Pest Roller Mill ltd
The history of the steam mills is intertwined with the history of the capital: although the steam mills were established before the unification of Buda, Pest and Óbuda in 1873, their development was influenced by the development of the economic role of the capital. In fact, the growth of the population led to a greater demand for foodstuffs, including cereals. The succession of steam mills had the advantage of being steam-driven, allowing them to be sited freely without the need for water or wind. In terms of transport, however, the proximity of the Danube was essential.
The so-called "high milling" method, which was widespread in Hungary, was as follows: the grain was first taken from the warehouse to the mill, where it was cleaned of major impurities and the husk in the milling machine. The task of the 'tarar' was to clean the wheat grain before it went to the wheat classifier, which was able to sift out the defective grains. The thresher was responsible for filtering out the kernels and the brushing machine for removing the dust. The last operation before milling was conditioning, during which water equivalent to 2-3% of the weight of the wheat grains was added to the wheat. This was followed by a resting period and then the cleaned wheat was subjected to repeated crushing to obtain a fine flour. To obtain a larger grain size, it was milled into flour using roller mills or roller pairs.
A Pesti József Hengermalom Részvénytársulat két szempontból is egyedülálló volt Magyarországon a saját korában. Egyfelől, ez volt az első gőzerőn alapuló kereskedelmi malom, másfelől az első olyan vállalkozás, amely részvénytársasági formában jött létre.
A részvénytársulat alapításában részt vett gróf Széchenyi István is. 1836 elején kapcsolatba lépett báró Pulzer Jánossal, a bolzanói Holzhammer-cég főnökével annak érdekében, hogy az részben járuljon hozzá a hengermalom létrehozásához. Az alapításhoz szükséges tőke másik részére Széchenyi tehetősebb pesti polgárok hozzájárulása nyomán tett szert. Ezen kívül megszerezte József nádor támogatását is, aki alacsonyabb telekárat biztosított a hengermalom létrehozásához. Ezen kívül nevét adta a részvénytársulathoz is. Az alapításra 1838. december 28-án került sor, amelyben a svájci Holzhammer I. A. vállalat mellett hat pesti nagykereskedő, két iparos, öt arisztokrata vállalt elsődleges szerepet.
Az árvizet követően újjáépülő várossal párhuzamosan a hengermalom 1841-re épült fel a mai Balassi Bálint, Stollár Béla, Falk Miksa és Balaton utcák által határolt területen. Még ebben az évben, 1841. szeptember 15-én működésbe lépett. 1850-ben teljesen leégett a gőzgép épülete, 1851-ben pedig annak öntödéje is. Az öntödét nem állították helyre, mert erre nem volt elegendő biztosítási keret. E célból biztosítási, garantált kamatozású kötvényeket bocsátottak ki, ahelyett, hogy banki kölcsönt vettek volna fel. A malom helyére újat építettek 1867-ben, amelynek előnye többek között az volt, hogy modernebb volt, mint az előző. A régi malomépület 1888-ban ismét leégett, így a termelés csak az új malomépületben folytatódott. Ekkor a hengermalom már exportálta termékeit Európába, Ázsiába, Afrikába, Indiába, Brazíliába és Arábiába; naponta 2 400 métermázsát volt képes őrölni. A részvénytársasági árfolyamban tapasztalható csökkenés általánosságban is összefügg a malomipar korabeli mélyrepülésével, ami azzal indokolható, hogy ebben az időszakban kevésbé álltak rendelkezésre könnyen elérhető hitelek, ami a tartalékok felhalmozásához vezetett. Az ennek növelésére vonatkozó törekvés tovább csökkenthette a vállalatok korabeli nyereségeit.
A századfordulón a malom súlyos anyagi gondokkal küszködött. Az 1906-ban összehívott rendkívüli közgyűlésen több igazgatósági tag is kilépett a malom kötelékéből. Ebben az évben vette át Buchard Konrád az igazgatói posztot, illetve visszavette a vezérigazgatóit. A válság azzal volt összefüggésben, hogy a korábbi veszteségek mellett a termelés rendkívül gyenge eredményű volt 1905-ben. Ezt tétezte az a probléma, hogy Rajner Kálmán működése közben rendkívül nagy veszteségeket halmozott fel. A cégnek fel kellett bontania az összeköttetést az 1893 óta a vállalat érdekeltségébe tartozó Váci Hengermalom Részvénytársasággal.
Ezzel együtt kellett a főváros „növekedése” miatt átköltöztetni a malmot. 1911-ben városrendezési okokból a malom új épülete is lebontásra került, az újat Lágymányoson építették fel.
A vállalat a következő évtizedben rendezni tudta korábbi anyagi problémáit, így Burchard Konrád vezetése alatt fejlődni is tudott. Amikor azonban Burchard 1916. július 2-án elhunyt, a hengermalom sorsa is megpecsételődött. Halála után a vállalat még 10 évig működött önállóan, amikor anyagi gondok miatt 1926. április 24-én beolvadt az Első budapesti gőzmalmi Részvénytársulatba.
Irodalom
Diószegi György Antal 2010: Széchenyi gróf és a pesti görögök a „Haza és haladás” jegyében. Honismeret (38) 39–42.
Domonkos Csaba: Az első pesti gőzmalom jelentős ipari fejlődést indított el – 180 éve kezdte meg működését a József Hengermalom, Pestbuda.hu, https://pestbuda.hu/cikk/20210922_az_elso_pesti_gozmalom_jelentos_ipari_fejlodest_inditott_el_180_eve_kezdte_meg_mukodeset_a_jozsef_hengermalom
Judit Klement 2010: Steam Mills on the Danube. Budapest.
Judit Klement 2012:Domestic entrepreneurs in the golden age. Entrepreneurs of the Budapest Steam Mill Industry in the Second Half of the 19th Century. Budapest.
Nagy Magyar Compass 1873–1926.
Sajtóanyagok 1873–1926.
Terplán Zénó 1991: Széchenyi István szerepe a hazai gépipar megalapozásában. Magyar Tudomány (98. Új folyam 36.) 1000–1011.
Viszota Gyula 1910: Széchenyi és a pesti hengermalom. Budapest.
Alapítás ideje: 1839
Termination time not set
Alapítók: gróf Széchenyi István, Holzhammer I. A. vállalat, hat pesti nagykereskedő, két iparos, öt arisztokrata
Securities issued:
| Pest Roller Mill ltd |
Decisive leaders:
1873–1876 | Karlowszky Zsigmond |
1873–1904 | Frigyes Kochmeister |
1905–1916 | Konrád Burchard-Bélaváry |
1917–1920 | Langfelder Ede |
1921–1926 | Stux Sándor |
Main activity: milling industry
Main products are not set
Seats:
1873–1875 | Hengermalom utca 388. |
1876–1881 | Budapest V. Clotild utca 338. |
1882–1912 | Budapest V. Klotild utca 6. |
1913–1926 | Budapest I. Hengermalom út 49/51. |
Locations are not set
Main milestones are not set
Author: Róbert Szabó
Alapítás ideje: 1839
Alapítók: gróf Széchenyi István, Holzhammer I. A. vállalat, hat pesti nagykereskedő, két iparos, öt arisztokrata
Decisive leaders:
1873–1876 | Karlowszky Zsigmond |
1873–1904 | Frigyes Kochmeister |
1905–1916 | Konrád Burchard-Bélaváry |
1917–1920 | Langfelder Ede |
1921–1926 | Stux Sándor |
Main activity: milling industry
Main products are not set
Seats:
1873–1875 | Hengermalom utca 388. |
1876–1881 | Budapest V. Clotild utca 338. |
1882–1912 | Budapest V. Klotild utca 6. |
1913–1926 | Budapest I. Hengermalom út 49/51. |
Locations are not set
Main milestones are not set
Author: Róbert Szabó
Pest Roller Mill ltd
The history of the steam mills is intertwined with the history of the capital: although the steam mills were established before the unification of Buda, Pest and Óbuda in 1873, their development was influenced by the development of the economic role of the capital. In fact, the growth of the population led to a greater demand for foodstuffs, including cereals. The succession of steam mills had the advantage of being steam-driven, allowing them to be sited freely without the need for water or wind. In terms of transport, however, the proximity of the Danube was essential.
The so-called "high milling" method, which was widespread in Hungary, was as follows: the grain was first taken from the warehouse to the mill, where it was cleaned of major impurities and the husk in the milling machine. The task of the 'tarar' was to clean the wheat grain before it went to the wheat classifier, which was able to sift out the defective grains. The thresher was responsible for filtering out the kernels and the brushing machine for removing the dust. The last operation before milling was conditioning, during which water equivalent to 2-3% of the weight of the wheat grains was added to the wheat. This was followed by a resting period and then the cleaned wheat was subjected to repeated crushing to obtain a fine flour. To obtain a larger grain size, it was milled into flour using roller mills or roller pairs.
A Pesti József Hengermalom Részvénytársulat két szempontból is egyedülálló volt Magyarországon a saját korában. Egyfelől, ez volt az első gőzerőn alapuló kereskedelmi malom, másfelől az első olyan vállalkozás, amely részvénytársasági formában jött létre.
A részvénytársulat alapításában részt vett gróf Széchenyi István is. 1836 elején kapcsolatba lépett báró Pulzer Jánossal, a bolzanói Holzhammer-cég főnökével annak érdekében, hogy az részben járuljon hozzá a hengermalom létrehozásához. Az alapításhoz szükséges tőke másik részére Széchenyi tehetősebb pesti polgárok hozzájárulása nyomán tett szert. Ezen kívül megszerezte József nádor támogatását is, aki alacsonyabb telekárat biztosított a hengermalom létrehozásához. Ezen kívül nevét adta a részvénytársulathoz is. Az alapításra 1838. december 28-án került sor, amelyben a svájci Holzhammer I. A. vállalat mellett hat pesti nagykereskedő, két iparos, öt arisztokrata vállalt elsődleges szerepet.
Az árvizet követően újjáépülő várossal párhuzamosan a hengermalom 1841-re épült fel a mai Balassi Bálint, Stollár Béla, Falk Miksa és Balaton utcák által határolt területen. Még ebben az évben, 1841. szeptember 15-én működésbe lépett. 1850-ben teljesen leégett a gőzgép épülete, 1851-ben pedig annak öntödéje is. Az öntödét nem állították helyre, mert erre nem volt elegendő biztosítási keret. E célból biztosítási, garantált kamatozású kötvényeket bocsátottak ki, ahelyett, hogy banki kölcsönt vettek volna fel. A malom helyére újat építettek 1867-ben, amelynek előnye többek között az volt, hogy modernebb volt, mint az előző. A régi malomépület 1888-ban ismét leégett, így a termelés csak az új malomépületben folytatódott. Ekkor a hengermalom már exportálta termékeit Európába, Ázsiába, Afrikába, Indiába, Brazíliába és Arábiába; naponta 2 400 métermázsát volt képes őrölni. A részvénytársasági árfolyamban tapasztalható csökkenés általánosságban is összefügg a malomipar korabeli mélyrepülésével, ami azzal indokolható, hogy ebben az időszakban kevésbé álltak rendelkezésre könnyen elérhető hitelek, ami a tartalékok felhalmozásához vezetett. Az ennek növelésére vonatkozó törekvés tovább csökkenthette a vállalatok korabeli nyereségeit.
A századfordulón a malom súlyos anyagi gondokkal küszködött. Az 1906-ban összehívott rendkívüli közgyűlésen több igazgatósági tag is kilépett a malom kötelékéből. Ebben az évben vette át Buchard Konrád az igazgatói posztot, illetve visszavette a vezérigazgatóit. A válság azzal volt összefüggésben, hogy a korábbi veszteségek mellett a termelés rendkívül gyenge eredményű volt 1905-ben. Ezt tétezte az a probléma, hogy Rajner Kálmán működése közben rendkívül nagy veszteségeket halmozott fel. A cégnek fel kellett bontania az összeköttetést az 1893 óta a vállalat érdekeltségébe tartozó Váci Hengermalom Részvénytársasággal.
Ezzel együtt kellett a főváros „növekedése” miatt átköltöztetni a malmot. 1911-ben városrendezési okokból a malom új épülete is lebontásra került, az újat Lágymányoson építették fel.
A vállalat a következő évtizedben rendezni tudta korábbi anyagi problémáit, így Burchard Konrád vezetése alatt fejlődni is tudott. Amikor azonban Burchard 1916. július 2-án elhunyt, a hengermalom sorsa is megpecsételődött. Halála után a vállalat még 10 évig működött önállóan, amikor anyagi gondok miatt 1926. április 24-én beolvadt az Első budapesti gőzmalmi Részvénytársulatba.
Irodalom
Diószegi György Antal 2010: Széchenyi gróf és a pesti görögök a „Haza és haladás” jegyében. Honismeret (38) 39–42.
Domonkos Csaba: Az első pesti gőzmalom jelentős ipari fejlődést indított el – 180 éve kezdte meg működését a József Hengermalom, Pestbuda.hu, https://pestbuda.hu/cikk/20210922_az_elso_pesti_gozmalom_jelentos_ipari_fejlodest_inditott_el_180_eve_kezdte_meg_mukodeset_a_jozsef_hengermalom
Judit Klement 2010: Steam Mills on the Danube. Budapest.
Judit Klement 2012:Domestic entrepreneurs in the golden age. Entrepreneurs of the Budapest Steam Mill Industry in the Second Half of the 19th Century. Budapest.
Nagy Magyar Compass 1873–1926.
Sajtóanyagok 1873–1926.
Terplán Zénó 1991: Széchenyi István szerepe a hazai gépipar megalapozásában. Magyar Tudomány (98. Új folyam 36.) 1000–1011.
Viszota Gyula 1910: Széchenyi és a pesti hengermalom. Budapest.