Ullmann György báró de Baranyavár
A zsidó gyökerű Ullmann-család baranyavári leszármazottja volt Ullmann György. A család gazdasági pozíciója megszerzése érdekében tett kezdő lépéseket a baranyavári ág “alapítója”, Ullmann Mór György tette meg, aki 1889-ben nemesi címet nyert. Unokája (Adolf révén) Ullmann György nevű fia 1891-ben született. A piarista gimnázium elvégzése után a Budapesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója lett.
1913 január 15-én lépett be a Hitelbankba. 1918-ban cégvezetőnek, majd 1920-ban igazgatónak nevezték ki. 1920. augusztus 16-án katolizált. Apja baranyavári Ullmann Adolf révén IV. Károly király egyik utolsó intézkedésével 1918-ban magyar bárói rangot nyert.
1924-ben a Hitelbank ügyvezető igazgatója lett, amely posztot 1945-ig töltötte be (ekkor vezérigazgatóvá nevezték ki), 1927-től az igazgatóságnak is tagja. Élete során számos vállalatnak volt elnöke, igazgatója vagy töltött be magas pozíciót. 1939-ben a Hitelbankkal együtt 32 iparvállalatnál és pénzintézetben töltött be vezető tisztséget. Igazgatósági tagja volt többek között a Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Részvénytársaságnak, a Magyar Acélárugyár Részvénytársaságnak, a Magyar Általános Gépgyár Részvénytársaságnak stb. Ezen kívül igazgatója volt a Hermes Magyar Általános Váltóüzletnek, a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságnak és Pamutipar Részvénytársaságnak, illetve a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaságnak is. Ezenkívül alelnöke volt a Hungária Egyesült Gőzmalomnak.
Aktív közéleti tevékenységet is folytatott. Az 1924-ben alakult Magyar Asztalitenisz Szövetség első elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaságnak pedig 1925-től igazgató-választmányi tagja volt. Élete végéig elkötelezett híve volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, ezen kívül aktív műgyűjtő volt. A sajtó jelentős szenzációként adott hírt róla, hogy emigrációját megelőzően, 1948-ban elrejtett, több mint négyszáz tételből álló gyűjteményét megtalálták.
Zsidó származása ellenére, 1944. március 19-ig meg tudta őrizni pozícióit. A német bevonulást követően azonban bujkálni kényszerült. 1945 márciusától az Országos Gazdasági Tanács tagja volt.
Ullmann György 1947 végéig töltötte be a Hitelbank vezérigazgatói posztját. 1948-ban hagyta el Magyarországot. Kölnben hunyt el, 1961. március 21-én. A magyarországi sajtó is beszámolt a hírről, hogy síelés közben baleset érte.
Sources
Hungler Sára: A munkavállalói részvétel alakulása az 1944 és 1949 közötti Magyarországon. Múltunk (58) 4. 41–62.
Kempelen Béla 1937: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 1. Budapest. 96.
Kovács Tamás – Kovács Levente: Bankvezérek, akik a Magyar Általános Hitelbankot naggyá tették, Gazdaság és pénzügy, 2017/3. szám
Kövér György 1993: Báró Ullmann György naplójegyzetei (Debrecen, 1945. február 27–április 1.). Valóság (36) 7. 61–87.
Sajtóanyagok 1913–1961.
Vida István 1977: Három Chorin-levél 362/II. Századok (111) 2. 362–380.
Született: 1891.
Place of birth:
Halál ideje: 1961. március 12.
Halál helye: Köln (Németország)
Foglalkozás: bankelnök, gazdasági igazgató
Szülők: báró baranyavári Ullmann Adolf, Lichtenberg Ella
Házastársak: Oetl-Pálffy Erzsébet
Gyermekek: Ullmann György, Ullmann Erzsébet, Ullmann Péter
Author: Róbert Szabó
Született: 1891.
Place of birth:
Halál ideje: 1961. március 12.
Halál helye: Köln (Németország)
Foglalkozás: bankelnök, gazdasági igazgató
Szülők: báró baranyavári Ullmann Adolf, Lichtenberg Ella
Házastársak: Oetl-Pálffy Erzsébet
Gyermekek: Ullmann György, Ullmann Erzsébet, Ullmann Péter
Author: Róbert Szabó
Ullmann György báró de Baranyavár
A zsidó gyökerű Ullmann-család baranyavári leszármazottja volt Ullmann György. A család gazdasági pozíciója megszerzése érdekében tett kezdő lépéseket a baranyavári ág “alapítója”, Ullmann Mór György tette meg, aki 1889-ben nemesi címet nyert. Unokája (Adolf révén) Ullmann György nevű fia 1891-ben született. A piarista gimnázium elvégzése után a Budapesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója lett.
1913 január 15-én lépett be a Hitelbankba. 1918-ban cégvezetőnek, majd 1920-ban igazgatónak nevezték ki. 1920. augusztus 16-án katolizált. Apja baranyavári Ullmann Adolf révén IV. Károly király egyik utolsó intézkedésével 1918-ban magyar bárói rangot nyert.
1924-ben a Hitelbank ügyvezető igazgatója lett, amely posztot 1945-ig töltötte be (ekkor vezérigazgatóvá nevezték ki), 1927-től az igazgatóságnak is tagja. Élete során számos vállalatnak volt elnöke, igazgatója vagy töltött be magas pozíciót. 1939-ben a Hitelbankkal együtt 32 iparvállalatnál és pénzintézetben töltött be vezető tisztséget. Igazgatósági tagja volt többek között a Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Részvénytársaságnak, a Magyar Acélárugyár Részvénytársaságnak, a Magyar Általános Gépgyár Részvénytársaságnak stb. Ezen kívül igazgatója volt a Hermes Magyar Általános Váltóüzletnek, a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságnak és Pamutipar Részvénytársaságnak, illetve a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaságnak is. Ezenkívül alelnöke volt a Hungária Egyesült Gőzmalomnak.
Aktív közéleti tevékenységet is folytatott. Az 1924-ben alakult Magyar Asztalitenisz Szövetség első elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaságnak pedig 1925-től igazgató-választmányi tagja volt. Élete végéig elkötelezett híve volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, ezen kívül aktív műgyűjtő volt. A sajtó jelentős szenzációként adott hírt róla, hogy emigrációját megelőzően, 1948-ban elrejtett, több mint négyszáz tételből álló gyűjteményét megtalálták.
Zsidó származása ellenére, 1944. március 19-ig meg tudta őrizni pozícióit. A német bevonulást követően azonban bujkálni kényszerült. 1945 márciusától az Országos Gazdasági Tanács tagja volt.
Ullmann György 1947 végéig töltötte be a Hitelbank vezérigazgatói posztját. 1948-ban hagyta el Magyarországot. Kölnben hunyt el, 1961. március 21-én. A magyarországi sajtó is beszámolt a hírről, hogy síelés közben baleset érte.
Sources
Hungler Sára: A munkavállalói részvétel alakulása az 1944 és 1949 közötti Magyarországon. Múltunk (58) 4. 41–62.
Kempelen Béla 1937: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 1. Budapest. 96.
Kovács Tamás – Kovács Levente: Bankvezérek, akik a Magyar Általános Hitelbankot naggyá tették, Gazdaság és pénzügy, 2017/3. szám
Kövér György 1993: Báró Ullmann György naplójegyzetei (Debrecen, 1945. február 27–április 1.). Valóság (36) 7. 61–87.
Sajtóanyagok 1913–1961.
Vida István 1977: Három Chorin-levél 362/II. Századok (111) 2. 362–380.