{"id":1097,"date":"2018-10-04T20:00:05","date_gmt":"2018-10-04T18:00:05","guid":{"rendered":"http:\/\/muzeum.netfolio.hu\/?page_id=1097"},"modified":"2023-11-12T23:17:14","modified_gmt":"2023-11-12T21:17:14","slug":"ember","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/","title":{"rendered":"Famous persons"},"content":{"rendered":"<div class=\"wpb-content-wrapper\"><div class=\"vc_row wpb_row vc_row-fluid\"><div class=\"wpb_column vc_column_container vc_col-sm-4\"><div class=\"vc_column-inner\"><div class=\"wpb_wrapper\"><div class=\"wpb_gallery wpb_content_element vc_clearfix vc_custom_1550522197115 wpb_content_element\" ><div class=\"wpb_wrapper\"><div class=\"wpb_gallery_slides wpb_flexslider flexslider_fade flexslider\" data-interval=\"10\" data-flex_fx=\"fade\"><ul class=\"slides\"><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/F\u00e1y_Andr\u00e1s_arck\u00e9pe.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"748\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/F\u00e1y_Andr\u00e1s_arck\u00e9pe.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"F\u00e1y Andr\u00e1s\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/F\u00e1y_Andr\u00e1s_arck\u00e9pe.jpg 552w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/F\u00e1y_Andr\u00e1s_arck\u00e9pe-190x300.jpg 190w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/800px-Emich_Guszt\u00e1v-681x1024.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"713\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/800px-Emich_Guszt\u00e1v-681x1024.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"Emich Guszt\u00e1v\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/800px-Emich_Guszt\u00e1v-681x1024.jpg 681w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/800px-Emich_Guszt\u00e1v-200x300.jpg 200w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/800px-Emich_Guszt\u00e1v-768x1155.jpg 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/800px-Emich_Guszt\u00e1v.jpg 800w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Chorin_Ferenc-853x1024.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"569\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Chorin_Ferenc-853x1024.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"Chorin_Ferenc\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Chorin_Ferenc-853x1024.jpg 853w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Chorin_Ferenc-250x300.jpg 250w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Chorin_Ferenc-768x922.jpg 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Chorin_Ferenc.jpg 902w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Leo_Lanczy_1901_Erdelyi-841x1024.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"577\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Leo_Lanczy_1901_Erdelyi-841x1024.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"Leo_Lanczy_1901_Erdelyi\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Leo_Lanczy_1901_Erdelyi-841x1024.jpg 841w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Leo_Lanczy_1901_Erdelyi-246x300.jpg 246w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Leo_Lanczy_1901_Erdelyi-768x935.jpg 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Leo_Lanczy_1901_Erdelyi.jpg 1202w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Ossoinack-Lajos.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"457\" height=\"640\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Ossoinack-Lajos.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"Ossoinack Lajos\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Ossoinack-Lajos.jpg 457w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Ossoinack-Lajos-214x300.jpg 214w\" sizes=\"auto, (max-width: 457px) 100vw, 457px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/budaygoldbergerleo.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"454\" height=\"724\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/budaygoldbergerleo.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"budaygoldbergerleo\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/budaygoldbergerleo.jpg 454w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/budaygoldbergerleo-188x300.jpg 188w\" sizes=\"auto, (max-width: 454px) 100vw, 454px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/jelenik_m\u00f3r.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"300\" height=\"412\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/jelenik_m\u00f3r.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"jelenik_m\u00f3r\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckN\u00e1ndor.png\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"397\" height=\"599\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckN\u00e1ndor.png\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"MadarassyBeckN\u00e1ndor\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckMarcell.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"675\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckMarcell.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"MadarassyBeckMarcell\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckMarcell.jpg 560w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckMarcell-422x600.jpg 422w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckGyula.png\" data-lightbox=\"lightbox[rel-1097-2768133104]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"449\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckGyula.png\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"MadarassyBeckGyula\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckGyula.png 690w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/MadarassyBeckGyula-600x568.png 600w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><\/ul><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><div class=\"wpb_column vc_column_container vc_col-sm-8\"><div class=\"vc_column-inner\"><div class=\"wpb_wrapper\">\n\t<div class=\"wpb_text_column wpb_content_element\" >\n\t\t<div class=\"wpb_wrapper\">\n\t\t\t<h1>H\u00edres v\u00e1llalatalap\u00edt\u00f3k \u00e9s -vezet\u0151k<\/h1>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/aschner-lipot\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Aschner Lip\u00f3t<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">A 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek egyik legsikeresebb magyar menedzsere, az Egyes\u00fclt Izz\u00f3l\u00e1mpa \u00e9s Villamoss\u00e1gi Rt. (Tungsram) vez\u00e9rigazgat\u00f3ja.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/bacher-emil\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Bacher Emil<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Bacher Emil 1854-ben sz\u00fcletett Szucs\u00e1nyban. Elv\u00e9gezte a Pesti Kereskedelmi Akad\u00e9mi\u00e1t, majd a Pesti Vikt\u00f3ria G\u0151zmalom R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gban helyezkedett el tisztvisel\u0151k\u00e9nt. A c\u00e9gben el\u0151bb c\u00e9gvezet\u0151, majd kereskedelmi igazgat\u00f3, v\u00e9g\u00fcl vez\u00e9rigazgat\u00f3 lett. 1926-ban spekul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s h\u0171tlen kezel\u00e9s v\u00e1dj\u00e1val letart\u00f3ztatt\u00e1k: a v\u00e1d szerint az 1920-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n szerepe volt abban, hogy a gabonaipari nagykonszern anyagi cs\u0151dbe ker\u00fclt. A v\u00e1llalat \u00f6sszeoml\u00e1sa ut\u00e1n, 1926 \u0151sz\u00e9n elhunyt.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/balazs-mor\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">ver\u0151czei Bal\u00e1zs M\u00f3r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Ver\u0151czei\u00a0Bal\u00e1zs M\u00f3r,\u00a0Kohn M\u00f3zes\u00a0(Pest,\u00a01849.\u00a0m\u00e1rcius 5.\u00a0\u2013\u00a0Remagen,\u00a01897.\u00a0augusztus 1.) mag\u00e1nz\u00f3, a\u00a0Budapesti V\u00e1rosi Villamosvas\u00fat T\u00e1rsas\u00e1g\u00a0alap\u00edt\u00f3 vez\u00e9rigazgat\u00f3ja.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/balint-buchler-sandor\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">B\u00e1lint (B\u00fcchler) S\u00e1ndor<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">B\u00e1lint (B\u00fcchler) S\u00e1ndor 1840-ben sz\u00fcletett Aradon. keresked\u0151k\u00e9nt l\u00e9pett a K\u0151b\u00e1nyai G\u0151zt\u00e9glagy\u00e1r T\u00e1rsulat k\u00f6tel\u00e9k\u00e9be, ahol 1877-ben igazgat\u00f3s\u00e1gi tagg\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. \u00a0B\u00fcchler csal\u00e1dnev\u00e9t 1891-ben magyaros\u00edtotta B\u00e1lintra. A v\u00e1llalat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t el\u0151seg\u00edtve moderniz\u00e1lta \u00e9s b\u0151v\u00edtette azt, tev\u00e9kenys\u00e9ge elismer\u00e9sek\u00e9nt az uralkod\u00f3 t\u00f6bbsz\u00f6r kit\u00fcntet\u00e9st adom\u00e1nyozott neki. A t\u00e1rsulatnak vez\u00e9rigazgat\u00f3jak\u00e9nt \u00e9s eln\u00f6kek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt 1911-es nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig. 1915. okt\u00f3ber\u00e9ben halt meg Budapesten. A g\u00e9p\u00fczemi \u00e1t\u00e1ll\u00e1s [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/barcza-karoly-ifjabb-de-nagyalasony\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">ifj. nagyal\u00e1sonyi Barcza K\u00e1roly<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Barcza K\u00e1roly 1894-ben sz\u00fcletett Budapesten. A f\u0151v\u00e1rosban tanult, majd 1917 \u00e9s 1919 k\u00f6z\u00f6tt a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank tisztvisel\u0151je volt. 1920-t\u00f3l a Sarkadi Kendergy\u00e1rn\u00e1l, 1930-t\u00f3l az Alf\u00f6ldi Cukorgy\u00e1rn\u00e1l t\u00f6lt\u00f6tt be vezet\u0151i tiszts\u00e9get. 1939 \u00e9s 1945 k\u00f6z\u00f6tt ut\u00f3bbi v\u00e1llalat vez\u00e9rigazgat\u00f3jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Sz\u00e1mos v\u00e1llalatban v\u00e1llalt igazgat\u00f3i szerepet, mik\u00f6zben t\u00f6bb egyes\u00fclet \u00e9s szervezet tagja is volt.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/baumgarten-lajos\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Baumgarten Lajos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Baumgarten Lajos 1846-ban sz\u00fcletett, a nagym\u00falt\u00fa Baumgarten csal\u00e1d tagjak\u00e9nt. Nagyapja Baumgarten Izrael \u2013 aki gyapj\u00fa \u00e9s gabona nagykeresked\u0151 volt \u2013 az 1841-ben alakult Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 100 legm\u00f3dosabb r\u00e9szv\u00e9nyese k\u00f6z\u00f6tt volt az 1847\/48-as \u00fczleti \u00e9vben. Unoka\u00f6ccse pedig az a Baumgarten Ferenc Ferdin\u00e1nd volt, aki az irodalomt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l ismert Baumgarten d\u00edjat alap\u00edtotta. Akt\u00edv szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/buday-goldberger-leo\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. budai Buday-Goldberger Le\u00f3<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Jog\u00e1sznak k\u00e9sz\u00fclt, de testv\u00e9re hirtelen hal\u00e1la miatt \u00e1t kellett vennie a csal\u00e1di textilgy\u00e1rat[MR1.1]. A c\u00e9gvezet\u00e9sbe viszonylag gyorsan beletanult, \u00e9s a csal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1st sikeres nagyv\u00e1llalatt\u00e1 tette. Igazi patriarchak\u00e9nt vezette azt, mik\u00f6zben igen intenz\u00edv t\u00e1rsadalmi \u00e9letet is \u00e9lt, a legfels\u0151 k\u00f6r\u00f6kkel \u00e1polt j\u00f3 viszonyt. 1932-t\u0151l fels\u0151h\u00e1zi tag volt, azonban sem ez, sem j\u00f3 kapcsolatai \u00e9s vagyona nem mentett\u00e9k meg a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9st\u0151l. 1944. m\u00e1rcius 19-\u00e9n a n\u00e9metek az els\u0151k k\u00f6zt tart\u00f3ztatt\u00e1k le. A mauthauseni t\u00e1bor felszabadul\u00e1s\u00e1nak napj\u00e1n hunyt el. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/burchard-belavary-konrad\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Burchard-B\u00e9lav\u00e1ry Konr\u00e1d<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Burchard-B\u00e9lav\u00e1ry Konr\u00e1d (1837\u20131916) k\u00f6zgazd\u00e1sz, a Pesti Hengermalom-T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke. 1837-ben sz\u00fcletett Eperjesen, k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it itt v\u00e9gezte. Berlinben \u00e9s Danzigban tanult, majd hazat\u00e9rt \u00e9s a Hengermalom T\u00e1rsas\u00e1g alkalmazottja lett. Itt karrierje t\u00f6retlen\u00fcl \u00edvelt felfel\u00e9: el\u0151bb igazgat\u00f3s\u00e1gi tag, majd aleln\u00f6k, v\u00e9g\u00fcl 1906-t\u00f3l 1916-ig a t\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke volt. Tev\u00e9keny r\u00e9sze volt a v\u00e1llalat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben. Ezen k\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos m\u00e1s r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsulatban v\u00e1llalt vezet\u0151 szerepet.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/chorin-ferenc\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">id. dr. Chorin Ferenc<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Dr. Chorin Ferenc (Arad, 1842. m\u00e1jus 11. \u2013 Budapest, 1925. janu\u00e1r 20.) jog\u00e1sz, politikus, \u00fczletember, a magyar f\u0151rendih\u00e1z tagja, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, a Magyar Gy\u00e1riparosok Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek eln\u00f6ke, a Magyar Nemzeti Bank f\u0151tan\u00e1csosa. Fia, ifjabb Chorin Ferenc a Horthy-korszak egyik legbefoly\u00e1sosabb \u00fczletembere volt.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/ifjabb-chorin-ferenc\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Ifj. Chorin Ferenc<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">1879-ben sz\u00fcletett Budapesten id. Chorin Ferenc \u00e9s Russ Am\u00e1lia fiak\u00e9nt. Apja a Salg\u00f3tarj\u00e1ni K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya Rt. eln\u00f6k-vez\u00e9rigazgat\u00f3ja, a k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z, majd 1903-t\u00f3l a f\u0151rendih\u00e1z tagja, a Magyar Gy\u00e1riparosok Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek (MGYOSZ) alap\u00edt\u00f3ja (1902) \u00e9s 1925 janu\u00e1rj\u00e1ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig annak eln\u00f6ke volt. Ifjabb Chorin Ferenc Budapesten \u00e9s Berlinben v\u00e9gzett egyetemi tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n 1901-ben sub auspic\u00fcs regis[1] avatt\u00e1k jog- [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/csekonics-sandor-grof\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">gr\u00f3f zombolyi Csekonics S\u00e1ndor<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Gr\u00f3f Csekonics S\u00e1ndor (1872\u20131951) nagybirtokos, kir\u00e1lyi poh\u00e1rnok, cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi kamar\u00e1s, a D\u00e9lmagyarorsz\u00e1gi (Nagybecskerek \u2013 Velici Beckerek) Cukorgy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g igazgat\u00f3ja, majd eln\u00f6ke. Budapesten jogtudom\u00e1nyi iskol\u00e1t v\u00e9gzett, majd politikusk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, illetve nagybirtokai j\u00f6vedelmeib\u0151l \u00e9s \u00e9rdekelts\u00e9geib\u0151l \u00e9lt. \u00c9desapja 1929-es hal\u00e1la ut\u00e1n \u2013 a trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben megfogyatkozott \u2013 csal\u00e1di birtokokat ir\u00e1ny\u00edtotta \u00e9s kezelte, azokr\u00f3l azonban az 1930-as \u00e9s 1940-es \u00e9vekben, z\u00f6mmel k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt le kellett mondania. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t, illetve a szocializmus \u00e9veit nyomor\u00fas\u00e1gban, bujdosva t\u00f6lt\u00f6tte. 1951-ben elhurcolt\u00e1k, majd meggyilkol\u00e1sa ut\u00e1n jeltelen s\u00edrban temett\u00e9k el.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/dobay-aurel-dr-de-nagyhanta\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. nagyhantai Dobay Aur\u00e9l<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">1871-ben sz\u00fcletett Budapesten. 1904 janu\u00e1rj\u00e1ban vette feles\u00e9g\u00fcl madarasi Beck Margitot Budapesten. Dobay ekkor \u00fcgyv\u00e9dk\u00e9nt dolgozott \u00e9s Budapesten \u00e9lt. 1906-ban apj\u00e1val dr. Neumann Rafaellel k\u00f6z\u00f6sen megkapta a magyar nemess\u00e9get nagyhantai el\u0151n\u00e9vvel. 1918-ban megkapta a Ferenc J\u00f3zsef-rend k\u00f6z\u00e9pkeresztj\u00e9t tev\u00e9kenys\u00e9ge elismer\u00e9sek\u00e9nt. Dobay Aur\u00e9l neve a Vikt\u00f3ria malomkonszern \u00f6sszeoml\u00e1sa idej\u00e9n kapott nagyobb nyilv\u00e1noss\u00e1got. A cs\u0151d\u00f6t k\u00f6vet\u0151 helyzetben ugyanis Dobay [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/dr-domonyi-domony-moric\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. lovag domonyi Domony M\u00f3r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Dr. domonyi Domony M\u00f3ric (1872\u20131944) nemesi csal\u00e1dban sz\u00fcletett Pesten. Itt v\u00e9gezte k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait, majd a Budapesti Tudom\u00e1nyegyetemen jogot v\u00e9gzett. El\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett a magyarorsz\u00e1gi k\u00f6zleked\u00e9s fejleszt\u00e9se ter\u00e9n, f\u0151k\u00e9nt a dunai haj\u00f3z\u00e1s tekintet\u00e9ben. Ezen k\u00edv\u00fcl akt\u00edvan vett r\u00e9szt sz\u00e1mos ipari v\u00e1llalat igazgat\u00f3s\u00e1gi tagjak\u00e9nt a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi ipar el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ban. 15 \u00e9ven kereszt\u00fcl volt a Brass\u00f3i Cellul\u00f3zgy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/elek-pal-de-malomszeg\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">malomszegi Elek P\u00e1l<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Egyfajta mindent megold\u00f3 ember volt Elek P\u00e1l, aki a Magyar Kereskedelmi Rt-t, majd a Magyar Bankot l\u00e9trehozta \u00e9s felfutatta. Kock\u00e1zatos \u00fczleteket v\u00e1llalt, a buk\u00e1sb\u00f3l is sikert tudott kov\u00e1csolni. A sikeres bankigazgat\u00f3nak sok ellenfele volt, furcsa \u00fczleti megold\u00e1sait sokan ellenezt\u00e9k, de m\u00e9gsem ebbe bukott bele, hanem egy p\u00e1rtfinansz\u00edroz\u00e1si \u00fcgy miatti sikkaszt\u00e1si v\u00e1dba. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/emich-gusztav\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Emich Guszt\u00e1v<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Emich Guszt\u00e1v (Buda, 1814. november 3. \u2013 Pest, 1869. \u00e1prilis 3.) k\u00f6nyvkeresked\u0151, kiad\u00f3, nyomd\u00e1sz. Fia Ifj. Emich Guszt\u00e1v k\u00f6nyvkiad\u00f3, nyomdat\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s term\u00e9szetrajzi \u00edr\u00f3.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/engel-pal\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Engel P\u00e1l<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Engel P\u00e1l az Angol-Osztr\u00e1k bankban dolgozott szinte kamaszkor\u00e1t\u00f3l kezdve eg\u00e9szen az 1925-\u00f6s nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig. A bank k\u00e9pviselet\u00e9ben sz\u00e1mos olyan c\u00e9gben volt igazgat\u00f3 vagy eln\u00f6k, amely a bank \u00e9rdekk\u00f6r\u00e9be tartozott vagy az Angol-Osztr\u00e1k Bank alap\u00edtotta. \u00c9lete v\u00e9ge fel\u00e9 saj\u00e1t bankot tervezett alap\u00edtani. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/fay-andras\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">f\u00e1ji F\u00e1y Andr\u00e1s<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">F\u00e1ji F\u00e1y Andr\u00e1s (Koh\u00e1ny, Zempl\u00e9n v\u00e1rmegye, 1786. m\u00e1jus 30. \u2013 Pest, 1864. j\u00falius 26.) \u00edr\u00f3, politikus \u00e9s nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi \u00e9s t\u00e1rsadalmi mozgalmainak egyik legtev\u00e9kenyebb alakja, 1837-t\u0151l 1841-ig a Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g igazgat\u00f3ja. Miksz\u00e1th K\u00e1lm\u00e1n egyik F\u00e1y Andr\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00edrta: ha nem Sz\u00e9chenyit illetn\u00e9 \u201ea legnagyobb magyar\u201d jelz\u0151, akkor ez F\u00e1y Andr\u00e1snak j\u00e1rna ki, \u00e9s ha nem De\u00e1k Ferenc volna a \u201ehaza b\u00f6lcse\u201d, akkor F\u00e1y Andr\u00e1st illetn\u00e9 ez a c\u00edm; \u00edgy azonban csup\u00e1n \u201ea nemzet mindenese\u201d.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/feher-miksa-de-nagyabony\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">nagyabonyi Feh\u00e9r Miksa<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Feh\u00e9r Miksa a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban j\u00e1rta v\u00e9gig a rangl\u00e9tr\u00e1t, \u00e9s innen vonult nyugd\u00edjba, azonban sok m\u00e1s bankvez\u00e9rhez hasonlatosan sz\u00e1mos m\u00e1s v\u00e1llalkoz\u00e1sn\u00e1l volt valamilyen tiszts\u00e9ge, amelyet eg\u00e9szen id\u0151s kor\u00e1ig megtartott. K\u00e9tszer n\u0151s\u00fclt, els\u0151 h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l k\u00e9t gyermeke sz\u00fcletett, aki k\u00f6z\u00fcl az egyik a Holokauszt \u00e1ldozata lett. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/fellner-henrik\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Fellner Henrik<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Fellner Henrik (1859\u20131932) gy\u00e1riparos, bank\u00e1r, fels\u0151h\u00e1zi tag. Tanulm\u00e1nyait a Kereskedelmi Akad\u00e9mi\u00e1n v\u00e9gezte. P\u00e1lyafut\u00e1sa el\u0151bb k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, majd a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankn\u00e1l indult; ut\u00f3bbiban 1892-t\u0151l \u00fcgyvezet\u0151-igazgat\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ap\u00f3s\u00e1nak hal\u00e1la ut\u00e1n \u00e1tvette annak szeszipari c\u00e9g\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9t. Ugyancsak igazgat\u00f3 volt sz\u00e1mos m\u00e1s v\u00e1llalatn\u00e1l, \u00edgy t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Egyes\u00fclt Izz\u00f3l\u00e1mpa \u00e9s Villamoss\u00e1gi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gban. 1932-ben hunyt el Budapesten.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/fleissig-sandor\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Fleissig S\u00e1ndor<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Fleissig S\u00e1ndor (Budapest, 1869. j\u00fan. 4.\u2014Budapest, 1939. m\u00e1j. 5.): bank\u00e1r, a Budapesti \u00c1ru- \u00e9s \u00c9rt\u00e9kt\u0151zsde \u00f6t\u00f6dik eln\u00f6ke.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/gerloczy-gyula-dr-de-alsoviszoka\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. als\u00f3viszokai Gerl\u00f3czy Gyula<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Gerl\u00f3czy Gyula 1868-ban sz\u00fcletett. El\u0151bb b\u00edr\u00f3s\u00e1gi, majd p\u00e9nz\u00fcgyminiszt\u00e9riumi tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9gzett. K\u00e9s\u0151bb oszt\u00e1lytan\u00e1csosk\u00e9nt, a M\u00c1V p\u00e9nz\u00fcgyi f\u0151oszt\u00e1lya igazgat\u00f3jak\u00e9nt, r\u00f6vid ideig annak eln\u00f6kek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Nyugd\u00edjba vonul\u00e1sa el\u0151tt elnyerte a korm\u00e1nybiztosi \u00e9s miniszteri titk\u00e1ri c\u00edmeket. Sz\u00e1mos tanulm\u00e1nya jelent meg foly\u00f3iratokban, p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/haggenmacher-henrik\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">id\u0151sebb Haggenmacher Henrik<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Haggenmacher Henrik 1827-ben moln\u00e1r csal\u00e1dba sz\u00fcletett Sv\u00e1jcban. Szerencs\u00e9j\u00e9t Budapesten, a felt\u00f6rekv\u0151 budapesti malomiparban tal\u00e1lta meg. Saj\u00e1t malmait az \u00e1ltala is kifejlesztett berendez\u00e9sekkel folyamatosan fejlesztette, de vagyon\u00e1t m\u00e1s ter\u00fcleteken is gyarap\u00edtotta. A 12 gyermeket nevel\u0151 nagyv\u00e1llalkoz\u00f3 emellett akt\u00edv j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi munk\u00e1t v\u00e9gzett, valamint 40 \u00e9vig t\u00f6lt\u00f6tte be a sv\u00e1jci konzuli tisztet. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/ifjabb-haggenmacher-henrik\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">ifjabb Haggenmacher Henrik<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Egy j\u00f3 nev\u0171, sv\u00e1jci sz\u00fclet\u00e9s\u0171 malomtulajdonos fiak\u00e9nt sz\u00fcletett, akinek nemcsak az apja dolgozott a malomiparban, de a nagyb\u00e1tyja is. Ennek ellen\u00e9re (vagy \u00e9ppen emiatt) az ifjabb Haggenmacher Henrik a s\u00f6riparban tev\u00e9kenykedett, az apja \u00e1ltal vett s\u00f6rf\u0151zd\u00e9t vezette, \u00e9s tette Magyarorsz\u00e1g egyik vezet\u0151 s\u00f6rgy\u00e1r\u00e1v\u00e1. A sikeres \u00fczletember 62 \u00e9ves kor\u00e1ban, az igen sz\u00e9p kort meg\u00e9lt apja \u00e9let\u00e9ben hunyt el 1917-ben. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/baro-harkanyi-janos\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 taktahark\u00e1nyi Hark\u00e1nyi J\u00e1nos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">B\u00e1r\u00f3 Hark\u00e1nyi J\u00e1nos (1859\u20131938) Zempl\u00e9n v\u00e1rmegyei f\u00f6ldbirtokos \u00e9s bank\u00e1r, 1896 \u00e9s 1902 k\u00f6z\u00f6tt a szabadelv\u0171 p\u00e1rt egyik orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je, 1913 \u00e9s 1917 k\u00f6z\u00f6tt kereskedelem\u00fcgyi miniszter. Az 1920-as \u00e9s 1930-as \u00e9vekben sz\u00e1mos v\u00e1llalat \u00e9s r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6kek\u00e9nt, igazgat\u00f3s\u00e1gi tagjak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00edgy nem csak a politikai p\u00e1ly\u00e1n, hanem p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e9ren szerzett rendk\u00edv\u00fcli tapasztalatai nyom\u00e1n is ismertt\u00e9 v\u00e1lt. A Magyar Cukoripar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke 1902 \u00e9s 1938 k\u00f6z\u00f6tt.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/baro-hatvani-hatvany-deutsch-karoly\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 hatvani Hatvany-Deutsch K\u00e1roly<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">B\u00e1r\u00f3 Hatvany-Deutsch K\u00e1roly 1863-ban sz\u00fcletett. 1896-ban h\u00e1zasodott meg, 1897-ben a csal\u00e1d lehet\u0151s\u00e9get nyert a Hatvany-Deutsch csal\u00e1dn\u00e9v visel\u00e9s\u00e9re, amit 1911-ben ism\u00e9t a r\u00f6videbb form\u00e1ra alak\u00edtott \u00e1t. 1908-ban b\u00e1r\u00f3i rangot nyert. Sz\u00e1mos r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja, eln\u00f6ke, illetve aleln\u00f6ke volt. 1943-ban halt meg Budapesten.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/hiller-jozsef\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Hiller J\u00f3zsef<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Hiller J\u00f3zsef 1885. febru\u00e1r 25-\u00e9n sz\u00fcletett Lucskiban. Jogi tanulm\u00e1nyai r\u00e9v\u00e9n \u00fcgyv\u00e9di v\u00e9gzetts\u00e9get szerzett, s Budapesten helyezkedett el. Mentora, dr. Tet\u00e9tlen \u00c1rmin r\u00e9v\u00e9n bekapcsol\u00f3dott a hazai bauxit\u00e9rc-termel\u00e9sbe, \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3k r\u00e9v\u00e9n el\u0151bb b\u00e1ny\u00e1kat, majd termel\u00e9si jogot szerzett a telepek nyersanyagtartalm\u00e1nak kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1ra. A vez\u00e9rigazgat\u00f3s\u00e1ga alatt el\u0151bb 1917-ben, majd 1923-ban alap\u00edtott \u00fajabb v\u00e1llalatok c\u00e9lja a hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi termel\u00e9s eredm\u00e9ny\u00e9nek Magyarorsz\u00e1gra ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa volt. Hab\u00e1r ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt t\u00f6rt\u00e9nt meg a termel\u00e9s r\u00e9szben N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 orient\u00e1l\u00e1sa, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n elhurcolt\u00e1k. Mauthausenben hunyt el.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/horvath-elemer\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Horv\u00e1th Elem\u00e9r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Horv\u00e1th Elem\u00e9r (1858, Klop\u00f3dia - 1930.11.20. Budapest) jog\u00e1sz, banktisztvisel\u0151, a Budapesti \u00c1ru- \u00c9s \u00c9rt\u00e9kt\u0151zsde harmadik eln\u00f6ke.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/jalics-kalman\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">J\u00e1lics K\u00e1lm\u00e1n<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">A J\u00e1lics-csal\u00e1d Cs\u00e1ktorny\u00e1r\u00f3l sz\u00e1rmazott, s el\u0151bb Bud\u00e1ra, majd Pestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A nemesi c\u00edmet 1795-ben nyert\u00e9k el. J\u00e1lics K\u00e1lm\u00e1n 1834-ben sz\u00fcletett. Apja, J\u00e1lics Ferenc 1822-ben alap\u00edtotta meg a J\u00e1lics A. Ferenc \u00e9s T\u00e1rsai pesti c\u00e9get, ami el\u0151bb gyarmat\u00e1ru-kereskedelemmel, k\u00e9s\u0151bb borkereskedelemmel foglalkozott. J\u00e1lics Ferenc akt\u00edv m\u00f3don vett r\u00e9szt a hitel\u00fcgyek int\u00e9z\u00e9sben is: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9szt vett a [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/haraszti-jellinek-henrik\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">haraszti Jellinek Henrik<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Apja hal\u00e1la ut\u00e1n, 30 \u00e9vesen, 1883-ban vette \u00e1t a Budapesti K\u00f6z\u00fati Vasp\u00e1lya T\u00e1rsas\u00e1g vezet\u00e9s\u00e9t. Az \u0151 igazgat\u00f3s\u00e1ga alatt a t\u00e1rsas\u00e1g folyamatosan nyeres\u00e9ges volt, a h\u00e1l\u00f3zat b\u0151v\u00fclt. Kezdem\u00e9nyez\u0151je volt a Budapest k\u00f6rny\u00e9ki helyi \u00e9rdek\u0171 vasutak ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek, \u00e9s sikeresen vez\u00e9nyelte le a BKVT l\u00f3vas\u00fat h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak villamos\u00edt\u00e1s\u00e1t. A BKVT vezet\u00e9s\u00e9r\u0151l 1911-ben lemondott, az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az \u00daj Nemzed\u00e9k c\u00edm\u0171 lap t\u00e1mogat\u00f3ja volt.  <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/jellinek-mor\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Jellinek M\u00f3r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Jellinek M\u00f3r, (helyenk\u00e9nt\u00a0Jellinek M\u00f3ric\u00a0vagy\u00a0Jelinek) (Uhersk\u00fd Brod\u00a0(Magyarbr\u00f3d),\u00a01823. \u2013\u00a0Budapest,\u00a01883.\u00a0j\u00fanius 13.) k\u00f6zgazd\u00e1sz, nagykeresked\u0151, a gabonacsarnok eln\u00f6ke, a Budapesti K\u00f6z\u00fati Vasp\u00e1lya T\u00e1rsas\u00e1g vez\u00e9rigazgat\u00f3ja.\u00a0Jellinek Arthur\u00a0jog\u00e1sz \u00e9s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151 \u00e9desapja, Jellinek Emil, a Daimler egyik befektet\u0151j\u00e9nek nagyb\u00e1tyja.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/kallay-rudolf-dr-de-nagykallo\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. nagyk\u00e1llai K\u00e1llay Rudolf<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">1889-ben sz\u00fcletett Nagyk\u00e1ll\u00f3ban, a K\u00e1llay nemesi csal\u00e1dba. El\u0151bb Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n, majd a budapesti Hitelbankn\u00e1l kezdett el dolgozni. R\u00e9szt vett az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, ahol fogs\u00e1gba esett. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a k\u00fclgazdas\u00e1gi kapcsolatok el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ban vett r\u00e9szt. 1930-ban kinevezt\u00e9k a Hitelbank \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3j\u00e1nak, mely posztj\u00e1t a Horthy-korszak v\u00e9g\u00e9ig megtartotta. 1958-ban hunyt el.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/kochmeister-frigyes\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 Kochmeister Frigyes<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">B\u00e1r\u00f3 Kochmeister Frigyes (Sopron,\u00a01816.\u00a0november 22.\u00a0\u2013\u00a0Budapest,\u00a01907.\u00a0szeptember 11.) az\u00a01864-ben megalak\u00edtott\u00a0Pesti \u00c1ru- \u00e9s \u00c9rt\u00e9kt\u0151zsde\u00a0els\u0151 eln\u00f6ke.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/kohner-adolf-baro-de-szaszberek\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. b\u00e1r\u00f3 sz\u00e1szbereki Kohner Adolf<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Kohner Adolf 1866-ban sz\u00fcletett. Az apai nagyb\u00e1tyj\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt \u00e9s saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l nevezett Kohner Adolf \u00e9s Fiai c\u00e9g vezet\u0151je volt. A bankc\u00e9g mellett egy\u00e9b v\u00e1llalatok eln\u00f6ki tisztj\u00e9t is bet\u00f6lt\u00f6tte, befoly\u00e1st szerezve p\u00e9ld\u00e1ul az Uni\u00f3 R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gban vagy az Els\u0151 Magyar Gyapj\u00famos\u00f3 \u00e9s Finomposzt\u00f3gy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gban is. Az 1930-as \u00e9vek elej\u00e9n bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ls\u00e1g miatt vagyona z\u00f6m\u00e9t elvesz\u00edtette, s birtok\u00e1n halt meg 1937-ben.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/kohner-agoston\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Kohner \u00c1goston<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Kohner \u00c1goston ugyan a b\u00e1tyja \u00e1ltal alap\u00edtott, \u00e9s vezetett csal\u00e1di c\u00e9gben v\u00e1llalt szerepet, de nem h\u00faz\u00f3dott h\u00e1tt\u00e9rbe, nem volt m\u00e1sodheged\u0171s. Nagyon akt\u00edv v\u00e1llalkoz\u00e1s alap\u00edt\u00f3k\u00e9nt tev\u00e9kenykedett, valamint az \u0151 (\u00e9s fiatalabb testv\u00e9re) h\u00e1zass\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n jutott a csal\u00e1d komolyabb f\u00f6ldbirortokokhoz. Kohner \u00c1goston mindemellett meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott a hazai vegyiparban, nemcsak c\u00e9gvezet\u0151k\u00e9nt, hanem a szakmai szervezet megalap\u00edt\u00f3jak\u00e9nt is. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/kohner-zsigmond\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Kohner Zsigmond<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">B\u00e1r tehet\u0151s keresked\u0151csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, Kohner Zsigmond 1872-ben az ap\u00f3sa t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9s feles\u00e9ge hozom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l alap\u00edtott \u00faj c\u00e9get. A c\u00e9g sikeres lett, ez\u00e1ltal Kohner Zsigmond is egy sikeres, megbecs\u00fclt \u00e9letet \u00e9lhetett. Nemcsak az \u00fczleti \u00e9letben volt akt\u00edv, hanem hitk\u00f6zs\u00e9g\u00e9ben is jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/kornfeld-pal-baro\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 Kornfeld P\u00e1l<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">R\u00f6vid \u00e9letrajz\r\nKornfeld P\u00e1l 1884-ben sz\u00fcletett. A Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbankban k\u00f6zel h\u00e1rom \u00e9vtizedig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3ban, melyek k\u00f6z\u00fcl a legmagasabb a helyettes vez\u00e9rigazgat\u00f3i poszt elnyer\u00e9se volt. M\u0171k\u00f6d\u00e9se utols\u00f3 \u00e9veiben k\u00fclf\u00f6ldi partnerekkel val\u00f3 gazdas\u00e1gi kapcsolattart\u00e1st int\u00e9zte. 1931-ben nyugd\u00edjazt\u00e1k \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l.\r\n<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/kornfeld-zsigmond\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 Kornfeld Zsigmond<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Kornfeld Zsigmond (Goltsch-Jenikau,\u00a0Csehorsz\u00e1g,\u00a01852.\u00a0m\u00e1rcius 27.\u00a0\u2013\u00a0Budapest,\u00a01909.\u00a0m\u00e1rcius 24.) bank\u00e1r, a\u00a0Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank vez\u00e9rigazgat\u00f3ja, a Budapesti \u00c1ru- \u00e9s \u00c9rt\u00e9kt\u0151zsde m\u00e1sodik eln\u00f6ke.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/kovacs-geza\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Kov\u00e1cs G\u00e9za<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Apja ismert rabbi, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz volt, Kov\u00e1cs G\u00e9za m\u00e9gis az \u00fczleti p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztotta, amelyben kifejezetten sikeres lett. Hossz\u00fa p\u00e1lyafut\u00e1sa alatt az \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbankn\u00e1l a legmagasabb poz\u00edci\u00f3kba emelkedett. Sajnos hal\u00e1la k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei nem ismertek, v\u00e9lhet\u0151en a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa egyik n\u00e9vtelen \u00e1ldozata lett. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/lanczy-leo\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">L\u00e1nczy Le\u00f3<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">L\u00e1nczy Le\u00f3\u00a0(Pest,\u00a01852.\u00a0m\u00e1jus 10.\u00a0\u2013\u00a0Budapest,\u00a0Ter\u00e9zv\u00e1ros,\u00a01921.\u00a0janu\u00e1r 26.)\u00a0bankeln\u00f6k.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/lang-laszlo\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">L\u00e1ng L\u00e1szl\u00f3<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">L\u00e1ng L\u00e1szl\u00f3 pozsonyi sz\u00fclet\u00e9s\u0171, eredetileg n\u00e9met anyanyelv\u0171, j\u00f3 kez\u0171 iparos volt. Mivel gimn\u00e1ziumi tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9nyei rosszak voltak, orvos apja ink\u00e1bb B\u00e9csbe, ipari iskol\u00e1ba k\u00fcldte. K\u00e9s\u0151bb elv\u00e9gezte a fels\u0151ipari iskol\u00e1t. 1867-ben t\u00f6bb \u00e9ves k\u00fclf\u00f6ldi gyakorlat ut\u00e1n hazat\u00e9rt, \u00e9s el\u0151bb magyar c\u00e9gekn\u00e9l helyezkedett el. 1868-ban \u00f6n\u00e1ll\u00f3sodott, saj\u00e1t g\u00e9pm\u0171helyt alap\u00edtott. A g\u00e9pm\u0171helyb\u0151l lett a k\u00e9s\u0151bbi L\u00e1ng G\u00e9pgy\u00e1r, amelyet 1911-ig vezetett. Nemcsak gy\u00e1rigazgat\u00f3 volt, de el\u0151munk\u00e1s, \u00fczletk\u00f6t\u0151, aki a gy\u00e1r mellett, illetve mag\u00e1ban a gy\u00e1rban \u00e9lt. A napi teend\u0151kt\u0151l 1911-ben vonult vissza, a vezet\u00e9st fi\u00e1nak L\u00e1ng Guszt\u00e1vnak adta \u00e1t. 1914 janu\u00e1r 1-\u00e9n hunyt el. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/lederer-agoston\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">L\u00e9derer \u00c1goston<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Gy\u00e1ralap\u00edt\u00f3, m\u0171gy\u0171jt\u0151, mec\u00e9n\u00e1s \u00e9s szeszkir\u00e1ly, ez mind volt L\u00e9derer \u00c1goston. A csehorsz\u00e1gi B\u00f6hmisch-Leipa-ban 1857-ben sz\u00fcletett L\u00e9derer \u00c1goston sz\u00e1mos v\u00e1llalkoz\u00e1s alap\u00edt\u00f3ja, lelke, tulajdonosa volt, ahogy a korban hivatkoztak r\u00e1, a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai spirituszkir\u00e1ly. Az egyik legfontosabb v\u00e1llalkoz\u00e1sa a gy\u0151ri Szeszgy\u00e1r volt, egy ideig \u00e9lt is a magyar v\u00e1rosban. Az \u00fczlet mellett a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben, mint mec\u00e9n\u00e1s vett r\u00e9szt, t\u00e1mogatottjai olyan zsenik voltak, mint Klimt vagy Schiele. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/levay-henrik-baro\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 kisteleki L\u00e9vay Henrik<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">L\u00e9vay Henrik 1826-ben sz\u00fcletett a B\u00e1cs megyei J\u00e1noshalm\u00e1n. Kor\u00e1nak egyik legjelent\u0151sebb biztos\u00edt\u00e1si szakembere. Fontos szerepet v\u00e1llalt az Els\u0151 Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Biztos\u00edt\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, majd negyven \u00e9ven \u00e1t a t\u00e1rsas\u00e1g vez\u00e9rigazgat\u00f3ja volt. Sz\u00e1mos biztos\u00edt\u00f3, bank \u00e9s g\u0151zmalom alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s igazgat\u00e1s\u00e1ban vett r\u00e9szt, t\u00f6bb kultur\u00e1lis, tudom\u00e1nyos \u00e9s j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi alap\u00edtv\u00e1ny f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez. A k\u00f6zgazdas\u00e1gtan ter\u00e9n v\u00e9gzett munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt el\u0151bb 1868-ban kisteleki el\u0151n\u00e9vvel nemess\u00e9get, majd 1897-ben b\u00e1r\u00f3i c\u00edmet kapott \u00e9s a f\u0151rendih\u00e1z tagja lett.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/madarassy-beck-gyula\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. b\u00e1r\u00f3 madarasi Madarassy-Beck Gyula<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Madarassy-Beck Gyula, b\u00e1r\u00f3\u00a0(Budapest, 1873. augusztus 18.\u00a0\u2013\u00a0Budapest, 1939. november 20.):\u00a0bank\u00e1r, nagyt\u0151k\u00e9s.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/madarassy-beck-marcell\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. b\u00e1r\u00f3 madarasi Madarassy-Beck Marcell<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Madarassy-Beck Marcell, b\u00e1r\u00f3\u00a0(Budapest, 1873. febru\u00e1r 11.\u00a0\u2013\u00a0Mauthausen, 1945. janu\u00e1r 19.):\u00a0\u00fcgyv\u00e9d, bank\u00e1r.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/madarassy-beck-miksa\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 madarasi Madarassy-Beck Miksa<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Madarassy-Beck Miksa, b\u00e1r\u00f3\u00a0(B\u00e1csmadaras, 1839. m\u00e1jus 9.\u00a0\u2013\u00a0Budapest, 1924. m\u00e1rcius 10.):\u00a0bank\u00e1r, k\u00f6zgazd\u00e1sz, a Magyar Lesz\u00e1m\u00edtol\u00f3 \u00e9s P\u00e9nzv\u00e1lt\u00f3bank Rt. vez\u00e9rigazgat\u00f3ja.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/madarassy-beck-nandor\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 madarasi Madarassy-Beck N\u00e1ndor<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Madarassy-Beck N\u00e1ndor, b\u00e1r\u00f3 (B\u00e1csmadaras, 1840. augusztus 15. - Budapest, 1909. febru\u00e1r\u00a016): bank\u00e1r, k\u00f6zgazd\u00e1sz, a Magyar Jelz\u00e1loghitelbank vez\u00e9rigazgat\u00f3ja.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/mandy-lajos\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">M\u00e1ndy Lajos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Ifjabb M\u00e1ndy Lajos 1884-ben sz\u00fcletett Budapesten. El\u0151bb B\u00e9csben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank k\u00f6tel\u00e9k\u00e9be ker\u00fclt. R\u00e9szt vett az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n fokozatosan emelkedett a rangl\u00e9tr\u00e1n: el\u0151bb vezet\u0151k\u00e9nt, majd a vid\u00e9ki fi\u00f3kok igazgat\u00f3jak\u00e9nt, v\u00e9g\u00fcl \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3k\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Sz\u00e1mos v\u00e1llalat igazgat\u00f3ja \u00e9s eln\u00f6ke volt, 1940-ben kincst\u00e1ri f\u0151tan\u00e1csosi c\u00edmet nyert.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/marschall-ferenc\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Marschall Ferenc<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Marschall Ferenc (Temesv\u00e1r, 1887. okt\u00f3ber 2.- Budapest, 1970. janu\u00e1r 23.) agr\u00e1rpolitikus, f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi miniszter, a Budapesti \u00c1ru- \u00e9s \u00c9rt\u00e9kt\u0151zsde hetedik eln\u00f6ke.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/matlekovits-sandor\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Dr. Matlekovits S\u00e1ndor<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Matlekovits S\u00e1ndor (1842\u20131925) kereskedelmi \u00e1llamtitk\u00e1r, politikus \u00e9s szak\u00edr\u00f3, az MTA rendes tagja. Tanulm\u00e1nyait a f\u0151v\u00e1rosban v\u00e9gezte, s ek\u00f6zben m\u00e1r sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos munk\u00e1j\u00e1val kiemelkedett. 1889-ig \u00e1llamtitk\u00e1rk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, s ek\u00f6zben jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult a hazai ipar \u00e9s kereskedelem fejleszt\u00e9s\u00e9hez, el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Miut\u00e1n poz\u00edci\u00f3j\u00e1r\u00f3l politikai okokn\u00e1l fogva lemondott, t\u00f6bb \u00edzben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151k\u00e9nt 1902-ig bez\u00e1r\u00f3lag. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 ut\u00e1n sz\u00e1mos egyes\u00fclet \u00e9s gazdas\u00e1gi v\u00e1llalat vezet\u0151je, \u00edgy t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt 1893 \u00e9s 1914\/1915 k\u00f6z\u00f6tt a Magyar Villamoss\u00e1gi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g, 1923 \u00e9s 1925 k\u00f6z\u00f6tt pedig az Els\u0151 Magyar Pap\u00edrgy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke is.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/belecskai-mechwart-andras\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">belecskai Mechwart Andr\u00e1s<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Mechwart Andr\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a Ganz val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megmaradt volna egy kis, magyar gy\u00e1rnak, amely vas\u00fati kerekeket k\u00e9sz\u00edt a budai V\u00edziv\u00e1rosban. Mechwart Andr\u00e1s vezet\u00e9se alatt azonban a c\u00e9g a vil\u00e1g egyik meghat\u00e1roz\u00f3 iparv\u00e1llalata lett, amely a malomiparban, a vas\u00fati j\u00e1rm\u0171gy\u00e1rt\u00e1sban \u00e9s az elektrotechnik\u00e1ban megker\u00fclhetetlen v\u00e1llalkoz\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re. Mechwart Andr\u00e1s Bajororsz\u00e1gban sz\u00fcletett, v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fclt Budapestre, fiatalon lett a Ganz igazgat\u00f3ja, amit vezet\u00e9se alatt naggy\u00e1 tett.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/neuhold-janos\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Neuhold J\u00e1nos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Neuhold J\u00e1nos a t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9s \u00e9s az elektrotechnikai ipar egyik hazai \u00fatt\u00f6r\u0151je volt. Hadm\u00e9rn\u00f6knek tanult, majd csal\u00e1di okok miatt leszerelt, \u00e9s a t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si iparban kezdett el v\u00e1llalkozni. Eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben a gy\u00e1r\u00e1\u00e9rt, illetve gy\u00e1rai\u00e9rt dolgozott, hiszen \u00e9lete derek\u00e9n teljesen \u00faj v\u00e1llalkoz\u00e1st kellett ind\u00edtania. Sikeres v\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9nt Hannoverben egy t\u00e1rgyal\u00e1son \u00e9rte a hal\u00e1l. F\u0151 m\u0171ve, a Telefongy\u00e1r m\u00e9g k\u00f6zel egy \u00e9vsz\u00e1zadig fennmaradt. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/ormody-vilmos-baro-ormodi\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">ormodi Ormody Vilmos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Ormody Vilmos 1838-ban sz\u00fcletett a Miskolcon. Kor\u00e1nak egyik legjelent\u0151sebb biztos\u00edt\u00e1si szakembere. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait k\u00f6vet\u0151en azonnal az Els\u0151 Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Biztos\u00edt\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1llt, k\u00f6zel negyven \u00e9ven \u00e1t tisztvisel\u0151, majd 24 \u00e9vig a t\u00e1rsas\u00e1g vez\u00e9rigazgat\u00f3ja, v\u00e9g\u00fcl 94 \u00e9ves kor\u00e1ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig egy \u00e9vtizeden \u00e1t annak eln\u00f6ke volt. T\u00f6bb els\u0151sorban a tisztvisel\u0151k j\u00f3l\u00e9t\u00e9t seg\u00edt\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s \u00e9s j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi alap\u00edtv\u00e1ny f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez. A k\u00f6zgazdas\u00e1gtan ter\u00e9n v\u00e9gzett munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt el\u0151bb 1897-ben orm\u00f3di el\u0151n\u00e9vvel nemess\u00e9get, majd 1906-ban b\u00e1r\u00f3i c\u00edmet kapott \u00e9s a f\u0151rendih\u00e1z tagja lett.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/ossoinack-lajos\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">lovag Ossoinack Lajos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Johannes Aloysius Ossoinack (Rieka, 1849. j\u00fanius 26. \u2013 Fiume, 1904 okt\u00f3ber 28.) fiumei keresked\u0151 csal\u00e1d sarjak\u00e9nt fiatal kor\u00e1t\u00f3l kezdve t\u00f6bb k\u00e9s\u0151bb vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1lt fiumei iparv\u00e1llalatot \u00e9s haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1got is alap\u00edtott, mik\u00f6zben a helyi politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9letnek is meghat\u00e1roz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9ge volt. Olyan volt \u0151 a v\u00e1ros sz\u00e1m\u00e1ra, mint Sz\u00e9chenyi Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra: eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben kereste az \u00faj innov\u00e1ci\u00f3kat (g\u00e9pes\u00edtett faipar, modern rizsfeldolgoz\u00e1s, k\u0151olajfinom\u00edt\u00e1s stb.), \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n bev\u00e1lt m\u00f3dszerek hazai meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1val nagy h\u00edrnevet szerzett mag\u00e1nak.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/pallavicini-ede-orgrof\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">\u0151rgr\u00f3f Pallavicini Ede<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">\u0150rgr\u00f3f Pallavicini Ede r\u00e9gi olasz eredet\u0171, nemesi csal\u00e1dba sz\u00fcletett 1845-ben. Dun\u00e1nt\u00fali, sokezer holdas birtok\u00e1nak kezel\u00e9se mellett jogi tanulm\u00e1nyokat folytatott, majd az 1870-es \u00e9vekben sikerrel l\u00e9pdelt el\u0151re a rangl\u00e9tr\u00e1n. 1880-t\u00f3l a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank eln\u00f6kek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett, illetve bels\u0151 tan\u00e1csosk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9ben sz\u00e1mos v\u00e1llalat megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t kezdem\u00e9nyezte, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Mez\u0151gazdas\u00e1gi Ipar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g\u00e9t, amelynek eln\u00f6ki posztj\u00e1t 1913-ig t\u00f6lt\u00f6tte be. 1914-ben Fium\u00e9ben hunyt el.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/ribary-reich-mor\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">als\u00f3l\u00f3czi Rib\u00e1ry (Reich) M\u00f3r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Rib\u00e1ry (1902-ig Reich) M\u00f3r 1859-ben sz\u00fcletett a Pozsony megyei Als\u00f3l\u00f3c k\u00f6zs\u00e9gben. 1873-ban 14 \u00e9vesen kezdte meg hivatalnoki p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t a Pesti Biztos\u00edt\u00f3 Int\u00e9zetn\u00e9l, amelynek 1916-ban vez\u00e9rigazgat\u00f3ja lett \u00e9s 1927-es hal\u00e1l\u00e1ig 54 \u00e9ven \u00e1t dolgozott a v\u00e1llalatn\u00e1l. Az Adriai Biztos\u00edt\u00f3 csoport sz\u00e1mos magyarorsz\u00e1gi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak igazgat\u00f3s\u00e1gi, vagy fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1gi tagja. 1914-ben a k\u00f6zgazdas\u00e1gtan ter\u00e9n v\u00e9gzett munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt als\u00f3l\u00f3czi el\u0151n\u00e9vvel magyar nemess\u00e9get kapott.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/szepesvaraljai-sarbo-schon-vilmos\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">szepesv\u00e1raljai Sarb\u00f3 (Sch\u00f6n) Vilmos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Sch\u00f6n (1898-t\u00f3l Sarb\u00f3) Vilmos 1829-ben sz\u00fcletett Szepesv\u00e1ralj\u00e1n. Kor\u00e1nak egyik legjelent\u0151sebb biztos\u00edt\u00e1si szakembere. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait k\u00f6vet\u0151en hivatalnoki p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t az Osztr\u00e1k Ph\u00f6nix Biztos\u00edt\u00f3 Int\u00e9zetn\u00e9l kezdte meg, majd a Pesti Biztos\u00edt\u00f3 szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1llt. 1868\u20131899 k\u00f6z\u00f6tt harminc \u00e9ven \u00e1t a t\u00e1rsas\u00e1g vez\u00e9rigazgat\u00f3ja, majd lemond\u00e1sa ut\u00e1n 1906-os hal\u00e1l\u00e1ig az igazgat\u00f3s\u00e1g tagja.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/schmidt-richard\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Schmidt Rich\u00e1rd<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Schmidt Rich\u00e1rd (Budapest, 1875 - Budapest, 1943. j\u00fanius 14.) nagyiparos, a Budapesti \u00c1ru- \u00e9s \u00c9rt\u00e9kt\u0151zsde hatodik eln\u00f6ke.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/stux-sandor\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Stux S\u00e1ndor<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Stux S\u00e1ndor 1877-ben sz\u00fcletett egy gabonakereskedelemmel foglalkoz\u00f3 csal\u00e1d sarjak\u00e9nt. El\u0151bb az Els\u0151 Budapesti G\u0151zmalmi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gban, majd a Pesti Moln\u00e1rok \u00e9s S\u00fct\u0151k G\u0151zmalm\u00e1ban pr\u00f3b\u00e1lta ki mag\u00e1t. 1919-ben a vezet\u00e9se alatt \u00e1ll\u00f3 malmokat egyetlen konszernbe egyes\u00edtette. 1933-ban korm\u00e1nyf\u0151tan\u00e1csosnak nevezt\u00e9k ki. 1941 v\u00e9g\u00e9n, Budapesten hunyt el.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/szecsi-pal\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Sz\u00e9csi P\u00e1l<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Sz\u00e9csi P\u00e1l sikeres \u00fcgyv\u00e9d fiak\u00e9nt sz\u00fcletett Budapesten, \u00e9s ugyan \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a zenei tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n, gazdas\u00e1gi p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztott. A Hazai Bankban futott be sikeres p\u00e1ly\u00e1t, \u00e9let\u00e9ben sokat j\u00f3t\u00e9konykodott. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/szekely-schlesinger-ferenc\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Sz\u00e9kely (Schlesinger) Ferenc<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Sz\u00e9kely (Schlesinger) Ferenc 1858-ban sz\u00fcletett a Fej\u00e9r v\u00e1rmegyei Alapon. Kereskedelmi tanulm\u00e1nyait k\u00f6vet\u0151en Budapesten el\u0151bb gyakornoki, majd oszt\u00e1lyvezet\u0151i poz\u00edci\u00f3ba ker\u00fclt. 1892-ben \u0151t h\u00edvt\u00e1k meg a Belv\u00e1rosi Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki posztj\u00e1ra. 1902-t\u0151l 1936-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig t\u00f6lt\u00f6tte be az Istv\u00e1n T\u00e9glagy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki posztj\u00e1t. Tev\u00e9keny r\u00e9szese volt Budapest politikai \u00e9let\u00e9nek, illetve a magyarorsz\u00e1gi izraelita hitk\u00f6zs\u00e9g egys\u00e9g\u00e9nek el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Schlesinger [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/szende-stern-lajos\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Szende (Stern) Lajos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Szende Lajos 30 \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l kezdve m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gn\u00e1l. El\u0151bb, mint titk\u00e1r, majd a sz\u00e1zadfordul\u00f3 ut\u00e1n mint a v\u00e1llalat vez\u00e9rigazgat\u00f3ja. Az 1910-es \u00e9vekben jelent\u0151s fejleszt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n tudta n\u00f6velni a v\u00e1llalat nyeres\u00e9g\u00e9t \u00e9s termel\u00e9s\u00e9t, illetve nagy szerepe volt az \u00fczemi dolgoz\u00f3k \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban. 1914-ben halt meg 47 \u00e9ves kor\u00e1ban, hal\u00e1la ut\u00e1n munk\u00e1sj\u00f3l\u00e9ti alapot neveztek el r\u00f3la. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/szirmai-spitzer-oszkar\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Szirmai (Spitzer) Oszk\u00e1r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Nagys\u00e1rosi Szirmai Oszk\u00e1r (1858\u20131943) k\u00f6zgazd\u00e1sz, eln\u00f6k-vez\u00e9rigazgat\u00f3. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbankban kezdte, majd \u00e1tker\u00fclt a K\u0151olajfinom\u00edt\u00f3gy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gba, ahol igazgat\u00f3helyettes, majd igazgat\u00f3 lett. A k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9letben, s f\u0151k\u00e9pp a k\u0151olajpiacon kifejtett \u00e9rdemei elismer\u00e9sek\u00e9nt megkapta a nemesi c\u00edmet, illetve a korm\u00e1nyf\u0151tan\u00e1csosi kinevez\u00e9st. 1912 \u00e9s 1935 k\u00f6z\u00f6tt a Budapest-Szentl\u0151rinci \u00e9s Tatai Cser\u00e9p- \u00e9s T\u00e9glagy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke volt, ezen [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/grof-szeki-teleki-geza\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">gr\u00f3f sz\u00e9ki Teleki G\u00e9za<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Gr\u00f3f sz\u00e9ki Teleki G\u00e9za (1843\u20131913) katolikus csal\u00e1dba sz\u00fcletett 1843-ban. Iskol\u00e1it Erd\u00e9lyben v\u00e9gezte, majd jogot tanult Hohenheimben. El\u0151bb Szatm\u00e1r v\u00e1rmegy\u00e9ben k\u00f6zigazgat\u00e1si bizotts\u00e1g tagjak\u00e9nt, majd orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1889 \u00e9s 1890 k\u00f6z\u00f6tt a bel\u00fcgyminiszteri poz\u00edci\u00f3t is bet\u00f6lt\u00f6tte. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 ut\u00e1n visszavonult a politik\u00e1t\u00f3l \u00e9s f\u0151k\u00e9nt tudom\u00e1nyos-j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi egyes\u00fcletek munk\u00e1j\u00e1ban vett r\u00e9szt. V\u00e1llalkoz\u00f3i karrier\u00e9nek siker\u00e9t igazolja, hogy 1896 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6tt a Budapesti \u00c1ltal\u00e1nos Villamoss\u00e1gi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6kek\u00e9nt jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult a v\u00e1llalat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez \u00e9s sikeress\u00e9g\u00e9hez. 1913-ban hunyt el Budapesten.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/dunaszentgyorgyi-tolnay-lajos-imre-gyula\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Tolnay Lajos<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Tolnay Lajos Imre Gyula (1837\u20131918) m\u00e9rn\u00f6k, M\u00c1V igazgat\u00f3 \u00e9s eln\u00f6k, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151. Az olasz egys\u00e9g megteremt\u00e9s\u00e9\u00e9rt zajl\u00f3 h\u00e1bor\u00fab\u00f3l hazat\u00e9rve az 1860-as \u00e9vekt\u0151l el\u0151bb lok\u00e1lisan, majd az 1870-es \u00e9vekt\u0151l orsz\u00e1gosan vett r\u00e9szt a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9sben- \u00e9s tervez\u00e9sben. Ezid\u0151t\u00e1jt a M\u00c1V igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ki posztj\u00e1t is bet\u00f6lt\u00f6tte, s a magyar \u00e1llamvasutak fejleszt\u00e9s\u00e9ben el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett. Politikai tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett sz\u00e1mos ipari v\u00e1llalat igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja, illetve az Els\u0151 Magyar Sert\u00e9shizlal\u00f3 R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke volt 1902 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/ullmann-adolf-de-baranyavar-baro\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 baranyav\u00e1ri Ullmann Adolf<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Ullmann Adolf 1857-ben sz\u00fcletett Pesten. A Pesti Kereskedelmi Akad\u00e9mia elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbankban helyezkedett el. Itt folyamatosan l\u00e9pdelt el\u0151re a rangl\u00e9tr\u00e1n, 1895-ben m\u00e1r a bank igazgat\u00f3ja, 1909-ben annak vez\u00e9rigazgat\u00f3ja volt. Akt\u00edv k\u00e9pvisel\u0151je volt a korabeli bank\u00e9letnek, ezzel kapcsolatban publik\u00e1ci\u00f3i is megjelentek. Az 1910-es \u00e9vekben szerepe volt a hitelbank felvir\u00e1goztat\u00e1s\u00e1ban. 1925-ben hunyt el Budapesten.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/ullmann-gyorgy-baro-de-baranyavar\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 baranyav\u00e1ri Ullmann Gy\u00f6rgy<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">B\u00e1r\u00f3 baranyav\u00e1ri Ullmann Gy\u00f6rgy 1891-ben sz\u00fcletett. A f\u0151v\u00e1rosban v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait, majd bel\u00e9pett a Hitelbankba. El\u0151bb c\u00e9gvezet\u0151je, majd igazgat\u00f3ja lett, v\u00e9g\u00fcl 1924 \u00e9s 1945 k\u00f6z\u00f6tt \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Sz\u00e1mos v\u00e1llalat igazgat\u00f3i vagy eln\u00f6ki posztj\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tte be a Horthy-korszakban. 1948-ban hagyta el Magyarorsz\u00e1got, 1961-ben, N\u00e9metorsz\u00e1gban hunyt el.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/vegh-karoly\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">gy\u0151ri V\u00e9gh K\u00e1roly<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">V\u00e9gh K\u00e1roly (B\u00e9cs, 1859. okt\u00f3ber 2.- Budapest, 1941. febru\u00e1r 3.) k\u00f6zgazd\u00e1sz, a Budapesti \u00c1ru- \u00e9s \u00c9rt\u00e9kt\u0151zsde negyedik eln\u00f6ke.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/vida-weil-jeno\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Vida (Weil) Jen\u0151<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Vida (Veil) Jen\u0151 (Budapest, 1872. augusztus 30. - Auschwitz, 1945. m\u00e1jus 15.) nagyt\u0151k\u00e9s, fels\u0151h\u00e1zi tag, vez\u00e9rigazgat\u00f3, a magyar b\u00e1ny\u00e1szati ipar jelent\u0151s alakja.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/weiss-fulop\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Weiss F\u00fcl\u00f6p<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Az iparosod\u00f3 Magyarorsz\u00e1g kiemelked\u0151 bank\u00e1ra, p\u00e9nz\u00fcgyi szakembere Weiss \u00c1brah\u00e1m poszt\u00f3keresked\u0151  \u00e9s Stransky Karolin fiak\u00e9nt sz\u00fcletett Budapesten. A drezdai kereskedelmi akad\u00e9mia elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n t\u00f6bb p\u00e9nzint\u00e9zetn\u00e9l dolgozott. 1882-ben l\u00e9pett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szolg\u00e1lat\u00e1ba, ahonnan 1938-ban vonult nyugd\u00edjba. 1942-ben Z\u00fcrich-ben egy \u00fczleti \u00fat sor\u00e1n v\u00e1ratlanul meghalt. S\u00edrja a Fiumei \u00fati s\u00edrkertben tal\u00e1lhat\u00f3.<\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/weiss-manfred-de-csepel-baro\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">b\u00e1r\u00f3 csepeli Weiss Manfr\u00e9d<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Tal\u00e1n a legismertebb magyar nagyv\u00e1llalkoz\u00f3 volt Weiss Manfr\u00e9d, aki Csepelen a kezdeti konzervgy\u00e1rb\u00f3l egy hatalmas, a nev\u00e9t visel\u0151 gy\u00e1rbirodalmat hozott l\u00e9tre. A kis \u00fczemb\u0151l a hazai ipar fellegv\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 \u00fczemet Weiss Manfr\u00e9d \u00e9s b\u00e1tyja Bertold j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel alap\u00edtotta meg, vezette \u00e9s tette naggy\u00e1. Weiss Manfr\u00e9dnak \u00e9lete \u00e9rtelme volt a gy\u00e1r - amikor a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e1llamos\u00edtotta, \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00eds\u00e9relt meg. Ugyan azt t\u00fal\u00e9lte, de teljesen soha nem \u00e9p\u00fclt fel, 1922-es hal\u00e1l\u00e1t is e sokknak k\u00f6sz\u00f6nhette. <\/span><\/p>\n<p class=\"ember_lista\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/ember\/wolf-emil\/\"><strong class=\"ember_lista_title\">Wolf Emil<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"ember_lista_excerpt\">Wolf Emil keresked\u0151 csal\u00e1d fiak\u00e9nt l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got 1886-ban. N\u00e9metorsz\u00e1gban szerzett vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki oklevelet. 1910-ben Kereszty Gy\u00f6rggyel l\u00e9trehozt\u00e1k a Chinoin el\u0151dj\u00e9t, melyben a szintetikus alap\u00fa gy\u00f3gyszertermel\u00e9s a kezdeti neh\u00e9zs\u00e9gek ut\u00e1n, 1912-t\u0151l lend\u00fclt fel. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas neh\u00e9zs\u00e9gek ellen\u00e9re a c\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb fejleszt\u00e9sekkel v\u00e1lt h\u00edress\u00e9 Wolf Emil vez\u00e9rigazgat\u00f3s\u00e1ga alatt. A zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek miatt Wolf 1941-ben lemondott tisztj\u00e9r\u0151l, 1944-ben pedig deport\u00e1lt\u00e1k. Hazat\u00e9rt, de egy k\u00fclf\u00f6ldi utaz\u00e1sa sor\u00e1n, 1947-ben Belgiumban elhunyt.<\/span><\/p>\n\n\n\t\t<\/div>\n\t<\/div>\n<\/div><\/div><\/div><\/div>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"H\u00edres v\u00e1llalatalap\u00edt\u00f3k \u00e9s -vezet\u0151k Aschner Lip\u00f3tA 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek egyik legsikeresebb magyar menedzsere, az Egyes\u00fclt Izz\u00f3l\u00e1mpa \u00e9s Villamoss\u00e1gi Rt. (Tungsram) vez\u00e9rigazgat\u00f3ja. Bacher EmilBacher Emil 1854-ben sz\u00fcletett Szucs\u00e1nyban. Elv\u00e9gezte a Pesti Kereskedelmi Akad\u00e9mi\u00e1t, majd a Pesti Vikt\u00f3ria G\u0151zmalom R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gban helyezkedett el tisztvisel\u0151k\u00e9nt. A c\u00e9gben el\u0151bb c\u00e9gvezet\u0151, majd kereskedelmi igazgat\u00f3, v\u00e9g\u00fcl vez\u00e9rigazgat\u00f3 lett. 1926-ban spekul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s [...]","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-1097","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1097","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1097"}],"version-history":[{"count":19,"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1097\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11527,"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1097\/revisions\/11527"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1097"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}