"Chinoin" medicine. and chemical products factory r.t.
A vállalat létrehozása előzményei a XX. század első évtizedére tevődnek vissza. Ekkor indította útjára az akkor még Alka vegyészeti gyár, dr. Kereszty, dr. Wolf vegyészmérnökök és társa elnevezésű betéti társaságot Wolf Emil és Kereszty György vegyészmérnök 1910-ben. A cég ekkor még főként alkaloidák (atropin) gyártására szorítkozott.
Az eredetileg Angyalföldön lévő, Petneházy utcában lévő bérlemény nem volt elegendően nagy. A munkások száma ekkor 15–30 fő volt. A vállalat 1912-ben alakult részvénytársasággá. 1912 június végén a vállalat Újpesten vásárolt területet gyártási célokra. A „Chinoin” nevet 1913. november 21-én vették fel.
Az első világháború kitörése nehézséget okozott a vállalat számára, hiszen ahelyett, hogy az alapítók által preferált, gyógyszervegyészeti ipart előmozdító gyártás vehette volna kezdetét, a szalicilsav és az acetilszalicilsav (az aszpirin hatóanyagai) gyártása volt az elsődleges feladat. Ugyancsak nagy hangsúly esett a fertőtlenítőszerek előállítására. Emellett a Chinoin nagy mennyiségben gyártott harci gázokat (brómaceton, brómcián), valamint az azokból készülő fegyvereket (gázgránát, gázlövedék) is. A vállalat így viszont olyan jelentőséget nyert a háború idején, hogy a központi hatalmak vegyszerszükségletének ellátásában is szerepet játszott.
A kényszergyártás mellett azonban tudtak időt szakítani gyógyszerfejlesztésre is. A háború második felében került a polcokra az első magyar szabadalommal védett eredeti, szintetikus úton gyártott görcsoldó homatropin gyógyszerhatóanyag. Az ebből készített Novatropin a Magyarországon legrégebben, több mint száz éve forgalomban lévő gyógyszer. Az ugyancsak ekkortájt előállított Distol különféle állatok (juhok, szarvasmarhák, elefántok) májmétely kórjának kezelésére szánták. E gyógyszer hamarosan világszerte ismertté lett.
A nehézséget az jelentette, hogy amikor véget ért az első világháború, a hadiüzemként működő vállalatnak át kellett térnie a békeidő elvárásaira.
1926-ban számos más, hasonló profillal rendelkező vállalat tartozott érdekeltségébe. Többek között a karlovaci «Kastei» Fabrik Chemisch-Pharmaceutischer Produkte A.-G., illetve a bécsi Sanabo G. m. b. H. is. Nagyrészvényese volt emellett a «Hungária» műtrágya-, kénsav- és vegyipari gyárnak.
1928-ban a vállalatban sikerült először kidolgozni egy technológiát az inzulin sertéshasnyálmirigyből történő előállítására. Itt kezdték el gyártani az inzulint a világon másodikként.
A vállalat saját fejlesztése volt az 1930-ban megalkotott, görcsoldó anyag, ami a világszükséglet 70%-át biztosította. A gyár fontos színtere volt a vitamingyártásnak is. A világon itt valósították meg elsőként a C-vitamin zöld paprikából történő előállítását, együttműködve Szent-Györgyi Alberttel.
1931-től új vegyészeti cikk gyártását kezdte meg a kalciumarzeniát formájában.
1935-ben a vállalat kb. 500 munkást foglalkoztatott.
A zsidótörvények miatt Wolf 1941-ben lemondásra kényszerült vezérigazgatói posztjáról. 1944 októberében deportálták, ahonnan 1945 júniusában tért vissza.
A második világháborúban szinte minden hadviselő fél használta a vállalat által kifejlesztett Ultraseptyl nevű antibakteriális készítményt. A gyógyszer ennélfogva világhírnévre tett szert, azt még a szovjet katonák is keresték a gyárban 1945-ben. Utóbbiak tartották ellenőrzésük alatt a gyárat 1945 március végéig, ami így a Vörös Hadsereg számára állított elő gyógyszereket.
Wolf a vállalat újraindítása érdekében többször járt külföldön, hogy partnert keressen a vállalat cikkeinek exportálásához. E törekvése eredménytelen maradt, s Belgiumból a hazafelé tartó úton hunyt el, 1947. július 15-én.
A céget 1948-ban államosították, s lassan kilábalt a második világháború és az azt követő kedvezőtlen gazdasági helyzet okozta válságból. 1951-ben megindult az első antibiotikum, a G-Penicillin gyártása. Az 1957-ben megindult rekonstrukció eredményeként az 1960-as években jelentős fejlesztések, építkezések zajlottak. A vállalatot 1991-ben privatizálták, s 1991 februárjában a franciaországi Sanofi cég vásárolta meg.
Sources
Fábián Éva 2011: „Az ő szellemében dolgozunk tovább”. In: Vámos Éva – Vámosné Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből: Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből: Természettudományos, műszaki és orvostudományi fejlődés a hosszú 19. században. Budapest. 59–63.
Halmy Gyula 1935: A Chinoin-gyárnegyedszázados fennállásának jubileuma. Honi Ipar (28) 20. 12.
Kovács Ramóna: A Chinoin gyógyszergyár története, 1914–1945, TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK XXXI., Debreceni Egyetem, 2023
Kovács Vilmos: A honvédtüzérség és a magyar ipar részvétele a vegyi hadviselésben 1916–1918. Honvédségi Szemle, 1994. 1. sz. 47–48.
Nagy Magyar Compass 1910–1943/1944.
Sajtóanyagok 1910–1991.
Sipos Antalné – Bencze Géza – Bikki István – Korbonits Dezső 2006: Egy mindig megújuló vállalat: a Chinoin története. Budapest.
Founded in 1910
Alapítók: Wolf Emil, Kereszty György
Decisive leaders:
1912-1923 | Krausz Simon |
1924–1927 | Benes József |
1928–1934 | Lukács György |
1935–1943 | Bud János |
Főtevékenység: ember- és állatgyógyászati termékek, hormonkészítmények, állattápszerek, növényvédőszerek
Seats:
1914–1919 | Budapest V. Nádor utca 6. |
1920–1923 | Budapest V. Vilmos császár út 32. |
1924-1930 | Budapest V. Árpád utca 8. |
1931-1943 | Budapest VI. Andrássy út 2. |
Author: Róbert Szabó
Founded in 1910
Alapítók: Wolf Emil, Kereszty György
Decisive leaders:
1912-1923 | Krausz Simon |
1924–1927 | Benes József |
1928–1934 | Lukács György |
1935–1943 | Bud János |
Főtevékenység: ember- és állatgyógyászati termékek, hormonkészítmények, állattápszerek, növényvédőszerek
Main products are not set
Seats:
1914–1919 | Budapest V. Nádor utca 6. |
1920–1923 | Budapest V. Vilmos császár út 32. |
1924-1930 | Budapest V. Árpád utca 8. |
1931-1943 | Budapest VI. Andrássy út 2. |
Locations are not set
Main milestones are not set
Author: Róbert Szabó
"Chinoin" medicine. and chemical products factory r.t.
A vállalat létrehozása előzményei a XX. század első évtizedére tevődnek vissza. Ekkor indította útjára az akkor még Alka vegyészeti gyár, dr. Kereszty, dr. Wolf vegyészmérnökök és társa elnevezésű betéti társaságot Wolf Emil és Kereszty György vegyészmérnök 1910-ben. A cég ekkor még főként alkaloidák (atropin) gyártására szorítkozott.
Az eredetileg Angyalföldön lévő, Petneházy utcában lévő bérlemény nem volt elegendően nagy. A munkások száma ekkor 15–30 fő volt. A vállalat 1912-ben alakult részvénytársasággá. 1912 június végén a vállalat Újpesten vásárolt területet gyártási célokra. A „Chinoin” nevet 1913. november 21-én vették fel.
Az első világháború kitörése nehézséget okozott a vállalat számára, hiszen ahelyett, hogy az alapítók által preferált, gyógyszervegyészeti ipart előmozdító gyártás vehette volna kezdetét, a szalicilsav és az acetilszalicilsav (az aszpirin hatóanyagai) gyártása volt az elsődleges feladat. Ugyancsak nagy hangsúly esett a fertőtlenítőszerek előállítására. Emellett a Chinoin nagy mennyiségben gyártott harci gázokat (brómaceton, brómcián), valamint az azokból készülő fegyvereket (gázgránát, gázlövedék) is. A vállalat így viszont olyan jelentőséget nyert a háború idején, hogy a központi hatalmak vegyszerszükségletének ellátásában is szerepet játszott.
A kényszergyártás mellett azonban tudtak időt szakítani gyógyszerfejlesztésre is. A háború második felében került a polcokra az első magyar szabadalommal védett eredeti, szintetikus úton gyártott görcsoldó homatropin gyógyszerhatóanyag. Az ebből készített Novatropin a Magyarországon legrégebben, több mint száz éve forgalomban lévő gyógyszer. Az ugyancsak ekkortájt előállított Distol különféle állatok (juhok, szarvasmarhák, elefántok) májmétely kórjának kezelésére szánták. E gyógyszer hamarosan világszerte ismertté lett.
A nehézséget az jelentette, hogy amikor véget ért az első világháború, a hadiüzemként működő vállalatnak át kellett térnie a békeidő elvárásaira.
1926-ban számos más, hasonló profillal rendelkező vállalat tartozott érdekeltségébe. Többek között a karlovaci «Kastei» Fabrik Chemisch-Pharmaceutischer Produkte A.-G., illetve a bécsi Sanabo G. m. b. H. is. Nagyrészvényese volt emellett a «Hungária» műtrágya-, kénsav- és vegyipari gyárnak.
1928-ban a vállalatban sikerült először kidolgozni egy technológiát az inzulin sertéshasnyálmirigyből történő előállítására. Itt kezdték el gyártani az inzulint a világon másodikként.
A vállalat saját fejlesztése volt az 1930-ban megalkotott, görcsoldó anyag, ami a világszükséglet 70%-át biztosította. A gyár fontos színtere volt a vitamingyártásnak is. A világon itt valósították meg elsőként a C-vitamin zöld paprikából történő előállítását, együttműködve Szent-Györgyi Alberttel.
1931-től új vegyészeti cikk gyártását kezdte meg a kalciumarzeniát formájában.
1935-ben a vállalat kb. 500 munkást foglalkoztatott.
A zsidótörvények miatt Wolf 1941-ben lemondásra kényszerült vezérigazgatói posztjáról. 1944 októberében deportálták, ahonnan 1945 júniusában tért vissza.
A második világháborúban szinte minden hadviselő fél használta a vállalat által kifejlesztett Ultraseptyl nevű antibakteriális készítményt. A gyógyszer ennélfogva világhírnévre tett szert, azt még a szovjet katonák is keresték a gyárban 1945-ben. Utóbbiak tartották ellenőrzésük alatt a gyárat 1945 március végéig, ami így a Vörös Hadsereg számára állított elő gyógyszereket.
Wolf a vállalat újraindítása érdekében többször járt külföldön, hogy partnert keressen a vállalat cikkeinek exportálásához. E törekvése eredménytelen maradt, s Belgiumból a hazafelé tartó úton hunyt el, 1947. július 15-én.
A céget 1948-ban államosították, s lassan kilábalt a második világháború és az azt követő kedvezőtlen gazdasági helyzet okozta válságból. 1951-ben megindult az első antibiotikum, a G-Penicillin gyártása. Az 1957-ben megindult rekonstrukció eredményeként az 1960-as években jelentős fejlesztések, építkezések zajlottak. A vállalatot 1991-ben privatizálták, s 1991 februárjában a franciaországi Sanofi cég vásárolta meg.
Sources
Fábián Éva 2011: „Az ő szellemében dolgozunk tovább”. In: Vámos Éva – Vámosné Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből: Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből: Természettudományos, műszaki és orvostudományi fejlődés a hosszú 19. században. Budapest. 59–63.
Halmy Gyula 1935: A Chinoin-gyárnegyedszázados fennállásának jubileuma. Honi Ipar (28) 20. 12.
Kovács Ramóna: A Chinoin gyógyszergyár története, 1914–1945, TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK XXXI., Debreceni Egyetem, 2023
Kovács Vilmos: A honvédtüzérség és a magyar ipar részvétele a vegyi hadviselésben 1916–1918. Honvédségi Szemle, 1994. 1. sz. 47–48.
Nagy Magyar Compass 1910–1943/1944.
Sajtóanyagok 1910–1991.
Sipos Antalné – Bencze Géza – Bikki István – Korbonits Dezső 2006: Egy mindig megújuló vállalat: a Chinoin története. Budapest.