Az egykori Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székházát Hild József tervezte 1826-ban klasszicista stílusban azután, hogy a testület 1820-ban telket vásárolt az egykori Kirakodó tér, a Dorottya utca és a Mária Valéria utca által határolt területen. Az építkezés 1827-től 1830-ig tartott. A főhomlokzat hatalmas pilléreken nyugodott, földszinti árkádos átjáróján keresztül lehetett eljutni három hajójához, egyben betekintést nyerve a kútszoborra és az udvarra.
Az épületben nyílt meg 1831. március 7-én a Kereskedelmi Csarnok, de ugyanitt működött 1830–1851 között a Nemzeti Kaszinó. Ugyancsak itt lakott Széchenyi István 1832–1836 között. Az épület egyik részében a Magyar Bank irodái működtek. A szabadságharc idején, 1849-ben jelentős károkat szenvedett, szinte teljesen kiégett, de sikerült helyreállítani.
1850-re restaurálták, a Gabona Csarnok továbbra is ebben működött. 1851-ben nyerte el a Lloyd-palota nevet a Pesti Lloyd Társulattól, ekkor ugyanis a csarnok helyét a társulat vette át. 1861-ben a főrendiház tanácskozó helye lett, 1864-től itt ült össze a Deák-kör is. 1867-ben innen szemlélte a koronázás eseményét Erzsébet királyné. A Pesti Áru- és Értéktőzsde 1864. január 18-án ebben az épületben kezdte meg működését.
A Lloyd-palota volt egykor a főrendiház, valamint a Deák Ferenc vezette Szabadelvű Párt székhelye is. 1875-től itt működött a párt köre és klubja. Az épület a klasszicizmus nyomait viselte magán, két emelettel és tágas belső udvarral rendelkezett. A szabadelvű klub kilenc teremből állt. A központi tanácskozási terem a pártértekezletek helyszínéül szolgált. A politikusok szórakozási lehetőségeiről is széleskörűen gondoskodott az épület, abban ugyanis billiárdok, kártyaszobák, olvasótermek működtek. A Szabadelvű Párt húsz éven keresztül, 1905-ig használta az épületet, akkor ugyanis Tisza István – a kormánypárt veresége után – feloszlatta azt.
Ezt követően a Trieszti Általános Biztosító Társulat szerezte meg, s 1944-ig használta. Az épület jelentős sérüléseket szenvedett Budapest bombázása során, 1945-ben. Bár megmenthető lett volna, ikonikus jellege miatt mégis a lebontása mellett döntöttek: előbb a járókelők számára életveszélyes részeit bontották el, majd 1949-ben magát az épületet is. A sajtó számolt be róla, hogy a bontást robbantással kellett végrehajtani, azután, hogy egy segédmunkás szörnyethalt egy tűzfal kidőlése során.
Az épület helyén sokáig parkoló állt. 1981–1982-ben épült meg az egykor Atrium Hyatt névre hallgató hotel, ami ma Sofitel néven működik. Utóbbi átépítését 2022-ben kiemelt beruházásnak nyilvánították; a hotel modernizálása napjainkban is tart.
Literature
Berza László (szerk.): Budapest Lexikon. Budapest, 1973. 653–654.
https://pestbuda.hu/cikk/20210313_amikor_a_lloyd_palotaban_dolt_el_az_orszag_sorsa
Radnai Loránt 1947: A Lloyd-palota környékének rendezése. Tér és forma 20. (6.) 122–124.
Prohászka László: Duna-korzó. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala. Budapest, 1998.
Írta: Szabó Róbert
További fotók
"What is needed is a serious, persistent will on the part of each of us, directed to visit, use and animate the young institution frequently, perhaps at first with some sacrifice of our habits, our desires and our interests."
Baron Frigyes Kochmeister (1816-1907)
President of the BSE (1864-1900)"As regards freedom of action, our institution desires nothing more than to do what is in the interest of the country as a whole, and to be free from any unilateral tendency, as it has been far from seeking to cultivate its own interests at the expense of the common good. "
Baron Zsigmond Kornfeld (1852-1909)
President of the BSE (1900-1909)"Our poor mother, this dismembered Hungary is sick, seriously sick, and let us put aside all other interests, real or apparent, and keep in mind the only point of view: what is necessary, what is good for our poor, sick mother: Hungary."