Az első hazai tőzsde, a Pesti Áru- és Értéktőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését. Elsőként a Pesten elhelyezkedő, 1830-ban épített Lloyd-palotában működött. 1870-re azonban olyannyira jelentőssé vált, hogy új épületbe kellett költöznie: a tőzsde következő helyszínéül így a Wurm utca (ma Szende Pál utca) és Mária Valéria utca (ma Apáczai Csere János utca) sarkán 1870 és 1872 között épített épület szolgált.
A Kornfeld Zsigmond vezette tőzsde – rendkívüli fejlődésének köszönhetően – kinőtte a Wurm utcai épületet is. Kornfeld ezért 1898-ban Lukács László pénzügyminisztertől kért telket az új tőzsdeépület felépítésének céljára. A telken megépítésre szánt épületre 1899-ben nyilvános pályázatot írtak ki, melyre 33 pályamunka érkezett. Az építkezés jogát Alpár Ignác nyerte el a historizáló, késő eklektika jegyeit magán hordó koncepciójával. A hónapokon keresztül finomított terv nyomán készült az épület a Szabadság téren 1902-től. A tér már a tőzsdeépület megépítése előtt is fontos politikai-adminisztratív központot töltött be: itt helyezkedett el a Magyar Nemzeti Bank, a Postapénztár, de a Magyar Kereskedelmi Csarnok is.
Az építkezéshez a tőzsde négymillió korona jelzálogkölcsönt vett fel. A kivitelezést a Grünwald testvérek és Schiffer Miksa cége végezte. Érdekesség, hogy az épület csak abban az esetben kapott harminc évnyi adómentességet, ha 1905. augusztus 1-ig sikerül lakhatóvá tenni. Talán ezzel van összefüggésben, hogy a nagyszabású munka és a munkássztrájk ellenére – bár az építkezést csak 1907-ben fejezték be – a tőzsde már 1905 őszén beköltözött az épületbe. Az építkezést az tette lehetővé, hogy 1897-ben lebontották azt az óriási méretű kaszárnyát, az úgynevezett Újépületet (Neugebäude), melynek egyik udvarán végezték ki 1849-ben Batthyány Lajos miniszterelnököt.
Az épület rendkívül impozáns méretekkel rendelkezett: azon kívül, hogy 9000 m2 területen épült, 145 m hosszú és 60 m széles épületről beszélhetünk. Impozáns méretei alapján ez volt a legnagyobb tőzsdeépület Európában. Az épület külső homlokzatait magas, kőből faragott oszlopok díszítették, a Szabadság tér felőli főbejárat felett timpanon és szobordíszek helyezkedtek el. A központi kupola 18,5 méter magas volt, és az épület két szárnyában helyezték el a külön árú- és értéktőzsdéket. Belsejében egy nagy előcsarnok fogadta a látogatókat, ahonnan két oldalon folyosók vezettek a tőzsdetermekbe. A termeket magas, utcára nyíló ablakok világították meg, és a padlókat linóleummal, míg a folyosókat cementlapokkal burkolták. Az épületben négy belső udvar biztosította a megvilágítást és szellőzést. A központi fűtés- és szellőztetésrendszer korszerű volt, a tőzsdetermeket pulziós légfűtéssel melegítették. Több kényelmes lépcsőház és lift is segítette a közlekedést. A belső tereket üvegtetőzés, gazdag kőfaragványok és reprezentatív falburkolatok díszítették. Az emeleten társalgó, dohányzó, büfé és könyvtár is megtalálható volt, de az épületben tőzsdebíróság, kávéház, távírda és postahivatal is működött. A földszinten bérbe adható irodákat helyeztek el.
Az épületben 1948. május 25-ig működött a tőzsde, amikor az államosítás miatt működése néhány évtizedre megszűnt. Az épületben előbb a Lenin Intézet, majd a Magyar Technika Háza, 1955-től 2009-ig pedig a Magyar Televízió székelt (1972-ig a Technika Házával társbérletben, ezt követően önállóan). Felépítésénél és berendezésénél fogva azonban a Tőzsdepalota épülete nem volt alkalmas a televíziós célok kifogástalan teljesítésére, ezért több átépítés is történt 1948-tól kezdve. Elsőként a galériában, majd az 1950-es években a tetőtéren történtek jelentős átalakítások. Az 1960–1970-es években a galéria mellett az első és második emelet esett át jelentékeny átépítésen. A galérián ekkor, 1969 és 1972 között épült meg a IV. stúdió. A második emeleten 1961 és 1964 között épült meg az a padlószerkezet, ami az alapját képezte az 1987-ben elkészített 2-es csatorna-stúdiónak.
Az épület történetének jelenéhez hozzátartozik, hogy bár a tőzsde 1990-ben újrakezdte működését, nem került vissza az egykori épületbe. Az állam 2006-ban eladta az épületet egy kanadai cégnek, s bár az épület átalakítására vonatkozó, luxus-irodaház terve 2010-ben építési engedélyt kapott, ez végül nem valósult meg. Érdekesség, hogy több filmforgatás is (Szárnyas Fejvadász 2049, Fekete Özvegy) zajlott az épületben. A kanadai cégtől 2013-ban részben a projektet finanszírozni tervező Istituto per le Opere di Religione (közismert nevén a Vatikáni Bank), majd 2024 végén egy Gránit Alapkezelő által kezelt magántőkealap vásárolta meg befektetési célból.
Literature
https://www.otpedia.hu/lexikon/helyek/tozsdepalota-szabadsag-ter-legmarkansabb-epulete_2/
https://epiteszforum.hu/ugy-maradt–a-teveszekhazkent-ismert-tozsdepalota-tortenete
https://epiteszforum.hu/mitol-lesz-mas-ami-ugyanaz
https://pestbuda.hu/cikk/20170207_ujjaszulethet_vegre_a_tozsdepalota
https://pestbuda.hu/cikk/20190717_domonkos_csaba_a_tozsdepalota_kulonos_tortenete
Alpár Ignác 1908: A budapesti áru- és értéktőzsde Szabadság-téri palotája. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 42 (1–2.) 1–5.
Németh Nóra – Marótzy Katalin: A századforduló két legfontosabb építészeti pályázata, és sajtója I. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Architechtura Hungariae. Online weboldal: http://arch.eptort.bme.hu/arch_old/hu/fooldal?id=34
Írta: Szabó Róbert
További fotók
"What is needed is a serious, persistent will on the part of each of us, directed to visit, use and animate the young institution frequently, perhaps at first with some sacrifice of our habits, our desires and our interests."
Baron Frigyes Kochmeister (1816-1907)
President of the BSE (1864-1900)"As regards freedom of action, our institution desires nothing more than to do what is in the interest of the country as a whole, and to be free from any unilateral tendency, as it has been far from seeking to cultivate its own interests at the expense of the common good. "
Baron Zsigmond Kornfeld (1852-1909)
President of the BSE (1900-1909)"Our poor mother, this dismembered Hungary is sick, seriously sick, and let us put aside all other interests, real or apparent, and keep in mind the only point of view: what is necessary, what is good for our poor, sick mother: Hungary."