötelezték a munkásokat, hogy romlott, állott lisztet új liszttel keverjenek össze. Az ügy még 1933-ban sem került lezárásra, ekkor már csalás bűntette nyomán kihallgatták a vállalatot 1920 óta elnöklő Klein Gyulát is. Minden bizonnyal ezzel van összefüggésben, hogy 1935-ben elnökváltás történt a vállalat élén.
Az 1940-es években a vállalat a karcagi és putnoki malomtelep mellett malommal rendelkezett Újvidéken is. Modern technológiájának és gyártási kapacitásának hála exportálni tudott Európába és a tengerentúlra is, többek között Ausztriába és Olaszországba lisztet és hántolt cikkeket. A második világháborúban elpusztult a búza-, rozs-, árpamalom, a borsó-, köles- és rozshántoló, s csak a pehelygyártó üzem és az erőmű maradt épségben. A ferencvárosi malom 1944 decemberében egy gyújtóbomba áldozata lett. A telepet 1945. január 16-án foglalta le az orosz hadsereg.
Az újjáépítésre 1948-ban került sor, 1949-ben az üzemet államosították. A malom épülete azonban fennmaradt: abban jelenleg is aktív gazdasági tevékenység folyik.
Literature used
Berza László (szerk.) 1973: Budapest Lexikon. Budapest, 450.
Elek György: Várostörténet ötvenkét tételben LXXVIV. Dr. Szentesi Tóth Kálmán IV. Karcagi Hírmondó. 2007. november 30. 5.
Földi Tamás 1960: Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945–1946-ban: az Iparügyi Minisztérium iratanyagából. Levéltári Közlemények (31) 205–262.
Judit Klement 2010: Steam Mills on the Danube. Budapest.
Judit Klement 2012:Domestic entrepreneurs in the golden age. Entrepreneurs of the Budapest Steam Mill Industry in the Second Half of the 19th Century. Budapest.
Great Hungarian Compass 1893-1944.
Sajtóanyagok 1893–1944.
Founded in 1893
Termination time not set
Founders: Hungarian General Credit Bank
Securities issued:
| Hungária united steam mills ltd |
Decisive leaders:
1897–1908 | Zsigmond Kornfeld |
1909–1919 | Károly Barcza |
1920–1934 | Gyula Klein |
1935–1944 | nagykéri Scitovszky Béla |
Main activity: milling industry
Main products are not set
Seats:
1897–1906 | Budapest IX. Soroksári út 106/b. |
1907– | Budapest IX. Soroksári út 48. |
Locations are not set
Main milestones are not set
Author: Róbert Szabó
Founded in 1893
Founders: Hungarian General Credit Bank
Decisive leaders:
1897–1908 | Zsigmond Kornfeld |
1909–1919 | Károly Barcza |
1920–1934 | Gyula Klein |
1935–1944 | nagykéri Scitovszky Béla |
Main activity: milling industry
Main products are not set
Seats:
1897–1906 | Budapest IX. Soroksári út 106/b. |
1907– | Budapest IX. Soroksári út 48. |
Locations are not set
Main milestones are not set
Author: Róbert Szabó
Hungária united steam mills ltd
The history of the steam mills is intertwined with the history of the capital: although the steam mills were established before the unification of Buda, Pest and Óbuda in 1873, their development was influenced by the development of the economic role of the capital. In fact, the growth of the population led to a greater demand for foodstuffs, including cereals. The succession of steam mills had the advantage of being steam-driven, allowing them to be sited freely without the need for water or wind. In terms of transport, however, the proximity of the Danube was essential.
The so-called "high milling" method, which was widespread in Hungary, was as follows: the grain was first taken from the warehouse to the mill, where it was cleaned of major impurities and the husk in the milling machine. The task of the 'tarar' was to clean the wheat grain before it went to the wheat classifier, which was able to sift out the defective grains. The thresher was responsible for filtering out the kernels and the brushing machine for removing the dust. The last operation before milling was conditioning, during which water equivalent to 2-3% of the weight of the wheat grains was added to the wheat. This was followed by a resting period and then the cleaned wheat was subjected to repeated crushing to obtain a fine flour. To obtain a larger grain size, it was milled into flour using roller mills or roller pairs.
A Hungária Egyesült Gőzmalmok Részvénytársaság 1892-ben került megalapításra, első elnöke Kornfeld Zsigmond volt. A gőzmalom az egykori Tóth Kálmán utca, a Soroksári út és a Vágóhíd utca által határolt telken épült és öt főépületből állt, mint a főváros egyik legmodernebb gőzmalma.
Az első terjeszkedés már a századforduló előtti években megtörtént. 1897-ben a vállalat megvásárolta a Magyar Általános Hitelbank egyesült gőzmalmait, azaz az Árpád és Blum-féle gőzmalmokat. A malom fejlődését mutatja, hogy 1906-ban a vállalat részt vett egy új részvénytársaság megalapításában, ami a putnoki malom megvásárlását tűzte ki célul a szolnoki Hungária-gőzmalom részvénytársaságtól. Miután erre sor került, 1906. augusztus 1-től a malomnak új gazdája lett a Hungária gőzmalom rt. személyében.
A malom 1909. november 2-án teljesen leégett: a kár értékét 1,5 millió Koronára becsülték. A hivatalos megállapítás szerint a malom teljesen elpusztult, de a malomtól különálló, egyedülálló raktárhelyiségek sértetlenek maradtak. Áldozatul esett a tűzvésznek az árpa-, rozs- és tengerimalom, illetve a rizs-, köles- és borsóhántoló az összes nyersáruval, félgyártmánnyal és késztermékkel. A Duna bal partján lévő malomtelep csupán tíz hónapig üzemelt, míg a jobbparton lévő malom egész évben működésben volt. Bár a tűzvész valóban jelentős károkat okozott, 1910-ben sikerült újjáépíteni. Feltehetőleg az a tűzvész okozta azt, hogy a vállalat nyereségének töretlen emelkedésében a század első évtizedében törés állt be 1910-ben, korábbi nyereségét 1911-re azonban már ismét elérte:
- 1908: 352 176 K
- 1909: 377 065 K
- 1910: 421 586 K
- 1911: 57 274 K
- 1912: 560 096 K
A vállalat 1915. júliusában megvásárolta az 1909-ben újjáépített, 1910-ben részvénytársasággá válóHungária hengermalmot Karcagon, majd némi átalakítást és fejlesztést követően, augusztusban működésbe helyezték. Ezzel együtt került sor a fővárosi telephely bővítésére a IX. kerületben lévő Közvágóhíd utca 6. szám alatt lévő ingatlan megvásárlásával. 1916-ban a vállalat ugyancsak megvásárolta a Annau és Winkler cég által működtetett Első nagybecskereki Hengermalmot.
A gőzmalomban – akárcsak a többi malomban – 1910 után is többször pusztított tűzvész. 1916. március 21-én elpusztult a 120 méter hosszú, háromemeletes raktárépület és a benne lévő gépek, illetve árukészlet. A kár több százezer korona volt azon kívül, hogy a malomban dolgozó egyik katona a tűzvész során eltűnt. Katona azért tartózkodott a malom területén, mert 1916 elején az udvarban lévő raktárhelységet a katonaság lefoglalta lótakarmány előállítása céljából.
A malom egy része egy másik alkalommal is kis híján a tűz martalékává vált. 1923. január 5-én éjjel tűz keletkezett a harmadik emeleten lévő árpahántoló helyiségekben. A tüzet ezúttal azonban még a tűzoltók megérkezése előtt el tudták oltani: ezt az ún. Sprinkler-féle tűzoltókészülék tette lehetővé, ami automatikusan működésbe lépett a tűz hatására. A sajtó beszámolt róla, hogy ez volt a malom igazi szerencséje, de azt fenntartani olyan drága, hogy a fővárosban csupán kettő–három malom volt ilyennel felszerelve.
1926. március 8-án a vállalat magába olvasztotta az érdekeltségébe tartozó, 1900-tól a Szolnoki Hungária Gőzmalom Részvénytársaság tulajdonát képező. putnoki gőzmalmot. 1928-ban olyan leányvállalatokkal rendelkezett, mint a Nagybecskereki Hengermalom, illetve az „Asztag” terménykereskedelmi részvénytársaság Budapesten.
Az 1930-as évek elején botrány pattant ki a gőzmalom tevékenysége kapcsán. Letartóztatták a vállalat igazgatóját, miután felmerült a vád, hogy arra kötelezték a munkásokat, hogy romlott, állott lisztet új liszttel keverjenek össze. Az ügy még 1933-ban sem került lezárásra, ekkor már csalás bűntette nyomán kihallgatták a vállalatot 1920 óta elnöklő Klein Gyulát is. Minden bizonnyal ezzel van összefüggésben, hogy 1935-ben elnökváltás történt a vállalat élén.
Az 1940-es években a vállalat a karcagi és putnoki malomtelep mellett malommal rendelkezett Újvidéken is. Modern technológiájának és gyártási kapacitásának hála exportálni tudott Európába és a tengerentúlra is, többek között Ausztriába és Olaszországba lisztet és hántolt cikkeket. A második világháborúban elpusztult a búza-, rozs-, árpamalom, a borsó-, köles- és rozshántoló, s csak a pehelygyártó üzem és az erőmű maradt épségben. A ferencvárosi malom 1944 decemberében egy gyújtóbomba áldozata lett. A telepet 1945. január 16-án foglalta le az orosz hadsereg.
Az újjáépítésre 1948-ban került sor, 1949-ben az üzemet államosították. A malom épülete azonban fennmaradt: abban jelenleg is aktív gazdasági tevékenység folyik.
Literature used
Berza László (szerk.) 1973: Budapest Lexikon. Budapest, 450.
Elek György: Várostörténet ötvenkét tételben LXXVIV. Dr. Szentesi Tóth Kálmán IV. Karcagi Hírmondó. 2007. november 30. 5.
Földi Tamás 1960: Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945–1946-ban: az Iparügyi Minisztérium iratanyagából. Levéltári Közlemények (31) 205–262.
Judit Klement 2010: Steam Mills on the Danube. Budapest.
Judit Klement 2012:Domestic entrepreneurs in the golden age. Entrepreneurs of the Budapest Steam Mill Industry in the Second Half of the 19th Century. Budapest.
Great Hungarian Compass 1893-1944.
Sajtóanyagok 1893–1944.