{"id":10836,"date":"2023-05-20T18:35:14","date_gmt":"2023-05-20T16:35:14","guid":{"rendered":"https:\/\/muzeum.netfolio.hu\/?page_id=10836"},"modified":"2023-11-12T13:02:27","modified_gmt":"2023-11-12T11:02:27","slug":"kibocsatok_tortenete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsatok_tortenete\/","title":{"rendered":"Famous companies"},"content":{"rendered":"<div class=\"wpb-content-wrapper\"><div class=\"vc_row wpb_row vc_row-fluid\"><div class=\"wpb_column vc_column_container vc_col-sm-4\"><div class=\"vc_column-inner\"><div class=\"wpb_wrapper\"><div class=\"wpb_gallery wpb_content_element vc_clearfix wpb_content_element\" ><div class=\"wpb_wrapper\"><div class=\"wpb_gallery_slides wpb_flexslider flexslider_fade flexslider\" data-interval=\"10\" data-flex_fx=\"fade\"><ul class=\"slides\"><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/Dorottya-utca-10_Generali-epulet.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-10836-1899408848]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"397\" height=\"500\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/Dorottya-utca-10_Generali-epulet.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"Dorottya utca 10_Generali \u00e9p\u00fclet\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/tr1-1024x617.png\" data-lightbox=\"lightbox[rel-10836-1899408848]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"286\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/tr1-1024x617.png\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"tr1\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/tr1-1024x617.png 1024w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/tr1-600x361.png 600w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/tr1-768x463.png 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/tr1-1536x925.png 1536w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/tr1.png 1667w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/pp1-1024x706.png\" data-lightbox=\"lightbox[rel-10836-1899408848]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"327\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/pp1-1024x706.png\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"pp1\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/pp1-1024x706.png 1024w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/pp1-600x414.png 600w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/pp1-768x530.png 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/pp1.png 1353w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/elmu-1024x738.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-10836-1899408848]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"342\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/elmu-1024x738.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"elm\u0171\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/elmu-1024x738.jpg 1024w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/elmu-600x433.jpg 600w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/elmu-768x554.jpg 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/elmu-1536x1107.jpg 1536w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/elmu-2048x1476.jpg 2048w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/gephaz-1895-ben-1024x793.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-10836-1899408848]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"367\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/gephaz-1895-ben-1024x793.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"g\u00e9ph\u00e1z 1895-ben\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/gephaz-1895-ben-1024x793.jpg 1024w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/gephaz-1895-ben-600x465.jpg 600w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/gephaz-1895-ben-768x595.jpg 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/gephaz-1895-ben-1536x1190.jpg 1536w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/gephaz-1895-ben.jpg 1632w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/ulloi-18-a-Revai-Kiado-homlokzata-1024x854.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-10836-1899408848]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"395\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/ulloi-18-a-Revai-Kiado-homlokzata-1024x854.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"\u00fcll\u0151i 18 a R\u00e9vai Kiad\u00f3 homlokzata\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/ulloi-18-a-Revai-Kiado-homlokzata-1024x854.jpg 1024w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/ulloi-18-a-Revai-Kiado-homlokzata-600x501.jpg 600w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/ulloi-18-a-Revai-Kiado-homlokzata-768x641.jpg 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/ulloi-18-a-Revai-Kiado-homlokzata-85x70.jpg 85w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/ulloi-18-a-Revai-Kiado-homlokzata.jpg 1364w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/5987e24c-64d5-4800-891d-03f2e4335d21.jpg\" data-lightbox=\"lightbox[rel-10836-1899408848]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"434\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/5987e24c-64d5-4800-891d-03f2e4335d21.jpg\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"A Heckenast nyomda \u00e9p\u00fclet\u00e9nek homlokzata\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/5987e24c-64d5-4800-891d-03f2e4335d21.jpg 800w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/5987e24c-64d5-4800-891d-03f2e4335d21-600x550.jpg 600w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/5987e24c-64d5-4800-891d-03f2e4335d21-768x704.jpg 768w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><li><a class=\"\" href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/lampa3-1-1024x660.png\" data-lightbox=\"lightbox[rel-10836-1899408848]\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"474\" height=\"306\" src=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/lampa3-1-1024x660.png\" class=\"attachment-large\" alt=\"\" title=\"l\u00e1mpa3 (1)\" srcset=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/lampa3-1-1024x660.png 1024w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/lampa3-1-600x387.png 600w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/lampa3-1-768x495.png 768w, https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/lampa3-1.png 1524w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/li><\/ul><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><div class=\"wpb_column vc_column_container vc_col-sm-8\"><div class=\"vc_column-inner\"><div class=\"wpb_wrapper\">\n\t<div class=\"wpb_text_column wpb_content_element\" >\n\t\t<div class=\"wpb_wrapper\">\n\t\t\t<h1>H\u00edres v\u00e1llalatok t\u00f6rt\u00e9nete<\/h1>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/adria-magy-tengeri-hajozasi-reszv-t\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cAdria\u201d magy. tengeri haj\u00f3z\u00e1si r\u00e9szv.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Adria Rt. a valaha l\u00e9tez\u0151 legnagyobb magyar kereskedelmi tengerhaj\u00f3z\u00e1si v\u00e1llalat volt. Alap\u00edt\u00e1sa egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 esem\u00e9nyek l\u00e1ncolatak\u00e9nt 1874-1882 k\u00f6z\u00f6tt ment v\u00e9gbe, mely ut\u00e1n eg\u00e9szen az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig zavartalanul m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. F\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge hossz\u00faj\u00e1rat\u00fa haj\u00f3z\u00e1s volt Fiume kiindul\u00f3ponttal Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba \u00e9s a tengeren t\u00falra. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/athenaeum-irodalmi-es-nyomdai-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cAthenaeum\u201d irodalmi \u00e9s nyomdai r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az\u00a0Athenaeum Kiad\u00f3\u00a0Magyarorsz\u00e1g egyik legnagyobb k\u00f6nyvkiad\u00f3ja.\u00a01841-es alap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l\u00a01948-ig a kor legjelent\u0151sebb \u00edr\u00f3inak \u00e9s k\u00f6lt\u0151inek m\u0171veit adta ki \u00e9s \u00edgy meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a magyar irodalomban.\u00a01948-t\u00f3l\u00a01998-ig kiz\u00e1r\u00f3lag nyomdak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, az\u00f3ta limit\u00e1lt m\u00e9rt\u00e9kben, de \u00fajra foglalkozik k\u00f6nyvkiad\u00e1ssal is.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/atlantica-trust-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cAtlantica Trust\u201d r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Atlantica Rt. els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9s alatti t\u00f6rt\u00e9nete m\u00e1r egy feldolgozott, az eg\u00e9sz magyar haj\u00f3z\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be j\u00f3l be\u00e1gyazott t\u00f6rt\u00e9net. Polnay Jen\u0151 1873. augusztus 20-\u00e1n sz\u00fcletett Tiszas\u00fcly\u00f6n egy zsid\u00f3 fakeresked\u0151 csal\u00e1dban. Fiatal kor\u00e1ban jogot tanult Debrecenben, majd k\u00f6zgazdas\u00e1gtant Csehorsz\u00e1gban. H\u00faszas \u00e9vei elej\u00e9n m\u00e1r az Erd\u00e9lyi Faipari Rt. vezet\u0151je volt, majd 1900-ban Londonba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol a [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/atlantica-tengerhajozasi-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cAtlantica\u201d tengerhaj\u00f3z\u00e1si r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Atlantica Tengerhaj\u00f3z\u00e1si Rt-t 1907-ben az \u00faj szabadhaj\u00f3z\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny[i] elfogad\u00e1s\u00e1val egy id\u0151ben, az abban foglalt t\u00e1mogat\u00e1sokkal m\u00e1r sz\u00e1molva, politikusok, tehet\u0151sebb budapesti keresked\u0151k, bank\u00e1rok \u00e9s \u00e1llami v\u00e1llalatok vezet\u0151i alap\u00edtott\u00e1k.[ii] A t\u00e1rsas\u00e1g alapt\u0151k\u00e9je 4\u00a0000\u00a0000 korona volt (20\u00a0000 db 200 koron\u00e1s r\u00e9szv\u00e9nnyel), melynek 70%-\u00e1t az Angol-Osztr\u00e1k Bank birtokolta. A bank k\u00e9pvisel\u0151in (D\u00f3czi Ign\u00e1c, Engel P\u00e1l, Landesberger Gyula) k\u00edv\u00fcl [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/chinoin-gyogysz-es-vegy-termekek-gyara-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cChinoin\u201d gy\u00f3gysz. \u00e9s vegy. term\u00e9kek gy\u00e1ra r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Chinoin Gy\u00f3gyszer \u00e9s Vegy\u00e9szeti Term\u00e9kek Gy\u00e1r\u00e1t 1910-ben alap\u00edtotta Wolf Emil \u00e9s Kereszty Gy\u00f6rgy. A kezdetben alig n\u00e9h\u00e1ny tucat dolgoz\u00f3val rendelkez\u0151 c\u00e9g hamar kin\u0151tte eredeti telephely\u00e9t, s az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n \u2013 a hadik\u00e9nyszerb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 gy\u00e1rt\u00e1s miatt \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00e9se fellend\u00fclt. B\u00e1t a b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s miatt jelent\u0151sen cs\u00f6kkent a gy\u00e1r exportja, a fejleszt\u00e9sekkel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00faj term\u00e9kek az 1930-as \u00e9s 1940-es \u00e9vekben is nagym\u00e9rt\u00e9kben seg\u00edtett\u00e9k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A v\u00e1llalatot 1948-ban alap\u00edtott\u00e1k, 1991-es privatiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val francia tulajdonosi k\u00e9zbe ker\u00fclt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/fonciere-altalanos-biztosito-intezet\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cFonci\u00e9re\u201d \u00e1ltal\u00e1nos biztos\u00edt\u00f3 int\u00e9zet<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Fonci\u00e8re, illetve el\u0151dje a Pesti Biztos\u00edt\u00f3 1864. \u00e9vi alap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ig nyolc \u00e9vtizeden \u00e1t Magyarorsz\u00e1g egyik legjelent\u0151sebb, az 1930-as \u00e9vekt\u0151l piacvezet\u0151 biztos\u00edt\u00f3t\u00e1rsas\u00e1ga volt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/hungaria-vegyi-es-kohomuvek-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cHung\u00e1ria\u201d vegyi- \u00e9s koh\u00f3m\u0171vek r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Hung\u00e1ria m\u0171tr\u00e1gya-, k\u00e9nsav- \u00e9s vegyiipar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g a dualizmus \u00e9s a Horthy-korszak egyik legjelent\u0151sebb gy\u00f3gyszergy\u00e1rt\u00f3 v\u00e1llalata volt. A Hung\u00e1ria az 1920-as \u00e9vekben r\u00e9szv\u00e9nyt\u00f6bbs\u00e9get szerzett a Chinoin gy\u00f3gyszergy\u00e1rban, a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 szerz\u0151d\u00e9s 1927-ig \u00e1llt fenn. B\u00e1r a gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g a c\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re is r\u00e1nyomta a b\u00e9lyeg\u00e9t, az 1930-as \u00e9s 1940-es \u00e9vekben dinamikusan m\u0171k\u00f6d\u0151 c\u00e9g sz\u00e1mos m\u00e1s v\u00e1llalatot mag\u00e1ba olvasztott.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/istvan-teglagyar-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cIstv\u00e1n\u201d t\u00e9glagy\u00e1r r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az \u201eIstv\u00e1n\u201d T\u00e9glagy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got a Belv\u00e1rosi Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edtotta meg 1892-ben, amikor \u00e1tvette a m\u00e1r kor\u00e1bban is fenn\u00e1ll\u00f3, Banaharcon m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e9glagy\u00e1rat. Sz\u00e9kely Ferenc 1902-ben ker\u00fclt a v\u00e1llalat eln\u00f6ki sz\u00e9k\u00e9be, amely poz\u00edci\u00f3t 1926-ig viselte. A v\u00e1ltoz\u00f3 eredm\u00e9nnyel zajl\u00f3 termel\u00e9s, illetve az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 neh\u00e9zs\u00e9gek miatt ugyanis a v\u00e1llalat ebben az \u00e9vben egyes\u00fclni k\u00e9nyszer\u00fclt az \u00dajlaki [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/pallas-irodalmi-es-nyomdai-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cPallas\u201d irodalmi \u00e9s nyomdai r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Pallas Irodalmi \u00e9s Nyomdai Rt. 1884. \u00e1prilis 5-\u00e9n alakult \u00e9s hamarosan az orsz\u00e1g egyik legismertebb nyomd\u00e1ja lett. A 19\u201320. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1nak majdnem minden fontosabb tudom\u00e1nyos \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti kiadv\u00e1ny\u00e1t a legfontosabb hazai nyomd\u00e1k, k\u00f6zt\u00fck a Pallas adta ki.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/szikra-magyar-gyujtogyarak-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u201cSzikra\u201d magyar gyujt\u00f3gy\u00e1rak r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">1915-ben az osztr\u00e1k Solo konszern jelent\u0151s \u00e9rdekelts\u00e9geket szerzett a hazai gyufagy\u00e1rakban, l\u00e9trehozva ezzel a Szikra Magyar Gy\u00fajt\u00f3gy\u00e1rak Rt-t. Az \u00faj c\u00e9gcsoport az Angol-Magyar Bank fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt technol\u00f3giai fejleszt\u00e9sekbe kezdett, melyek hat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bb kisebb gyufagy\u00e1r cs\u0151dbe ment. Ekkoriban terjedhetett el a hazai gy\u00e1rt\u00e1sban a sv\u00e9dorsz\u00e1gi J\u00f6nk\u00f6pingb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 biztons\u00e1gi gyufa technol\u00f3gia. A c\u00e9g 1928-t\u00f3l monopolhelyzetbe ker\u00fclt, \u00e9s 1949-es \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/danubius-magyar-hajo-es-gepgyar\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u00bbDanubius\u00ab magyar haj\u00f3- \u00e9s g\u00e9pgy\u00e1r Rt.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az 1911-ben f\u00fazi\u00f3val l\u00e9trej\u00f6tt Ganz\u2013Danubius haj\u00f3gy\u00e1r a dualizmus v\u00e9gi ipari termel\u00e9s egyik cs\u00facsv\u00e1llalata volt. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g els\u0151sorban a haj\u00f3gy\u00e1rt\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1lt ebben az id\u0151ben, de e mellett sz\u00e1mos ipar\u00e1gban volt jelen. Jogel\u0151d\u00f6ket \u00e9s jogut\u00f3dokat tekintve is egy rendk\u00edv\u00fcl izgalmas \u00e9s bonyolult szervezeti fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nye a v\u00e1llalat.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/alfold-fiumei-vasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Alf\u00f6ld-fiumei vas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Alf\u00f6ld-Fiumei vas\u00fat meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re hossz\u00fa el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r megszakad\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek ut\u00e1n 1868-ban (csak Nagyv\u00e1rad \u00e9s Esz\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt) alakult meg a t\u00e1rsas\u00e1g. A v\u00e1llalkoz\u00e1s kamatbiztos\u00edt\u00e1ssal \u00fczemelt, de mivel a nyeres\u00e9gess\u00e9ge az elv\u00e1rt szint alatt maradt, az \u00e1llam egy 1883-as t\u00f6rv\u00e9ny felhatalmaz\u00e1sa alapj\u00e1n 1885. janu\u00e1r 1-t\u0151l \u00e1tvette az \u00fczemet. A vonal h\u00e1rom nagy foly\u00f3t keresztezett, a Tisz\u00e1t, a Dun\u00e1t \u00e9s a Dr\u00e1v\u00e1t, a Dun\u00e1t r\u00e1ad\u00e1sul nem h\u00edddal, hanem komppal szelte \u00e1t. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/altalanos-waggonkolcsonzo-tarsulat\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u00c1ltal\u00e1nos waggonk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151-t\u00e1rsulat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A vas\u00fati forgalom fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9vel a birodalom vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1gai nem b\u00edrtak a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 eszk\u00f6zeikkel mindig minden ig\u00e9nyt kiel\u00e9g\u00edteni, ez\u00e9rt megny\u00edlt a piac a vagonk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 v\u00e1llalatok el\u0151tt. Magyarorsz\u00e1g els\u0151 ilyen profil\u00fa v\u00e1llalat\u00e1t 1872-ben alap\u00edtott\u00e1k. A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re ki\u00e9p\u00fclt vas\u00fati h\u00e1l\u00f3zat, a felt\u0151k\u00e9s\u00edtett vas\u00fatv\u00e1llalatok \u00e9s a hazai ipar er\u0151teljes kocsi- \u00e9s ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00e1sa folyt\u00e1n a vagonk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s egy egyre sz\u0171k\u00fcl\u0151 ipar\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt, mely r\u00e9v\u00e9n az \u00c1ltal\u00e1nos Waggonk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 1906-ban be is olvadt a Magyar Helyi\u00e9rdek\u0171 Vasutak R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ba \u00e9s \u00edgy megsz\u0171nt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/barcs-pakraci-vasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Barcs-Pakr\u00e1ci vas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Barcs-pakr\u00e1ci vas\u00fat a D\u00e9li vas\u00fat h\u00e1l\u00f3zat\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 helyi \u00e9rdek\u0171 vas\u00fatvonal volt, amelyet \u00e1tad\u00e1s\u00e1t\u00f3l 1924-ig a D\u00e9li Vas\u00fat, onnant\u00f3l a vas\u00fat elad\u00e1s\u00e1ig a Jugoszl\u00e1v \u00c1llamvas\u00fat \u00fczemeltetett. A vas\u00fat els\u0151sorban a d\u00e9lvid\u00e9ki fa\u00e1ruk sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra alakult, de m\u00e1r jelent\u0151s t\u00e9nyez\u0151 volt a turizmus is. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/bauxit-trust-a-g-zurich\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Bauxit Trust A.-G., Z\u00fcrich<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 gazdas\u00e1gi-politikai neh\u00e9zs\u00e9gek miatt 1923-ban egy z\u00fcrichi bank-c\u00e9g \u00e9s a magyar Aluminium\u00e9rc B\u00e1nya \u00e9s Ipar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edtott\u00e1k meg a Bauxit Trust A.-G. elnevez\u00e9s\u0171 v\u00e1llalatot. A c\u00e9g m\u00e1r a m\u0171k\u00f6d\u00e9s els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben jelent\u0151s mennyis\u00e9gben szerzett meg r\u00e9szv\u00e9nyeket m\u00e1s v\u00e1llalatokt\u00f3l, 1925-ben pedig a hozz\u00e1 csatlakoz\u00f3 n\u00e9met c\u00e9gekkel el\u0151ny\u00f6s szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt meg a magyarorsz\u00e1gi bauxit kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1ra. A v\u00e1llalat az 1930-as \u00e9vek-ben jelent\u0151sen tudta n\u00f6velni nyeres\u00e9g\u00e9t, s eg\u00e9szen a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig v\u00e9gzett bauxit-lel\u0151helyek felder\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1sokat.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/becsi-biztosito-tarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">B\u00e9csi biztos\u00edt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A B\u00e9csi Biztos\u00edt\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g az Els\u0151 Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Biztos\u00edt\u00f3 (EM\u00c1BIT) \u00e9s b\u00e9csi \u00fczleti k\u00f6r\u00f6k k\u00f6z\u00f6s alap\u00edt\u00e1sa. Kezdetben elemi \u00e9s sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nybiztos\u00edt\u00e1sokkal foglalkozott, k\u00e9s\u0151bb ez kieg\u00e9sz\u00fclt baleset \u00e9s g\u00e9pj\u00e1rm\u0171biztos\u00edt\u00e1sokkal. M\u0171k\u00f6d\u00e9si ter\u00fclete elvileg a Habsburg Monarchia Lajt\u00e1n t\u00fali tartom\u00e1nyaira terjedt ki, gyakorlatilag azonban Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n is sz\u00e9lesk\u00f6rben adott el biztos\u00edt\u00e1sokat az EM\u00c1BIT infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1ra \u00e9s \u00fcgyn\u00f6kh\u00e1l\u00f3zat\u00e1ra t\u00e1maszkodva. A t\u00e1rsas\u00e1g a Monarchia felboml\u00e1sa ut\u00e1n 1925-ben beolvadt a szint\u00e9n b\u00e9csi sz\u00e9khely\u0171 Ph\u0151nix Biztos\u00edt\u00f3ba.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/becsi-elet-es-jaradek-biztosito-intezet\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">B\u00e9csi \u00e9let- \u00e9s j\u00e1rad\u00e9k-biztos\u00edt\u00f3 int\u00e9zet<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A B\u00e9csi \u00c9let- \u00e9s J\u00e1rad\u00e9kbiztos\u00edt\u00f3 Int\u00e9zet az Els\u0151 Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Biztos\u00edt\u00f3 (EM\u00c1BIT) \u00e9s a B\u00e9csi Biztos\u00edt\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g b\u00e9csi \u00fczleti k\u00f6r\u00f6k k\u00f6z\u00f6s alap\u00edt\u00e1sa. A B\u00e9csi Biztos\u00edt\u00f3 ikerc\u00e9g\u00e9nek tekinthet\u0151, amely az 1870-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n bevezetett \u00faj szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben, az elemi biztos\u00edt\u00f3t\u00f3l elv\u00e1lasztva, kiz\u00e1r\u00f3lag \u00e9let \u00e9s j\u00e1rad\u00e9kbiztos\u00edt\u00e1sokkal foglalkozott. M\u0171k\u00f6d\u00e9si ter\u00fclete elvileg a Habsburg Monarchia Lajt\u00e1n t\u00fali tartom\u00e1nyaira terjedt ki, gyakorlatilag azonban Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n is sz\u00e9lesk\u00f6rben adott el biztos\u00edt\u00e1sokat az EM\u00c1BIT infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1ra \u00e9s \u00fcgyn\u00f6kh\u00e1l\u00f3zat\u00e1ra t\u00e1maszkodva. A t\u00e1rsas\u00e1g a Monarchia felboml\u00e1sa ut\u00e1n 1925-ben beolvadt a szint\u00e9n b\u00e9csi sz\u00e9khely\u0171 Ph\u0151nix \u00c9letbiztos\u00edt\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1gba.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/beocsini-cementgyari-unio-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Beocsini cementgy\u00e1ri Unio r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Beocsini cementgy\u00e1r unio Rt. t\u00f6bb kor\u00e1bban l\u00e9tezett \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u0151 cementgy\u00e1rnak a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank (M\u00c1H) \u00e1ltali egyes\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre 1906-ban. A magyarorsz\u00e1gi cementgy\u00e1rt\u00e1sban az els\u0151 c\u00e9g a l\u00e1batlani \u00fczem volt, mellyel egyid\u0151ben alakult meg a beocsini cementgy\u00e1r is 1869-ben. \u0150ket k\u00f6vette a nyerges\u00fajfalui telep 1870-ben, majd az \u00f3buda-\u00fajlaki cementgy\u00e1r 1880-ban. Az eg\u00e9sz ipar\u00e1gra [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/borsodi-szenbanyak-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Borsodi sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1k r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Borsodi Sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1k R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1ga 1910-ben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A v\u00e1llalat eredetileg barnasz\u00e9n-b\u00e1ny\u00e1szat c\u00e9lj\u00e1ra alakult meg, 1923-t\u00f3l ezen tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett elektromos \u00e1ramot is el\u0151\u00e1ll\u00edtott. A h\u00e1bor\u00fa alatt jelent\u0151sen fokozta a sz\u00e9n b\u00e1ny\u00e1szat\u00e1t, az 1920-as \u00e9vekt\u0151l kezdve pedig a v\u00e1llalat villamostelepe l\u00e1tta el elektromos \u00e1rammal a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seket \u00e9s ipari \u00fczemeket. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az 1930-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9re is meg\u0151rizte.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/brassoi-cellulose-gyar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Brass\u00f3i cellulose-gy\u00e1r r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Brass\u00f3i Cellul\u00f3zgy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got 1889-ben alap\u00edtott\u00e1k meg. Az els\u0151 \u00e9vtizedekben a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank \u00e9rdekelts\u00e9gek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az 1920-as \u00e9vekben t\u00f6bb m\u00e1s gy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9ben is \u00e9rdekelts\u00e9get v\u00e1llalt. A vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g jelent\u0151sen r\u00e1nyomta b\u00e9lyeg\u00e9t a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re: a t\u00faltermel\u00e9sb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1rcs\u00f6kken\u00e9s, illetve az exportlehet\u0151s\u00e9gek besz\u0171k\u00fcl\u00e9se miatt az 1930-as \u00e9vekben majdnem minden \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9n t\u00faladott.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/budapest-szentlorinci-es-tatai-cserep-es-teglagyar\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Budapest-szentl\u0151rinci \u00e9s tatai cser\u00e9p- \u00e9s t\u00e9glagy\u00e1r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Budapest-Szentl\u0151rinc \u00e9s Tatai Cser\u00e9p- \u00e9s T\u00e9glagy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got 1889-ben alap\u00edtotta meg a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank. Az alap\u00edt\u00e1sra \u00e9s a t\u00e9glagy\u00e1rt\u00e1s felt\u00e9teleire kedvez\u0151en hatott a gy\u00e1rat a f\u0151v\u00e1rossal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 helyi \u00e9rdek\u0171 vas\u00fat meg\u00e9p\u00edt\u00e9se. Az 1910-es \u00e9vek v\u00e9grehajtott fejleszt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n a v\u00e1llalat a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt is meg tudta \u0151rizni kor\u00e1bbi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, b\u00e1r az 1930-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/budapest-ujpest-rakospalotai-villamos-kozuti-vasut-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Budapest-\u00fajpest-r\u00e1kospalotai villamos k\u00f6z\u00fati vas\u00fat r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">\u00dajpest k\u00f6zleked\u00e9si kapcsolatai m\u00e1r a t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s kezdet\u00e9t\u0151l fontos volt, ez\u00e9rt t\u00f6bb t\u00e1rsas\u00e1g is \u00e9p\u00edtett \u00dajpest fel\u00e9 vonalakat. Az egyik mag\u00e1nc\u00e9g, a BURV vas\u00fat volt, amely a legkisebb volt a budapesti villamosv\u00e1llalatok k\u00f6z\u00f6tt. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/budapesti-alagut-tarsulat\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Budapesti alag\u00fat-t\u00e1rsulat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A v\u00e1rhegyi alag\u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re m\u00e1r az 1840-es \u00e9vekben alakult egy r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel, de ez a v\u00e1llalkoz\u00e1s a munk\u00e1t nem tudta elkezdeni. Az \u00e9p\u00edt\u00e9sre 1850-ben \u00faj t\u00e1rsas\u00e1g j\u00f6tt l\u00e9tre, amely az alagutat 1857-re el is k\u00e9sztette. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 50 \u00e9vre kapott jogot arra, hogy az \u00e1tkel\u00e9s\u00e9rt d\u00edjat szedjen, ez a jog 1907-ben lej\u00e1rt, ez ut\u00e1n az alag\u00fat \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9t az \u00e1llam vette \u00e1t. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/budapesti-altalanos-villamossagi-reszv-tars\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Budapesti \u00e1ltal\u00e1nos villamoss\u00e1gi r\u00e9szv.-t\u00e1rs.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Budapesti \u00c1ltal\u00e1nos Villamoss\u00e1gi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 1892-ben ker\u00fclt megalap\u00edt\u00e1sra 3 milli\u00f3 korona alapt\u0151k\u00e9vel. A f\u0151v\u00e1rossal k\u00f6t\u00f6tt egyezm\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben a v\u00e1llalat v\u00e1ltakoz\u00f3 \u00e1ram\u00fa \u00e9s egyen\u00e1ram\u00fa villamos \u00e1ramot \u00e1ll\u00edtott el\u0151, azonban csak az egyen\u00e1ram\u00fa villamosenergi\u00e1t \u00e9rt\u00e9kes\u00edthette a piacon.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/budapesti-bankegyesulet-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Budapesti Bankegyes\u00fclet r. t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Budapesti Bankegyes\u00fclet Rt. a 19. sz\u00e1zadi Budapest egyik jellegzetes p\u00e9nzint\u00e9zete volt. Noha alapvet\u0151en a kisiparosok: a k\u00e9zm\u0171vesek \u00e9s a mesteremberek kisv\u00e1llalkoz\u00e1sainak finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra j\u00f6tt l\u00e9tre, a bank el\u0151dszervezetei meg\u00e9lt\u00e9k az 1873-as t\u0151zsdev\u00e1ls\u00e1got, r\u00e9szt vettek a budapesti fejl\u0151d\u00e9st kihaszn\u00e1l\u00f3 k\u00e9tes meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u0171 \u00fcgyletekben, illetve olykor a sikkaszt\u00e1st\u00f3l sem riadtak vissza.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/budapesti-kozuti-vaspalya-tarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Budapesti k\u00f6z\u00fati vasp\u00e1lya-t\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Budapest t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sa volt a Pesti, majd Budapesti K\u00f6z\u00fati Vasp\u00e1lya T\u00e1rsas\u00e1g (BKVT). A c\u00e9g a budapesti l\u00f3vas\u00fat h\u00e1l\u00f3zat ki\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n sikerrel \u00e1llt \u00e1t a villamos k\u00f6zleked\u00e9sre. Mindemellett a BKVT kezdem\u00e9nyezte \u00e9s \u00e9p\u00edtette ki a budapesti H\u00c9V h\u00e1l\u00f3zatokat. A v\u00e1llalkoz\u00e1st v\u00e9g\u00fcl 1918-ban vette k\u00f6ztulajdonba a K\u00e1rolyi korm\u00e1ny.  <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/budapesti-lanczhid-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Budapesti l\u00e1nczhid r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A L\u00e1nch\u00edd r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 1841 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tezett, a feladata \u00e9s c\u00e9lja az volt, hogy a Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n meg\u00e1lmodta \u00e1lland\u00f3 Dunahidat William Tierney Clark tervei szerint Pest \u00e9s Buda k\u00f6z\u00e9 meg\u00e9p\u00edtse. A v\u00e1llalkoz\u00e1s sok\u00e1ig vesztes\u00e9ges volt, csak az 1860-as \u00e9vekben fordult nyeres\u00e9gesre, \u00e9s r\u00e9szv\u00e9nyei sem sz\u00e1m\u00edtottak j\u00f3 befektet\u00e9snek. Ugyan a v\u00e1llalkoz\u00e1s 89 \u00e9vre kapott szabadalmat a h\u00edd \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9re, de azt az \u00e1llam m\u00e1r 1870-ben megv\u00e1ltotta. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/budapesti-villamos-varosi-vasut-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Budapesti villamos v\u00e1rosi vas\u00fat r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A budapesti l\u00f3vas\u00fat t\u00e1rsas\u00e1g monop\u00f3lium\u00e1nak megt\u00f6r\u00e9s\u00e9re el\u0151bb g\u0151z, majd a legmodernebb technika alkalmaz\u00e1s\u00e1val villamos\u00fczemre tervezett, \u00faj v\u00e1rosi k\u00f6t\u00f6ttp\u00e1ly\u00e1s c\u00e9gk\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre a Budapesti villamos v\u00e1rosi vas\u00fat r.-t. A v\u00e1llalat ugyan jelent\u0151s c\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt, de soha nem tudta be\u00e9rni a BKVT-t, a nagy riv\u00e1list. A k\u00e9t v\u00e1llalat k\u00f6z\u00f6sen \u00e9p\u00edtette meg a f\u00f6ldalattit, majd 1918-ban a K\u00e1rolyi korm\u00e1ny a k\u00e9t v\u00e1llalkoz\u00e1st egyes\u00edtette. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/concordia-gozmalom-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Concordia g\u0151zmalom r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az 1865\/1866-ban alap\u00edtott Concordia G\u0151zmalom R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g a malomipar egyik legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151je volt a 19\u201320. sz\u00e1zadi Magyarorsz\u00e1gon. M\u00edg a kiegyez\u00e9s ut\u00e1ni \u00e9vekben \u00e1tlagosan 350\u2013400 ezer m\u00e9term\u00e1zsa gabon\u00e1t dolgozott fel b\u00fazaliszt, dara \u00e9s korpa el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, ennek mennyis\u00e9g\u00e9t az 1890-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re csaknem megdupl\u00e1zta. A malomban t\u00f6rt\u00e9nt h\u00e1rom t\u0171zeset (1892, 1902, 1923), illetve az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni gazdas\u00e1gi helyzet miatt 1939-ben v\u00e9gleg bez\u00e1rt\u00e1k.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/cukorgyar-rt-veliki-beckerek\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Cukorgy\u00e1r r.-t. Veliki-Beckerek<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Nagybecskereki Cukorgy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g (1910 \u00e9s 1920 k\u00f6z\u00f6tt D\u00e9lmagyarorsz\u00e1gi Cukoripar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g, 1920-t\u00f3l Veliki Be\u010dkerek Cukorgy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g) egy 1910 \u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3, a trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben 1920 ut\u00e1n k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, de mindv\u00e9gig a Magyar Lesz\u00e1m\u00edtol\u00f3 \u00e9s P\u00e9nzv\u00e1lt\u00f3 Bank \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 cukorgy\u00e1r volt. Alap\u00edt\u00e1sa gr\u00f3f Csekonics S\u00e1ndor nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, aki a kezdetekt\u0151l fogva eln\u00f6kk\u00e9nt koordin\u00e1lta a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A gy\u00e1r f\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge a nyerscukor \u00e9s finom\u00edtott cukor el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt, melynek eredm\u00e9nyess\u00e9ge a t\u00f6bbi jugoszl\u00e1viai cukorgy\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt is kiemelked\u0151 volt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/danubius-schoenichen-hartm-f-hajogy\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Danubius\u2013Schoenichen\u2013Hartmann Egyes\u00fclt Haj\u00f3-, G\u00e9p- \u00e9s Kaz\u00e1ngy\u00e1r Rt.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az 1911-ben f\u00fazi\u00f3val l\u00e9trej\u00f6tt Ganz\u2013Danubius haj\u00f3gy\u00e1r a dualizmus v\u00e9gi ipari termel\u00e9s egyik cs\u00facsv\u00e1llalata volt. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g els\u0151sorban a haj\u00f3gy\u00e1rt\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1lt ebben az id\u0151ben, de e mellett sz\u00e1mos ipar\u00e1gban volt jelen. Jogel\u0151d\u00f6ket \u00e9s jogut\u00f3dokat tekintve is egy rendk\u00edv\u00fcl izgalmas \u00e9s bonyolult szervezeti fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nye a v\u00e1llalat, melyb\u0151l egy a Danubius-Schoenichen-Hartmann f\u00e9le gy\u00e1r volt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/deli-vasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">D\u00e9li Vas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A k\u00f6zkelet\u0171 nev\u00e9n D\u00e9li Vas\u00fat az osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g, majd az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia egyik legjelent\u0151sebb mag\u00e1n vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1ga volt. A c\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt a Rothschild bankh\u00e1z \u00e1llt, legnagyobb kiterjed\u00e9sekor a h\u00e1l\u00f3zata Bud\u00e1t\u00f3l a francia hat\u00e1ig terjedt, hiszen a v\u00e1llalat Magyarorsz\u00e1gon, Ausztri\u00e1ban \u00e9s \u00c9szak-It\u00e1li\u00e1ban is rendelkezett vas\u00fatvonalakkal. Az olasz egys\u00e9ggel elvesztette olasz ter\u00fcleteit, a trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9ssel pedig n\u00e9gy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 igazgat\u00f3s\u00e1gra szakadt, majd az ut\u00f3d-v\u00e1llalatokat az ut\u00f3d\u00e1llamok sorban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, legutolj\u00e1ra, 1932-ben a Magyar \u00c1llam v\u00e1ltotta meg a magyarorsz\u00e1gi vas\u00fati \u00fczemet. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/diana-ipari-es-kereskedelmi-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Diana ipari \u00e9s kereskedelmi r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Diana Kereskedelmi \u00e9s Ipari Rt. volt az a c\u00e9g, amely 1914-1948 k\u00f6z\u00f6tt gy\u00e1rtotta \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette a s\u00f3sborszesz alap\u00fa Dian\u00e1s cukrot \u00e9s m\u00e1s \u00e9dess\u00e9gipari \u00e9s kozmetikai term\u00e9keket.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/egyesult-izzolampa-es-villamossagi-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Egyes\u00fclt izz\u00f3l\u00e1mpa \u00e9s villamoss\u00e1gi r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Egyes\u00fclt Izz\u00f3l\u00e1mpa- \u00e9s Villamoss\u00e1gi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 1896-ban ker\u00fclt megalap\u00edt\u00e1sra. H\u00edres gy\u00e1rtelep\u00e9t 1900-ban \u00dajpesten \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel, ahol 1907-ben indult meg a sz\u00e9les n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151, volframsz\u00e1las izz\u00f3l\u00e1mpa gy\u00e1rt\u00e1sa. Az 1910-es \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben zajl\u00f3 fejleszt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g nagyv\u00e1llalatt\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt, mely t\u00f6retlen \u00fctem\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s a gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g csak elhanyagolhat\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solta. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok ut\u00e1n a szocializmus id\u0151szak\u00e1ban is meg\u0151rizte elismerts\u00e9g\u00e9t.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/egyesult-tegla-es-cementgyar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Egyes\u00fclt t\u00e9gla- \u00e9s cementgy\u00e1r r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Egyes\u00fclt Cement- \u00e9s T\u00e9glagy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got 1892-ben alap\u00edtotta meg a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank. Az 1890-es \u00e9vekben bek\u00f6vetkez\u0151 fellend\u00fcl\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt a v\u00e1llalat tov\u00e1bbi gy\u00e1rakra tett szert, 1903-ban egy m\u00e1sik r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got is mag\u00e1ba olvasztott. Az 1910-es \u00e9vek elej\u00e9n a v\u00e1llalat r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nt meg az els\u0151 olyan magyarorsz\u00e1gi cementgy\u00e1r meg\u00e9p\u00edt\u00e9se, amely a legmodernebb technik\u00e1t alkalmazta az ipari elj\u00e1r\u00e1s [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-budapesti-gozmalom-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 budapesti g\u0151zmalom r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Els\u0151 Budapesti G\u0151zmalmi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got 1863-ban keresked\u0151k alap\u00edtott\u00e1k meg. A v\u00e1llalat ekkor m\u00e9g m\u00e1s n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, k\u00e9s\u0151bbi elnevez\u00e9s\u00e9t 1865-ben nyerte el. A v\u00e1llalat az els\u0151 \u00e9vtizedekben folyamatosan b\u0151v\u00edtette el\u0151bb a malmok, majd az \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9be tartoz\u00f3 c\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1t. A m\u00e1r az 1910-es \u00e9vekben megjelen\u0151 neh\u00e9zs\u00e9gek az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n fokoz\u00f3dtak. 1926-ban a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g \u2013 a malomkoncentr\u00e1ci\u00f3 jegy\u00e9ben \u2013 sz\u00e1mos, \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9be tartoz\u00f3 c\u00e9get mag\u00e1ba olvasztott. A v\u00e1llalat folytatni tudta m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g ellen\u00e9re is a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig, amikor a f\u0151v\u00e1rosi malom\u00e9p\u00fclet s\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-cs-kir-szab-dunagozhajozasi-tars\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 cs. kir. szab. dunag\u0151zhaj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rs.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">\u00c9vtizedekig monop\u00f3liuma volt az Els\u0151 cs\u00e1sz\u00e1ri kir\u00e1lyi szabad dunag\u0151zhaj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gnak, a dunai g\u0151zhaj\u00f3z\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n. Az eredetileg osztr\u00e1k c\u00e9g komoly \u00e9rdekelts\u00e9geket \u00e9p\u00edtett ki Magyarorsz\u00e1gon, az 1830-1840-es \u00e9vekben meghat\u00e1roz\u00f3 volt Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n befoly\u00e1sa. A v\u00e1llalat 1858-t\u00f3l elvesztette monop\u00f3lium\u00e1t, majd az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban komoly csap\u00e1st kapott, ami jelent\u0151sen megv\u00e1ltoztatta a c\u00e9g \u00e9let\u00e9t. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n majdnem megsz\u0171nt, de ezt a v\u00e1ls\u00e1got is t\u00fal\u00e9lte, \u00e9s a mai napig \u2013 ha k\u00e9t v\u00e1llalatra bontva is \u2013 m\u0171k\u00f6dik. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-gyulai-gozmalom-reisner-ede-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 gyulai g\u0151zmalom Reisner Ede r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Els\u0151 Gyulai G\u0151zmalom Reisner Ede R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 1917. szeptember\u00e9ben alakult, a v\u00e1llalat tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6re \u201ea cz\u00e9g Gyul\u00e1n l\u00e9v\u0151 g\u0151zmalm\u00e1nak megszerz\u00e9se, malom\u00fczlet folytat\u00e1sa, tov\u00e1bb\u00e1 saj\u00e1t \u00e9s idegen sz\u00e1ml\u00e1ra gabonanem\u0171ek \u00e9s m\u00e1s mez\u0151gazdas\u00e1gi term\u00e9kek v\u00e9tele, elad\u00e1sa, \u0151rlem\u00e9nyek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, feldolgoz\u00e1sa, forgalombahozatala.\u201d. A c\u00e9g 1924 \u00e9s 1926 k\u00f6z\u00f6tt volt a t\u0151zsd\u00e9n. A nagy gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n, 1929-ben a c\u00e9g v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt, elad\u00f3sodott, ami v\u00e9g\u00fcl 1935-ben a megsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezetett.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-magyar-altalanos-biztosito-tarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 magyar \u00e1ltal\u00e1nos biztos\u00edt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Els\u0151 Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Biztos\u00edt\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g 1857. \u00e9vi alap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ig kilenc \u00e9vtizeden \u00e1t Magyarorsz\u00e1g legjelent\u0151sebb biztos\u00edt\u00f3t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. \u00c1ltal\u00e1nos biztos\u00edt\u00f3k\u00e9nt az elemi biztos\u00edt\u00e1sok minden \u00e1g\u00e1val \u00e9s \u00e9letbiztos\u00edt\u00e1ssal is foglalkozott. A t\u00e1rsas\u00e1g r\u00f6gt\u00f6n alap\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en piacvezet\u0151 lett, k\u00e9s\u0151bb sz\u00e1mos le\u00e1nyv\u00e1llalatot alap\u00edtott. A biztos\u00edt\u00e1si \u00e1gazat els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni konszolid\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak vezet\u0151je, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt a biztos\u00edt\u00f3k kartellszervezet\u00e9nek, a Biztos\u00edt\u00f3 Int\u00e9zetek Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek eln\u00f6kl\u0151 t\u00e1rsas\u00e1ga volt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-magyar-gyapjumoso-es-finomposztogyar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 magyar gyapj\u00famos\u00f3 \u00e9s finomposzt\u00f3gy\u00e1r r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Els\u0151 Magyar Gyapj\u00famos\u00f3 \u00e9s Bizom\u00e1nyi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got 1868-ban a Pesti Hazai Taka-r\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny nagybirtokos k\u00f6z\u00f6sen alap\u00edtotta meg. Az 1872 \u00f3ta a t\u0151zsd\u00e9n l\u00e9v\u0151 c\u00e9g m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben kiemelkedett az \u00e1ltala el\u0151\u00e1ll\u00edtott k\u00e9szterm\u00e9keivel (hamuzs\u00edr, tu-cat\u00e1ru), olyannyira, hogy a kor\u00e1bbi gyapj\u00famos\u00f3 v\u00e1llalat 1920-t\u00f3l m\u00e1r poszt\u00f3gy\u00e1rt\u00e1sra is szako-sodott. Ez vezetett a v\u00e1llalat n\u00e9vv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1hoz, melynek neve 1929-t\u0151l Els\u0151 Magyar Gyapj\u00fa-mos\u00f3 \u00e9s Finomposzt\u00f3gy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g lett. A b\u00e1r\u00f3 Kohner Adolf \u00e1ltal eln\u00f6k\u00f6lt c\u00e9get a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa visszavetette a fejl\u0151d\u00e9sben, s 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-magyar-papiripar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 magyar papiripar r.-t<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Els\u0151 Magyar Pap\u00edrgy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g a dualista korszak tal\u00e1n legjelent\u0151sebb pap\u00edrgy\u00e1rak\u00e9nt 1881 \u00e9s 1943\/1944 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az 1890-es \u00e9vekt\u0151l az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig fejl\u0151d\u00e9se t\u00f6retlen \u00fctem\u0171 volt, azt azonban a trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s jelent\u00e9kenyen \u00e9rintette, hiszen a k\u00fclf\u00f6ldre ker\u00fclt gy\u00e1rak kiker\u00fcltek a v\u00e1llalat ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00f3l. Az 1920-as \u00e9vekben a megel\u0151z\u0151 korszakot f\u00e9mjelz\u0151 Herz Vilmos fia, Herz Henrik vez\u00e9rigazgat\u00f3k\u00e9nt emelte fel ism\u00e9t a v\u00e1llalatot annak r\u00e9gi f\u00e9ny\u00e9be, \u00edgy a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l kil\u00e1balva a c\u00e9g az 1930-as \u00e9vekben ism\u00e9t terjeszkedni tudott.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-magyar-reszvenyserfozode\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 magyar reszv\u00e9nyserf\u0151z\u00f6de<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A hazai s\u00f6ripar fejl\u0151d\u00e9se a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben Dreher Antal tev\u00e9kenys\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n vir\u00e1gzott fel. \u0150 volt az, aki felhaszn\u00e1lva a kor ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9geket (g\u0151zg\u00e9pek, vas\u00fat, g\u0151zhaj\u00f3z\u00e1s) megalap\u00edtotta a Habsburg Birodalom els\u0151 nagy\u00fczemi s\u00f6rf\u0151zd\u00e9j\u00e9t Schwechatban, majd a m\u00e1sodikat Pesten. Ugyanakkor nem \u0151 volt az ipar\u00e1g egyed\u00fcli k\u00e9pvisel\u0151je, hamar k\u00f6vette \u0151t az els\u0151 versenyt\u00e1rs, az Els\u0151 Magyar R\u00e9szv\u00e9nyserf\u0151zde.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-magyar-serteshizlalo-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 magyar sert\u00e9shizlal\u00f3 r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Els\u0151 Magyar Sert\u00e9shizlal\u00f3 R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 1869 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llt fenn, s K\u0151b\u00e1ny\u00e1n l\u00e9tes\u00edtett sert\u00e9s-telepeivel K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa legjelent\u0151sebb sert\u00e9spiac\u00e1t tartotta fenn. Fejl\u0151d\u00e9se t\u00f6retlen \u00fctemben haladt az sz\u00e1zadfordul\u00f3ig, amikor el\u0151bb a sert\u00e9sv\u00e9sz (1895), majd a politikai okokkal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben l\u00e9v\u0151 szerbiai v\u00e1mh\u00e1bor\u00fa miatt teljesen elvesz\u00edtette jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Az eml\u00edtett okokn\u00e1l fogva jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t vesztett r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got v\u00e9g\u00fcl 1911-ben felsz\u00e1molt\u00e1k.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/elso-pesti-spodium-es-enyvgyar-reszv-tars\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Els\u0151 pesti spodium- \u00e9s enyvgy\u00e1r r\u00e9szv.-t\u00e1rs.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Pesti Els\u0151 Spodium \u00e9s Csontliszt Gy\u00e1r Rt. 1868-ban alakult Budapesten. Az \u00fczem c\u00e9lja a sp\u00f3dium, m\u00e1sn\u00e9ven csontlisztgy\u00e1rt\u00e1s volt, melyet ekkoriban sz\u00e9lesk\u00f6rben alkalmaztak a m\u0171tr\u00e1gyaipart\u00f3l az orvosi alapanyagok gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ig. A c\u00e9g eln\u00f6ke Machlup Adolf, vez\u00e9rigazgat\u00f3ja L\u00f6wy A., igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak tagjai Herczog Rudolf, Oppenheim J. S., Neuwelt Hermann, Rechnitz H., Pfeiffer Ign\u00e1c, Hirschler F., Diamant K\u00e1roly \u00e9s [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/erzsebet-gozmalom-tarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Erzs\u00e9bet-g\u0151zmalom-t\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Erzs\u00e9bet g\u0151zmalom-t\u00e1rsas\u00e1g malma 1868-ra k\u00e9sz\u00fclt el, az alap\u00edt\u00e1sban sz\u00e1mos term\u00e9nykeresked\u0151, bankember \u00e9s gy\u00e1ros is r\u00e9szt vett. A t\u00e1rsas\u00e1g az 1880\u20131890-es \u00e9vekben el\u0151bb a temesv\u00e1ri, majd a budapesti Pann\u00f3nia-g\u0151zmalmot v\u00e1s\u00e1rolta meg. A malom sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9t \u00edzben, az 1900-as \u00e9s 1910-es \u00e9vekben okoztak neh\u00e9zs\u00e9get az olyan probl\u00e9m\u00e1k, mint a k\u00fclf\u00f6ldi verseny, sztr\u00e1jk, rossz term\u00e9s stb. A malom \u00e9p\u00fclete 1914-ben le\u00e9gett, ett\u0151l kezdve egy budai malom\u00e9p\u00fcletben folytatta tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t 1926-ban bek\u00f6vetkez\u0151 beolvaszt\u00e1s\u00e1ig.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/eszak-keleti-vasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u00c9szak-keleti vas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">\u00c9szak-kelet Magyarorsz\u00e1gon, az ottani \u00e1sv\u00e1nykincsek, mez\u0151gazdas\u00e1gi er\u0151forr\u00e1sok sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, valamint a Lemberg fel\u00e9 tart\u00f3 forgalom hazai lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ra megalakult mag\u00e1n vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g volt. A v\u00e1llalat 1873-ra \u00e9p\u00edtette ki 559 kilom\u00e9teres h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, amely 1890-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u00f6n\u00e1ll\u00f3an, ekkor a magyar \u00e1llam a M\u00c1V r\u00e9sz\u00e9re megv\u00e1ltotta. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/eszakmagyar-egyesult-koszenbanya-es-iparvallalat\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u00c9szakmagyar egyes\u00fclt k\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya- \u00e9s iparv\u00e1llalat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">L\u00e1tva a Salg\u00f3tarj\u00e1ni K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya siker\u00e9t, az 1880-as \u00e9vekben, az ipart\u00e1mogat\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyi keretrendszer el\u0151nyeit kihaszn\u00e1lva t\u00f6bb b\u00e1nyat\u00e1rsulat is alakult \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1gon. Ezek legsikeresebbje volt az \u00c9szakmagyarorsz\u00e1gi egyes\u00fclt k\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya- \u00e9s iparv\u00e1llalat Rt., mely eg\u00e9szen 1917-ig t\u00e1masztott versenyt a nagy riv\u00e1lis\u00e1nak, amikor v\u00e9g\u00fcl a Salg\u00f3tarj\u00e1ni K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya Rt. felv\u00e1s\u00e1rolta.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/fegyver-es-gepgyar-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Fegyver- \u00e9s g\u00e9pgy\u00e1r r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Fegyver- \u00e9s g\u00e9pgy\u00e1r Rt-t 1891. febru\u00e1r 12-\u00e9n alap\u00edtotta meg a Magyar Ipari \u00e9s Kereskedelmi Bank azzal a c\u00e9llal, hogy Magyarorsz\u00e1gon is m\u0171k\u00f6dj\u00f6n egy modern fegyvereket gy\u00e1rt\u00f3 \u00e9s a hadsereget ell\u00e1tni k\u00e9pes v\u00e1llalat. A c\u00e9g a K\u00fcls\u0151 Soroks\u00e1ri \u00faton, teh\u00e1t Budapesten, 2,4 milli\u00f3 forint alapt\u0151k\u00e9vel alakult meg a kor\u00e1bbi Loewe & Co birtok\u00e1ban lev\u0151 Els\u0151 magyar fegyver- \u00e9s t\u00f6lt\u00e9nygy\u00e1r Rt. cs\u0151dbe ment c\u00e9g telephely\u00e9nek felv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1val. Szakembereket a Steyer osztr\u00e1k fegyvergy\u00e1rb\u00f3l h\u00edvtak meg. A t\u00e1rsas\u00e1gnak fontos szerepe volt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti hazai fegyvergy\u00e1rt\u00e1sban.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/felsomagyarorszagi-banya-es-kohomu-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi b\u00e1nya- \u00e9s koh\u00f3m\u0171 r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi B\u00e1nya- \u00e9s Koh\u00f3m\u0171 R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got 1890-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alap\u00edtotta. A v\u00e1llalat az 1890-es \u00e9vekben folyamatosan n\u00f6velte \u00e9rdekelts\u00e9geit. A kitermelt k\u00e9nkovand mennyis\u00e9ge is az eredm\u00e9nyes \u00fczletet bizony\u00edtja. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n az \u00e1llam \u00e9s a hadsereg \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re fokoz\u00f3dott a termel\u00e9s. A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a hat\u00e1ron t\u00fali ter\u00fcletekre ker\u00fclt b\u00e1ny\u00e1it nacionaliz\u00e1lni volt k\u00e9nytelen, de ez nem jelentette \u00e9rdekelts\u00e9geinek megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t. A gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa negat\u00edv m\u00f3don \u00e9rintette.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/fiumei-hitelbank-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Fiumei hitelbank<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Fiumei Hitelbank Rt. 1887-ben alakult meg a helyi Steinacker \u00e9s T\u00e1rsa Rt. kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. Az el\u0151dv\u00e1llalatban a \u201et\u00e1rs\u201d Ossoinack Lajost, fiumei egyik fontos v\u00e1llalkoz\u00f3j\u00e1t jel\u00f6lte. A Fiumei Hitelbank 1907-ig tart\u00f3 fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt foglalkozott a megszokott p\u00e9nz\u00fcgyi szolg\u00e1ltat\u00e1sokkal is, azok mellett azonban kiemelkedett ipargener\u00e1l\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge, amikor m\u0171k\u00f6d\u0151t\u0151ke beruh\u00e1z\u00e1sokkal eg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra fontos v\u00e1llalatok megalakul\u00e1s\u00e1t finansz\u00edrozta, \u00e9s azok menedzsmentj\u00e9t ell\u00e1tta. A teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl ide tartozott a Fiumei Els\u0151 Magyar Rizsh\u00e1ntol\u00f3- \u00e9s Kem\u00e9ny\u00edt\u0151gy\u00e1r Rt. (1881); a K\u0151olajfinom\u00edt\u00f3 Rt. (1882); a Fiumei Dock T\u00e1rsulat Rt. (1892); a Fiumei Cacao- \u00e9s Csokol\u00e1d\u00e9gy\u00e1r Rt. (1896); a Fiumei K\u00e1v\u00e9p\u00f6rk\u00f6lde Rt. (1897); a Fiumei g\u0151zt\u00e9gla- \u00e9s agyag\u00e1rugy\u00e1r (1898) \u00e9s a Fatermel\u0151 Rt. (1899). A bank tov\u00e1bb\u00e1 ezen gy\u00e1rak term\u00e9keinek bizom\u00e1nyba vett \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1val is foglalkozott. A Fiumei Hitelbank Rt. 1907-ben sz\u0171nt meg, amikor a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank affili\u00e1lt int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9b\u0151l fi\u00f3kj\u00e1v\u00e1 alak\u00edtotta.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/fiumei-rizshantolo-es-rizskemenyito-gyar\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Fiumei rizsh\u00e1ntol\u00f3- \u00e9s rizskem\u00e9nyit\u0151-gy\u00e1r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Fiumei Els\u0151 Magyar Rizsh\u00e1ntol\u00f3- \u00e9s Kem\u00e9ny\u00edt\u0151gy\u00e1r Rt-t 1881-ben alap\u00edtotta k\u00e9t helyi \u00fczletember Ossoinack Lajos \u00e9s Steinacker Arthur a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank helyi fi\u00f3kja finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1val. 1882\u20131914 k\u00f6z\u00f6tt 10 000 000 m\u00e9term\u00e1zsa mennyis\u00e9g\u0171 term\u00e9ket \u00e1ll\u00edtott el\u0151 t\u00f6bb, mint 200 000 000 Korona \u00e9rt\u00e9kben. Ekkoriban a v\u00e1llalat \u00e1tlagosan 15%-os osztal\u00e9kot fizetett. A c\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n tov\u00e1bb \u00fczemelt, de az osztr\u00e1k-magyar h\u00e1tt\u00e9r hi\u00e1nya okozta vesztes\u00e9gek miatt az 1930-as \u00e9vek elej\u00e9n megsz\u0171nt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/franklin-tarsulat\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Franklin-t\u00e1rsulat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Franklin t\u00e1rsulat egyike volt a nagy 19. sz\u00e1zadi k\u00f6nyvkiad\u00f3 \u00e9s -keresked\u0151 v\u00e1llalatoknak. T\u00f6rt\u00e9nete a Landerer \u00e9s Heckenast f\u00e9le nyomd\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s m\u00e9g ma is tart...<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/ganz-es-tarsa-villamossagi-gep-waggon-es-hajogyar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Ganz \u00e9s T\u00e1rsa Villamoss\u00e1gi G\u00e9p- Vagon- \u00e9s Haj\u00f3gy\u00e1r Rt.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Ganz \u00e9s T\u00e1rsa Magyarorsz\u00e1g legr\u00e9gibb, 1844 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 g\u00e9pgy\u00e1ra. Sz\u00e1mos \u00faj\u00edt\u00e1ssal j\u00e1rult hozz\u00e1 a g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s az elektrotechnika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez (pl. a k\u00e9reg\u00f6nt\u00e9s\u0171 vas\u00fati ker\u00e9k, Mechwart-f\u00e9le hengersz\u00e9k, a z\u00e1rt vasmag\u00fa transzform\u00e1toron alapul\u00f3 v\u00e1ltakoz\u00f3 \u00e1ram\u00fa elektromos energiaeloszt\u00e1s rendszere, Jendrassik-f\u00e9le d\u00edzelmotorral m\u0171k\u00f6d\u0151 motorkocsik \u00e9s Duna-tengerj\u00e1r\u00f3 haj\u00f3k), s Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s annak hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl a k\u00f6zleked\u00e9si \u00e9s vil\u00e1g\u00edt\u00e1si infrastrukt\u00fara fejleszt\u00e9s\u00e9hez. A v\u00e1llalat sz\u00e1mos \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl, t\u00fckr\u00f6zve a g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, tulajdonosi d\u00f6nt\u00e9seket, s az orsz\u00e1g politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek hull\u00e1mz\u00e1sait. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/ganz-es-tarsa-danubius-gep-waggon-es-hajogyar\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Ganz \u00e9s t\u00e1rsa\u2014Danubius g\u00e9p-, waggon- \u00e9s haj\u00f3gy\u00e1r Rt.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Ganz \u00e9s T\u00e1rsa Magyarorsz\u00e1g legr\u00e9gibb, 1844 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 g\u00e9pgy\u00e1ra. Sz\u00e1mos \u00faj\u00edt\u00e1ssal j\u00e1rult hozz\u00e1 a g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s az elektrotechnika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez (pl. a k\u00e9reg\u00f6nt\u00e9s\u0171 vas\u00fati ker\u00e9k, Mechwart-f\u00e9le hengersz\u00e9k, a z\u00e1rt vasmag\u00fa transzform\u00e1toron alapul\u00f3 v\u00e1ltakoz\u00f3 \u00e1ram\u00fa elektromos energiaeloszt\u00e1s rendszere, Jendrassik-f\u00e9le d\u00edzelmotorral m\u0171k\u00f6d\u0151 motorkocsik \u00e9s Duna-tengerj\u00e1r\u00f3 haj\u00f3k), s Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s annak hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl a k\u00f6zleked\u00e9si \u00e9s vil\u00e1g\u00edt\u00e1si infrastrukt\u00fara fejleszt\u00e9s\u00e9hez. A v\u00e1llalat sz\u00e1mos \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl, t\u00fckr\u00f6zve a g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, tulajdonosi d\u00f6nt\u00e9seket, s az orsz\u00e1g politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek hull\u00e1mz\u00e1sait. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/goldberger-sam-f-es-fiai-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Goldberger S\u00e1m. F. \u00e9s fiai r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Goldberger S\u00e1m. F. \u00e9s Fiai Rt egy kor\u00e1bbi k\u00f6zkereseti t\u00e1rsul\u00e1s \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt l\u00e9tre, amelynek t\u00f6rt\u00e9nete azonban m\u00e9g kor\u00e1bbra, a 18. sz\u00e1zadban Magyarorsz\u00e1gra v\u00e1ndorolt Goldberger csal\u00e1d k\u00e9kfest\u0151 \u00fczem\u00e9ig ny\u00falik vissza. A csal\u00e1d a k\u00e9kfest\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt m\u00e1r 1867-ben nemess\u00e9get kapott. Igazi nagyv\u00e1llalatt\u00e1 Goldberger Berthold \u00e9s fia Goldberger Le\u00f3 tett\u00e9k. Goldberger Le\u00f3 vezet\u00e9se alatt a c\u00e9g Magyarorsz\u00e1g egyik legnagyobb text\u00edlipari v\u00e1llalkoz\u00e1sa lett, amelynek jelent\u0151s k\u00fclf\u00f6ldi piacai is voltak. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/gschwindt-fele-szesz-eleszto-likor-es-rumgyar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Gschwindt-f\u00e9le szesz-, \u00e9leszt\u0151-, lik\u0151r- \u00e9s rumgy\u00e1r r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A hazai modern szeszipar egyik k\u00e9s\u0151bb fontoss\u00e1 v\u00e1lt v\u00e1llalat\u00e1t a gy\u0151ri sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Gschwindt Mih\u00e1ly (1817\u20131897) alap\u00edtotta 1856-ban Pesten, az \u00dcll\u0151i \u00fat \u00e9s az egykori Serf\u0151z\u0151 \u00fat sark\u00e1n, a mai Corvin mozi hely\u00e9n.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/gyori-textilmuvek-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Gy\u0151ri textilm\u0171vek r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A gy\u0151ri textilgy\u00e1rt\u00e1s megalap\u00edt\u00e1sa Julius L\u00e9on von Wernburg lovag (1842. november 9 \u2013 1927. febru\u00e1r 26.) nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik, aki eredend\u0151en a csehorsz\u00e1gi Wernstadtban \u00e9p\u00edtette fel textilgy\u00e1rt\u00f3 \u00fczem\u00e9t.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/hungaria-egyesult-gozmalmok-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Hung\u00e1ria egyes\u00fclt g\u0151zmalmok r.-t<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Hung\u00e1ria Egyes\u00fclt G\u0151zmalmok R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank alap\u00edtotta 1893-ban. Ahogy a t\u00f6bbi g\u0151zmalomn\u00e1l, \u00fagy enn\u00e9l a v\u00e1llalatn\u00e1l is t\u00f6bbsz\u00f6r puszt\u00edtott t\u0171zv\u00e9sz (1909, 1916, 1923). A c\u00e9g t\u00f6retlen\u00fcl fejl\u0151d\u00f6tt a sz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban, mivel folyamatosan tudta n\u00f6velni az \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9be tartoz\u00f3 v\u00e1llalatok k\u00f6r\u00e9t. Csap\u00e1st jelentett sz\u00e1m\u00e1ra ugyanakkor az, hogy az 1930-as \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben a v\u00e1llalat t\u00f6bb vezet\u0151je ellen is v\u00e1dat emeltek a liszttel val\u00f3 \u00fcgyesked\u00e9s miatt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/kassa-oderbergi-vasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Kassa-Oderbergi vas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Kassa-Oderbergi Vas\u00fat egy olyan mag\u00e1nvas\u00fat volt, amely nemcsak a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n vezetett, de \u00e9rintette Csehorsz\u00e1got \u00e9s a lengyel f\u0151korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1got is. A vas\u00fat els\u0151sorban a magyarorsz\u00e1gi vas\u00e9rcet sz\u00e1ll\u00edtotta Szil\u00e9zi\u00e1ba, \u00e9s onnan szenet Magyarorsz\u00e1gra, de a turizmus szempontj\u00e1b\u00f3l is fontos volt. A vas\u00fat f\u0151vonala 1872-ben ny\u00edlt meg, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb helyi \u00e9rdek\u0171 vasutat is \u00e1tvett. A vasutat 1921-ben Csehszlov\u00e1kia \u00e1llamos\u00edtotta. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/kassa-tornai-helyi-erd-vasut-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Kassa-tornai helyi \u00e9rd. vas\u00fat r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Kassa-Torna helyi \u00e9rdek\u0171 vas\u00fat egy viszonylag r\u00f6vid vas\u00fatvonal volt, amely Kass\u00e1t k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a k\u00f6zeli v\u00e1rosokkal. Ahogy a helyi \u00e9rdek\u0171 vasutakn\u00e1l szok\u00e1s volt, az \u00fczemet nem az \u00e9p\u00edt\u0151k, hanem valamely nagy vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g vitte, ebben az esetben a M\u00c1V. A vas\u00fat egy m\u00e1sik helyi \u00e9rdek\u0171 vonalhoz kapcsol\u00f3dva nemcsak a k\u00f6rnyez\u0151 ipari ter\u00fcleteket szolg\u00e1lta ki, hanem Kassa \u00e9s Miskolc k\u00f6z\u00f6tt is \u00fajabb kapcsolatot l\u00e9tes\u00edtett. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/kobanyai-gozteglagyartarsulat\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">K\u0151b\u00e1nyai g\u0151zt\u00e9glagy\u00e1r t\u00e1rsulat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A K\u0151b\u00e1nyai G\u0151zt\u00e9glagy\u00e1r-t\u00e1rsulat Pesten v\u00e1llalat az egyik legkor\u00e1bbi alap\u00edt\u00e1s\u00fa, \u00e9p\u00edt\u0151ipari\r\nalapanyagok (t\u00e9gla-, tet\u0151cser\u00e9p- \u00e9s vir\u00e1gcser\u00e9p st) gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val \u00e9s elad\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 c\u00e9g\r\nvolt. A Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9be tartoz\u00f3 t\u00e1rsulatot 1868-ban alap\u00edtott\u00e1k\r\nmeg. Az 1880\u20131890-es \u00e9vekben beindul\u00f3 konjunkt\u00fara \u00e9s a t\u00e1rsulatban zajl\u00f3 \u00e1tszervez\u00e9sek,\r\nmoderniz\u00e1l\u00e1s r\u00e9v\u00e9n a v\u00e1llalat jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9st mutatott, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt b\u0151v\u00edteni is tudta\r\nK\u0151b\u00e1ny\u00e1n \u00e9s R\u00e1koson elhelyezked\u0151 telepeit. Az 1900-es \u00e9vekben jelentkez\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos\r\ngyeng\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n az 1910-es \u00e9vekben mindink\u00e1bb elvesz\u00edtette kereskedelmi piacait. Ennek\r\neredm\u00e9nyek\u00e9ppen 1916-ban el\u0151bb \u00f6sszeolvadt egy m\u00e1sik v\u00e1llalattal, majd 1926-ban beolvadt\r\na pesti K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya- \u00e9s t\u00e9glagy\u00e1r t\u00e1rsulatba.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/kobanyai-polgari-serfozo-es-szt-istvan-tapszermuvek-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">K\u0151b\u00e1nyai polg\u00e1ri serf\u0151z\u0151 \u00e9s Szt. Istv\u00e1n t\u00e1pszerm\u0171vek r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A K\u0151b\u00e1nyai Polg\u00e1ri Serf\u0151z\u0151 Rt. 1894-ben alakult t\u00f3szegi Freund Vilmos vezet\u00e9s\u00e9vel a Magyar Lesz\u00e1m\u00edtol\u00f3- \u00e9s P\u00e9nzv\u00e1lt\u00f3 Bank \u00e9s a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel a Magl\u00f3di \u00fat 17. sz\u00e1m alatti 16\u00a0200 m2 alapter\u00fclet\u0171 telken, mint Budapest 4. s\u00f6rgy\u00e1ra (Dreher, R\u00e9szv\u00e9ny, Haggenmacher, K\u0151b\u00e1nyai).<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/kobanyai-polgari-serfozo-reszv-tars\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">K\u0151b\u00e1nyai polg\u00e1ri serf\u0151z\u0151-r\u00e9szv.-t\u00e1rs.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A K\u0151b\u00e1nyai Polg\u00e1ri Serf\u0151z\u0151 Rt. 1894-ben alakult t\u00f3szegi Freund Vilmos vezet\u00e9s\u00e9vel a Magyar Lesz\u00e1m\u00edtol\u00f3- \u00e9s P\u00e9nzv\u00e1lt\u00f3 Bank \u00e9s a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel a Magl\u00f3di \u00fat 17. sz\u00e1m alatti 16\u00a0200 m2 alapter\u00fclet\u0171 telken, mint Budapest 4. s\u00f6rgy\u00e1ra (Dreher, R\u00e9szv\u00e9ny, Haggenmacher, K\u0151b\u00e1nyai).<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/koszenbanya-es-teglagyartarsulat-pesten\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya- \u00e9s t\u00e9glagy\u00e1r t\u00e1rsulat Pesten<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya- \u00e9s T\u00e9glagy\u00e1r T\u00e1rsulatot Pesten a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank\r\n\u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9ben, az 1838-as pesti \u00e1rv\u00edzzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben alap\u00edtott\u00e1k meg. A X. ker\u00fcleti gy\u00e1r\r\n1868-t\u00f3l r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9st \u00edrt le. 1895-ben h\u00e1rom\r\nt\u00e9glagy\u00e1rral \u00e9s n\u00e9gy k\u0151sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1val rendelkezett, b\u00e1r ut\u00f3bbiakt\u00f3l 1898-ban megv\u00e1lt. Az\r\n\u00e9p\u00edt\u0151ipari v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 kil\u00e1bal\u00e1s ut\u00e1n az 1910-1920-as \u00e9vekben t\u00f6bb r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got is\r\nmag\u00e1ba olvasztott. Sikeress\u00e9g\u00e9re utal, hogy az 1930-as \u00e9vekben t\u00f6bb \u00faj term\u00e9ket is bevezetett\r\na gy\u00e1rtott \u00e1ruk sor\u00e1ba.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/lampart-muvek-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Lampart M\u0171vek r. t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Hitelbank kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re 1935-ben egyes\u00fclt a Magyar F\u00e9m- \u00e9s L\u00e1mpa\u00e1rugy\u00e1r Rt \u00e9s a Fegyver- \u00e9s g\u00e9pgy\u00e1r Rt, melyb\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt a F\u00e9m\u00e1ru, Fegyver- \u00e9s G\u00e9pgy\u00e1r Rt. Az \u00fczem a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti fegyverkez\u00e9si id\u0151szakban mindennem\u0171 hadianyagot gy\u00e1rtott. Ennek r\u00e9v\u00e9n a munk\u00e1sl\u00e9tsz\u00e1m is drasztikusan emelkedni kezdett, ahogy az \u00fczem forgalma is rohamosan \u00fajra b\u0151v\u00fclt. A c\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, 1946-ban vette fel a Lampart M\u0171vek Rt. nevet.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/lang-l-gepgyar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">L\u00e1ng L. g\u00e9pgy\u00e1r r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A L\u00e1ng G\u00e9pgy\u00e1r egykor a magyar energetikai gazdas\u00e1g egyharmad\u00e1t adta, az 1868-ban alap\u00edtott \u00fczem el\u0151bb a mai Bajcsy-Zsilinszky \u00faton, k\u00e9s\u0151bb a K\u00fcls\u0151-V\u00e1ci \u00faton m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A c\u00e9g j\u00f3 \u00fctemben v\u00e1s\u00e1rolt meg k\u00fclf\u00f6ldi szabadalmakat, \u00e9s mind a hazai, mind pedig a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai g\u0151zg\u00e9p, majd g\u0151zturbina, illetve d\u00edzelmotor-gy\u00e1rt\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3 \u00fczeme lett. Az 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ig el\u0151bb L\u00e1ng L\u00e1szl\u00f3, majd fia L\u00e1ng Guszt\u00e1v vezette a c\u00e9get, amely 1911-ben lett r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g. A v\u00e1llalat term\u00e9kei t\u00f6bb vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is sikerrel szerepeltek, jelent\u0151s szerep\u00fck volt a hazai ipari fejl\u0151d\u00e9sben, a magyar v\u00e1llalatok g\u00e9pig\u00e9ny\u00e9nek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9ben. \r\nAz \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a v\u00e1llalat az 1980-as \u00e9vekig viszonylag j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de a sz\u00fcks\u00e9ges fejleszt\u00e9sek elmaradtak, ez\u00e9rt a c\u00e9g az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt, majd 1990-ben privatiz\u00e1lt\u00e1k. \r\n<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/lujza-gozmalom-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Lujza-g\u0151zmalom r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Lujza G\u0151zmalom R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got Wahrmann M\u00f3r alap\u00edtotta 1867-ben az 1854-ben \u00e9p\u00edtett malom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az 1880-as \u00e9vek gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9gei ut\u00e1n a b\u0151v\u00edt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n siker\u00fclt el\u00e9rni a termel\u00e9s n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az 1910-es \u00e9vekben fenn\u00e1ll\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faval \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a termel\u00e9s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezettek. A malom m\u00e1r az 1920-as \u00e9vekben nem tudta visszaszerezni a sz\u00e1zadfordul\u00f3s eredm\u00e9nyeit, amit r\u00e9szben az 1921-ben bek\u00f6vetkez\u0151 t\u0171znek k\u00f6sz\u00f6nhette. A gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9gek miatt a r\u00e9szv\u00e9nytulajdonos Els\u0151 Budapesti G\u0151zmalom R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 1936-ban mag\u00e1ba olvasztotta.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-altalanos-hitelbank\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar \u00e1ltal\u00e1nos hitelbank<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbankot 1867-ben alap\u00edtott\u00e1k. Kiterjedt iparv\u00e1llalati \u00e9s p\u00e9nzint\u00e9zeti tulajdonai r\u00e9v\u00e9n a magyar gazdas\u00e1g meghat\u00e1roz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nye, hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl legnagyobb bankja volt. Fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak teljes id\u0151szak\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 volt az osztr\u00e1k Creditanstalttal val\u00f3 szoros kapcsolata (ami 1931-ben majdnem a cs\u0151dj\u00e9t is okozta), valamint az \u00fan. \u00e1llambank\u00e1ri szerepe. A bank az 1920-as \u00e9vekt\u0151l t\u00f6bbs\u00e9gi k\u00fclf\u00f6ldi tulajdonba ker\u00fclt. A bankot 1947-ben \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, majd 1948-ban a bank b\u00e1zis\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre a Beruh\u00e1z\u00e1si Bank. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-altalanos-koszenbanya-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar \u00e1ltal\u00e1nos k\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar \u00c1ltal\u00e1nos K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsulat 1891-ben ker\u00fclt megalap\u00edt\u00e1sra. Az ipar\u00e1g fel\u00edvel\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben a v\u00e1llalat m\u00e1r az 1890-es \u00e9vekben terjeszkedni kezdett, majd a sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben \u00faj \u00fczemeket helyezett m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe. 1910-ben megalap\u00edtotta a Borsodi Sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1k R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got, mint le\u00e1nyv\u00e1llalatot. Az 1920-as \u00e9vekben a v\u00e1llalat profilja kieg\u00e9sz\u00fclt a bauxittal \u00e9s a karbiddal. Ugyancsak ett\u0151l kezdve l\u00e1tott el sz\u00e1mos telep\u00fcl\u00e9st elektromos \u00e1rammal. A v\u00e1llalat a vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g alatt is meg\u0151rizte vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1t.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-asphalt-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar asphalt r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en, ahogy Budapest egyes\u00fclt \u00e9s elkezdett vil\u00e1gv\u00e1ross\u00e1 v\u00e1lni, az utakat a legmodernebb technol\u00f3gi\u00e1val, aszfalttal kezdt\u00e9k bor\u00edtani. Ezt az 1870-es \u00e9vekben k\u00fclf\u00f6ldi, monopol helyzetben lev\u0151 v\u00e1llalatok magasabb \u00e1ron v\u00e9gezt\u00e9k. Azt\u00e1n az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9re felfedeztek Magyarorsz\u00e1gon is megfelel\u0151 alapanyagokat az aszfaltk\u00e9sz\u00edt\u00e9shez, \u00e9s hazai f\u0151urak egy csoportja megalak\u00edtotta a Magyar Asphalt Rt-t 1878-ban.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-cukoripar-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar cukoripar r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar Cukoripar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g a 19\u201320. sz\u00e1zadi cukoripar egyik vezet\u0151 v\u00e1llalatak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az alap\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v neh\u00e9zs\u00e9gei ut\u00e1n, a Hitelbank t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val jelent\u0151s v\u00e1llalatt\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt, \u00e9s az 1910-es \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9rte. Sikeress\u00e9g\u00e9t jelzi, hogy az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben fenn\u00e1ll\u00f3 neh\u00e9zs\u00e9gek mellett is n\u00f6velni tudta r\u00e9szesed\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u00e9rdekelts\u00e9geit k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, \u00edgy jelent\u0151s\u00e9ge a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig megmaradt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-fem-es-lampaarugyar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar f\u00e9m- \u00e9s l\u00e1mpa\u00e1r\u00fagy\u00e1r r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">1883-ban alakult Budapesten a Dorottya utca 8. sz\u00e1m alatt a Testory-f\u00e9le f\u00e9m- \u00e9s l\u00e1mpa\u00e1rugy\u00e1r Rt. A c\u00e9g igen sz\u00e9lesk\u00f6rben \u00e1ll\u00edtott el\u0151 term\u00e9keket. Foglalkoztak p\u00e9ld\u00e1ul vil\u00e1g\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val, azaz k\u00e9sz\u00edtettek vas\u00fati l\u00e1mp\u00e1sokat \u00e9s l\u00e1mp\u00e1kat, mindennem\u0171 kereskedelmi f\u00e9m\u00e1r\u00fat vasb\u00f3l, s\u00e1rgar\u00e9zb\u0151l, horganyozva, b\u00e1doggal, bronzb\u00f3l, aranyoz\u00e1ssal stb., csill\u00e1rokat, fali \u00e9s asztali l\u00e1mp\u00e1kat, b\u00e1nyal\u00e1mp\u00e1kat, \u00e9g\u0151ket stb. de foglalkoztak p\u00e9ld\u00e1ul f\u00fcrd\u0151k\u00e1dak, mosd\u00f3t\u00e1lak, szelenc\u00e9k stb. k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel is. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-jeg-es-viszontbiztosito-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar j\u00e9g- \u00e9s viszontbiztos\u00edt\u00f3 r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar J\u00e9g- \u00e9s Viszontbiztos\u00edt\u00f3 R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g a Trieszti \u00c1ltal\u00e1nos Biztos\u00edt\u00f3t\u00e1rsas\u00e1g (Generali), a Magyar Lesz\u00e1m\u00edtol\u00f3 \u00e9s P\u00e9nzv\u00e1lt\u00f3bank \u00e9s a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r k\u00f6z\u00f6s alap\u00edt\u00e1sa. Els\u0151dleges profilja a j\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1sok m\u0171vel\u00e9se volt, de t\u0171z-, j\u00e9g- \u00e9s bet\u00f6r\u00e9sbiztos\u00edt\u00e1si \u00e1gazatban akt\u00edv viszontbiztos\u00edt\u00e1ssal is foglalkozott. 1890-es alap\u00edt\u00e1sakor az egyetlen olyan r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi form\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 biztos\u00edt\u00f3 volt, amely kiz\u00e1r\u00f3lag a j\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1sra szakosodott.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-keleti-tengerhajozasi-reszv-tars\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar keleti tengerhaj\u00f3z\u00e1si r\u00e9szv.-t\u00e1rs.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Al-Duna szab\u00e1lyoz\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9, hogy Ausztria-Magyarorsz\u00e1g \u00e1rui a folyami sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9v\u00e9n el\u00e9rj\u00e9k a Fekete-tengert. Ebbe kapcsol\u00f3dott be 1898-t\u00f3l a Magyar Keleti Tengerhaj\u00f3z\u00e1si Rt., mely 1914-ig rendszeres vonalhaj\u00f3z\u00e1st \u0171z\u00f6tt az Al-Duna \u00e9s a Levante k\u00f6z\u00f6tt, majd szabadhaj\u00f3z\u00e1st a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-keramiai-gyar-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar keramiai gy\u00e1r r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar Ker\u00e1miagy\u00e1r Rt. (m\u00e1shol Magyar Ker\u00e1miai Gy\u00e1r Rt.) 1891-ben alakult Budapesten azzal a c\u00e9llal, hogy az ekkor m\u00e1r k\u00fclf\u00f6ldi szabadalmak \u00e1ltal l\u00e9tezett keramitot, azaz \u00fatburkol\u00e1si \u00e9s szeg\u00e9lyez\u00e9si feladatokat ell\u00e1t\u00f3 keramitk\u00f6veket \u00e9s keramitlapokat gy\u00e1rtson Magyarorsz\u00e1gon. A keramit egy speci\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fclt, \u00e1ltal\u00e1ban s\u00e1rga kist\u00e9gla m\u00e9ret\u0171 \u201ekocka\u201d, amely igen kedvelt volt a 19. sz\u00e1zadi v\u00e9gi v\u00e1rosi utak burkol\u00e1s\u00e1n\u00e1l. Budapesten ma is t\u00f6bb helyen tal\u00e1lkozhatunk ezzel az anyaggal, f\u0151leg a t\u00f6rt\u00e9nelmi belv\u00e1rosban \u00e9s annak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-nemzeti-bank\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar Nemzeti Bank<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1924-ben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, az akkori nemzetk\u00f6zi gyakorlatnak megfelel\u0151en egyszerre t\u00f6lt\u00f6tt be k\u00f6zponti banki \u00e9s kereskedelmi banki funkci\u00f3kat. E mellett az MNB volt a let\u00e9tem\u00e9nyese az 1929-33-as nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1gra adott v\u00e1laszk\u00e9nt bevezetett k\u00f6t\u00f6tt devizagazd\u00e1lkod\u00e1snak, \u00e9s az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9toldal\u00fa kl\u00edringszerz\u0151d\u00e9sek bonyol\u00edt\u00e1s\u00e1nak. 1938-t\u00f3l egyre ink\u00e1bb a h\u00e1bor\u00fara val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s, majd a hadikiad\u00e1sok finansz\u00edroz\u00e1sa volt a legf\u0151bb tev\u00e9kenys\u00e9ge. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az egyre er\u0151sebb \u00e1llami fel\u00fcgyelet mellett m\u0171k\u00f6d\u0151 MNB finansz\u00edroz\u00e1si gyakorlata is hozz\u00e1j\u00e1rult a kibontakoz\u00f3 hiperinfl\u00e1ci\u00f3hoz. Az MNB feletti \u00e1llami ellen\u0151rz\u00e9s tov\u00e1bb er\u0151s\u00f6d\u00f6tt az 1946. \u00e9vi stabiliz\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vet\u0151en, majd 1947. v\u00e9g\u00e9n az MNB-t \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-nyugoti-vasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar nyugoti vas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1rt Graz-cal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 k\u00f6z\u00f6s, teh\u00e1t osztr\u00e1k-magyar vas\u00fatvonalat \u00e9s ebb\u0151l Kiscellt\u0151l (ma Celld\u00f6m\u00f6lk) Gy\u0151rig tart\u00f3 sz\u00e1rnyvonalat \u00e9p\u00edtettet ki ez a mag\u00e1nvas\u00fat. A vas\u00fat kamatbiztos\u00edt\u00e1ssal l\u00e9tes\u00fclt, \u00e9s ugyan minden szempontb\u00f3l fontos \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st biztos\u00edtott, azonban m\u00e9gsem volt el\u00e9gg\u00e9 j\u00f6vedelmez\u0151, ez\u00e9rt az \u00e1llam a vonalat megv\u00e1ltotta. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-pamutipar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar pamutipar r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en t\u00f6bb k\u00fclf\u00f6ldi t\u0151k\u00e9s is gondolkodott abban, hogy Magyarorsz\u00e1gon textilipari, pamutipari v\u00e1llalkoz\u00e1st hozzon l\u00e9tre, ugyanakkor, a tervez\u00e9s v\u00e9g\u00e9n, amikor megismert\u00e9k a hazai szakmunk\u00e1sok k\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9t, a piaci k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket \u00e9s az \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1t, mind visszakoztak. V\u00e9g\u00fcl ezen a helyzeten seg\u00edtett az 1880-as \u00e9vek ipart\u00e1mogat\u00f3 gazdas\u00e1gpolitik\u00e1ja, melynek folyom\u00e1nyak\u00e9nt 1882-ben h\u00e1rom textilgy\u00e1r is l\u00e9trej\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gon: az Els\u0151 Osztr\u00e1k Jutafon\u00f3gy\u00e1r, a Haas F\u00fcl\u00f6p \u00e9s fiai sz\u0151nyeggy\u00e1r \u00e9s az \u00fajpesti Els\u0151 Magyar Pamutfon\u00f3 Rt. Roger Tatham brit v\u00e1llalkoz\u00f3 vezet\u00e9s\u00e9vel.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-ruggyantaarugyar-reszv-tars\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar ruggyanta\u00e1r\u00fagy\u00e1r r\u00e9szv.-t\u00e1rs.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar Ruggyanta\u00e1r\u00fagy\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got a Wiener Bankverein alap\u00edtotta 1891-ben. A v\u00e1llalat gumi alapanyag\u00fa \u00e1ruk, \u00edgy els\u0151sorban k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z (ker\u00e9kp\u00e1rok, szem\u00e9ly-g\u00e9pj\u00e1rm\u0171vek) \u00e1ll\u00edtott el\u0151 gumikat. Profilja k\u00e9s\u0151bb kib\u0151v\u00fclt gumij\u00e1t\u00e9kok \u00e9s egy\u00e9b h\u00e1ztart\u00e1si cik-kek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val is. A v\u00e1llalat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek els\u0151 k\u00e9t \u00e9vtized\u00e9ben jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9st tudott felmu-tatni, amit a h\u00e1bor\u00fa, majd a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g csak r\u00e9szben vetett vissza. Az 1930-as \u00e9vek Ma-gyarorsz\u00e1g\u00e1n a gumigy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9gek legjelent\u0151sebb v\u00e1llalata volt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-vasuti-forgalmi-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar vas\u00fati forgalmi r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar Vas\u00fati Forgalmi Rt \u00fczleti modellje a k\u00f6zleked\u00e9si \u00e9s egy\u00e9b infrastrukt\u00fara t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1n, az abba val\u00f3 befektet\u00e9seken alapult, illetve vas\u00fati teherkocsi k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sen. A v\u00e1llalkoz\u00e1s egy id\u0151ben K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa legnagyobb tart\u00e1lykocsiparkj\u00e1val rendelkezett, de \u00e9rdekelt volt vid\u00e9ki magyar v\u00e1rosok villamosforgalm\u00e1ban, illetve aut\u00f3busz\u00fczem\u00e9ben is. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-villamossagi-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar villamoss\u00e1gi r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Magyar Villamoss\u00e1gi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got a Magyar Lesz\u00e1m\u00edtol\u00f3- \u00e9s P\u00e9nzv\u00e1lt\u00f3bank, a b\u00e9csi Union bank \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi Ganz-gy\u00e1r alap\u00edtotta 1893-ban 3 milli\u00f3 korona alapt\u0151k\u00e9vel. A v\u00e1llalat az egyike volt azon hazai v\u00e1llalatoknak, amelyek 1892-ben koncesszi\u00f3t nyertek a f\u0151v\u00e1rost\u00f3l Budapest villamosenergia-ell\u00e1t\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A fejl\u0151d\u00e9s \u00e9vei ut\u00e1n a v\u00e1llalat a k\u00f6zm\u0171ves\u00edt\u00e9s \u00e1ldozata lett, azt ugyanis a f\u0151v\u00e1ros 1914-ben megv\u00e1ltotta, \u00edgy az elad\u00e1s folyt\u00e1n a felsz\u00e1mol\u00e1s m\u00e9g 1915 elej\u00e9n megt\u00f6rt\u00e9nt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/magyar-gacsorszagi-vasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Magyar-g\u00e1csorsz\u00e1gi vas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A G\u00e1csorsz\u00e1gi, azaz Gal\u00edcia fel\u00e9 vezet\u0151 vas\u00fatvonal had\u00e1szatilag \u00e9s kereskedelmileg is fontos volt. A vonalnak \u00e1t kellett haladnia a K\u00e1rp\u00e1tok hegyein, amely m\u0171szaki neh\u00e9zs\u00e9gekkel \u00e9s komoly t\u00falk\u00f6ltekez\u00e9ssel j\u00e1rt. A vasutat a magyar korm\u00e1ny 1899-ben megv\u00e1ltotta. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/maramarosi-sovasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">M\u00e1ramarosi s\u00f3vas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A m\u00e1ramarosi s\u00f3b\u00e1ny\u00e1k kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edtett vas\u00fatvonalakat az \u00e1llammal k\u00f6t\u00f6tt s\u00f3sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s l\u00e1tta el bev\u00e9tellel. A s\u00f3sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett a szem\u00e9lysz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra is alkalmas vonalak egy r\u00e9sze keskenynyomt\u00e1v\u00fa volt. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n egy kis r\u00e9sze Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz, a nagyobb r\u00e9sze Rom\u00e1ni\u00e1hoz ker\u00fclt. Az ut\u00f3d\u00e1llamok a vasutat megv\u00e1ltott\u00e1k. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/mezogazdasagi-ipar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Mez\u0151gazdas\u00e1gi ipar r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Mez\u0151gazdas\u00e1gi Ipar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got 1890-ben a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank alap\u00edtotta. F\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez a cukorfeldolgoz\u00e1s mellett egy\u00e9b mez\u0151gazdas\u00e1gi iparhoz tartoz\u00f3 feladatok (konzervgy\u00e1rt\u00e1s, \u0151rl\u00e9s stb.) tartoztak. A v\u00e1llalat cukor-, mez\u0151gazdas\u00e1gi telepet \u00e9s g\u0151zmalmot m\u0171k\u00f6dtetett Kaposv\u00e1rott, cukorgy\u00e1rat \u00e9s finom\u00edt\u00f3t pedig Mez\u0151hegyesen. Annak k\u00f6vetkezt\u00e9ben, hogy \u00e9rdekelts\u00e9geit folyamatosan n\u00f6velte, gy\u00e1rait pedig fejlesztette, cukorgy\u00e1rt\u00e1sban el\u00e9rt kapacit\u00e1s\u00e1val az 1930-as \u00e9vekben Magyarorsz\u00e1g egyik vezet\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gi-ipari v\u00e1llalat\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/nemzetkozi-waggonkolcsonzo-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Nemzetk\u00f6zi waggonk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A vas\u00fati forgalom fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9vel Eur\u00f3pa vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1gai nem b\u00edrtak a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 eszk\u00f6zeikkel mindig minden ig\u00e9nyt kiel\u00e9g\u00edteni, ez\u00e9rt megny\u00edlt a piac a vagonk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 v\u00e1llalatok el\u0151tt. A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re ki\u00e9p\u00fclt vas\u00fati h\u00e1l\u00f3zat, a felt\u0151k\u00e9s\u00edtett vas\u00fatv\u00e1llalatok \u00e9s a hazai ipar er\u0151teljes kocsi- \u00e9s ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00e1sa folyt\u00e1n a vagonk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s egy egyre sz\u0171k\u00fcl\u0151 ipar\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt, mely r\u00e9v\u00e9n a Nemzetk\u00f6zi Waggonk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 1905-ben be is olvadt a Magyar Helyi\u00e9rdek\u0171 Vasutak R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ba \u00e9s \u00edgy megsz\u0171nt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/neuschlosz-fele-nasici-tanningyar-es-gozfavago-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Neuschlosz-f\u00e9le nasici tanningy\u00e1r \u00e9s g\u0151zfav\u00e1g\u00f3 r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">L\u00e1sd b\u0151vebben itt: Union des usines et des exploitations forestieres de Nasic \u00a0<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/oriente-magy-tengeri-hajozasi-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Oriente magy. tengeri haj\u00f3z\u00e1si r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Oriente Rt. t\u00f6rt\u00e9nete 1891-ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor Ossoinack Lajos vezet\u00e9s\u00e9vel n\u00e9h\u00e1ny fiumei v\u00e1llalkoz\u00f3 meg\u00e9p\u00edttette az Orient nev\u0171 g\u0151z\u00f6st. Amikor Ossoinack ind\u00edtv\u00e1nyozta a Lloyddal val\u00f3 szerz\u0151d\u00e9s felbont\u00e1s\u00e1t, az Orient menedzserek\u00e9nt azonnal javaslatot is tett arra, hogy az \u00e1llam a megalakul\u00e1s alatt l\u00e9v\u0151 Oriente Rt-t b\u00edzza meg a Fiume \u00e9s a t\u00e1vol-keleti kik\u00f6t\u0151kkel val\u00f3 \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra.[i] Az [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/osztrak-magyar-allamvasut\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Osztr\u00e1k-magyar \u00e1llamvas\u00fat<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az Osztr\u00e1k \u00c1llamvas\u00fat nev\u00e9vel ellent\u00e9tben mag\u00e1nvas\u00fat volt, amely a Habsburg Birodalom, majd az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia jelent\u0151s vas\u00fatvonalait m\u0171k\u00f6dtette. A h\u00e1l\u00f3zatuk a birodalom \u00e9szak-nyugati\u2013csehorsz\u00e1gi ter\u00fcletein, valamint Magyarorsz\u00e1gon a B\u00e9cs\u2013Budapest, Budapest\u2013Szeged, \u00e9s D\u00e9l-Erd\u00e9ly, B\u00e1n\u00e1ti vas\u00fatvonalakat birtokolta. A t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9p\u00edtette a mai Nyugati p\u00e1lyaudvart, valamint 1857-ben a szegedi vas\u00fati Tisza hidat. A magyar vonalakat az \u00e1llam 1891-ben v\u00e1ltotta meg. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/osztrak-magyar-bank\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Osztr\u00e1k-magyar bank<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A dualista elvek ment\u00e9n 1878-ben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 Osztr\u00e1k-Magyar Bank a Monarchia k\u00f6zponti bankja, r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi form\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 mag\u00e1ntulajdon\u00fa bank volt, ami a korabeli szok\u00e1soknak megfelel\u0151en egyszerre t\u00f6lt\u00f6tt be jegybanki \u00e9s kereskedelmi banki funkci\u00f3kat. K\u00e9t f\u0151int\u00e9zete B\u00e9csben, illetve Budapesten m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig r\u00e9szleges nemesf\u00e9m fedezettel bocs\u00e1totta ki a bankjegyeket, majd 1914-t\u0151l fedezetlen\u00fcl. Fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00e9vtizedei alatt \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben egyre hangs\u00falyosabb lett a magyarorsz\u00e1gi finansz\u00edroz\u00e1s. Felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1r\u00f3l az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3 osztr\u00e1k- \u00e9s magyar b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sek d\u00f6nt\u00f6ttek. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/pannonia-viszontbiztosito-intezet\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Pann\u00f3nia viszontbiztos\u00edt\u00f3 int\u00e9zet<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Pannonia Magyar Viszontbiztos\u00edt\u00f3 Int\u00e9zet Magyarorsz\u00e1g els\u0151 viszontbiztos\u00edt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1ga. Az Els\u0151 Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Biztos\u00edt\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g r\u00e9szv\u00e9nyesei alap\u00edtott\u00e1k 1862-ben, els\u0151sorban az EM\u00c1BIT t\u0171z- \u00e9s j\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1si \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak viszontbiztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. R\u00f6videsen m\u00e1s magyarorsz\u00e1gi biztos\u00edt\u00f3k viszontbiztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra is kiterjesztette m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s eg\u00e9szen az 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ig kilenc \u00e9vtizeden \u00e1t Magyarorsz\u00e1g legjelent\u0151sebb viszontbiztos\u00edt\u00f3j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. Az 1940-es \u00e9vekben egy r\u00f6vid ideig \u2013 az EM\u00c1BIT csoport konszolid\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt \u2013 direkt balesetbiztos\u00edt\u00e1sokkal is foglalkozott.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/pannonia-malom\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Pann\u00f3nia-malom<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Pannonia g\u0151zmalom r\u00e9szv\u00e9ny-t\u00e1rsulat 1868-as alap\u00edt\u00e1s\u00e1val a m\u00e1sodik pesti g\u0151zmalom v\u00e1llalat volt a f\u0151v\u00e1rosban. M\u0171k\u00f6d\u00e9se els\u0151 \u00e9vtizedeiben jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkezett be a termel\u00e9s mennyis\u00e9g\u00e9ben, mik\u00f6zben a v\u00e1llalat sikerrel export\u00e1lt \u0151rlem\u00e9nyt k\u00fclf\u00f6ldre. S\u00falyos gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9gek miatt az 1880-as \u00e9vekben a v\u00e1llalat a termel\u00e9s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re k\u00e9nyszer\u00fclt, \u00edgy hossz\u00fat\u00e1von vesztes\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt. A neh\u00e9zs\u00e9geken m\u00e1r nem tudott t\u00fallend\u00fclni, ez\u00e9rt 1895-ben az Erzs\u00e9bet g\u0151zmalom-t\u00e1rsas\u00e1g mag\u00e1ba olvasztotta.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/pesti-hengermalom-tarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Pesti hengermalom-t\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Pesti Hengermalom R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re 1838-ban ker\u00fclt megalap\u00edt\u00e1sra \u00e9s 1841-re \u00e9p\u00fclt meg. B\u00e1r a malom n\u00e9h\u00e1nyszor le\u00e9gett, mindig \u00fajra\u00e9p\u00edtett\u00e9k. A moderniz\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban az \u00f6t legnagyobb kapacit\u00e1s\u00fa malom k\u00f6z\u00f6tt szerepelt. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben a v\u00e1llalat v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt, amelyb\u0151l Burchard Konr\u00e1d tev\u00e9kenys\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n tudott kiker\u00fclni. 1911-ben a L\u00e1gym\u00e1nyoson \u00faj malom \u00e9p\u00fclt. Burchard 1916-os hal\u00e1la ut\u00e1n a v\u00e1llalat 1926-ban beolvadt az Els\u0151 budapesti g\u0151zmalmi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsulatba.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/pesti-magyar-kereskedelmi-bank\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Pesti magyar kereskedelmi bank<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot 1841-ben alap\u00edtott\u00e1k. Fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt v\u00e9gig az egyik legnagyobb magyar kereskedelmi bank volt. F\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gei eleinte a v\u00e1lt\u00f3lesz\u00e1m\u00edtol\u00e1s, a jelz\u00e1loghitelez\u00e9s, valamint   v\u00e1llalkoz\u00e1sok alap\u00edt\u00e1sa \u00e9s finansz\u00edroz\u00e1sa voltak. Az 1848-49-es szabads\u00e1gharc alatt a bank bocs\u00e1totta ki a nemesf\u00e9m fedezet\u0171 Kossuth bank\u00f3kat. Az 1880-as \u00e9vekt\u0151l modern, a banktev\u00e9kenys\u00e9g minden ter\u00fclet\u00e9n akt\u00edv kereskedelmi bankk\u00e1 v\u00e1lt.  A bankot 1947-ben \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k.  1948-ban a bank b\u00e1zis\u00e1n alakult meg a Magyar K\u00fclkereskedelmi Bank.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/pesti-molnarok-es-sutok-gozmalom-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Pesti moln\u00e1rok \u00e9s s\u00fct\u0151k g\u0151zmalom r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Pesti moln\u00e1rok \u00e9s s\u00fct\u0151k g\u0151zmalom-r\u00e9szv\u00e9ny-t\u00e1rsulatot 1868-ban alap\u00edtotta a Haggenmacher csal\u00e1d. Az els\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedben bek\u00f6vetkez\u0151 fellend\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n a malom el\u0151bb az 1880-as \u00e9vek elej\u00e9n, majd az 1900-as \u00e9vtized els\u0151 fel\u00e9ben gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9gekkel n\u00e9zett szembe. 1903-ban \u2013 t\u00f6bb m\u00e1s malommal egy\u00fctt \u2013 az Els\u0151 Budapesti G\u0151zmalmi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 v\u00e1ls\u00e1got m\u00e1r nem tudta kiheverni, \u00edgy a tulajdonl\u00f3 v\u00e1llalat 1926-ban mag\u00e1ba olvasztotta. \u00c9p\u00fclet\u00e9t 1933-ban lebontott\u00e1k \u00e9s hely\u00e9n lak\u00f3h\u00e1zakat hoztak l\u00e9tre.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/pesti-viktoria-gozmalom\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Pesti Vikt\u00f3ria g\u0151zmalom<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Pesti Vikt\u00f3ria G\u0151zmalmot 1866-ban egy fakeresked\u0151 alap\u00edtotta, t\u0151le vette meg az \u00e9p\u00fcletet a Vikt\u00f3ria G\u0151zmalom R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g. A v\u00e1llalat az 1880-as \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczd\u00f6tt, s mivel 1896-ban egy malma le\u00e9gett, csak az 1910-es \u00e9vekre lend\u00fclt t\u00fal a fenn\u00e1ll\u00f3 probl\u00e9m\u00e1kon. A c\u00e9g 1920-ra 19 vid\u00e9ki vagy k\u00fclf\u00f6ldi v\u00e1llalatot tulajdonolt. A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti Magyarorsz\u00e1g legnagyobb v\u00e1llalati cs\u0151dje volt 1925-ben a c\u00e9g \u00f6sszeoml\u00e1sa, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben, 1931-ben felsz\u00e1mol\u00e1sra ker\u00fclt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/reszv-tars-vill-es-kozl-vallalatok-szamara\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">R\u00e9szv.-t\u00e1rs. vill. \u00e9s k\u00f6zl. v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g Villamos \u00e9s K\u00f6zleked\u00e9si V\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e1llalatot 1895-ben alap\u00edtott\u00e1k. A c\u00e9g m\u00e1r az els\u0151 \u00e9vekben jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9st tudott el\u00e9rni, \u00edgy a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 k\u00e9t \u00e9vtized\u00e9ben nem csak belf\u00f6ld\u00f6n, de k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is jelent\u0151s \u00e9rdekelts\u00e9gekre \u00e9s r\u00e9szesed\u00e9sre tett szert. Kisvas\u00fatjai \u00e9s villamos telepei \u00fczemeltet\u00e9se, illetve elad\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n jelent\u0151s bev\u00e9telre tett szert, \u00edgy nyeres\u00e9ge a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151est\u00e9j\u00e9n megk\u00f6zel\u00edtette az 1 milli\u00f3 Koron\u00e1t. Az 1920-as \u00e9s 1930-as \u00e9vekben \u00fajabb v\u00e1llalatokat volt k\u00e9pes mag\u00e1ba olvasztani, \u00edgy \u201eTr\u00f6szt\u201d becenev\u00e9nek megfelel\u0151en, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9re megker\u00fclhetetlen jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 v\u00e1lt a hazai villamosenergia-iparban.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/revai-testverek-irodalmi-intezet-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">R\u00e9vai testv\u00e9rek irodalmi int\u00e9zet r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A k\u00e9s\u0151bbi R\u00e9vai Testv\u00e9rek Rt. el\u0151dj\u00e9t 1859-ben alap\u00edtotta Eperjesen Rosenberg (R\u00e9vai) Le\u00f3 \u00e9s S\u00e1muel. T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb 1869-ben Pesten is \u00fczletet nyitottak a Franklin t\u00e1rsulat \u00fczlet\u00e9vel megegyez\u0151 Egyetem utc\u00e1ban, ahol antikv\u00e1r \u00e9s \u00faj kiad\u00e1s\u00fa k\u00f6nyvek \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9vel foglalkoztak. Az alap\u00edt\u00e1s ut\u00e1n az 1880-as \u00e9vekben S\u00e1muel fiai M\u00f3r \u00e9s \u00d6d\u00f6n vett\u00e9k \u00e1t az \u00fczletet, akik el is kezdt\u00e9k azt felvir\u00e1goztatni, majd 1895. m\u00e1jus 26-\u00e1n \u00e1tt\u00e9rtek a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi form\u00e1ra. Ezut\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre az a nagysiker\u0171 k\u00f6nyvkiad\u00f3 \u00e9s -keresked\u0151 h\u00e1l\u00f3zat, mely jogut\u00f3djaiban m\u00e9g ma is l\u00e9tezik. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/rimamurany-salgotarjani-vasmu-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Rimamur\u00e1ny-salg\u00f3tarj\u00e1ni vasm\u0171 r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Rimamur\u00e1ny-Salg\u00f3tarj\u00e1ni Vasm\u0171 Rt. Magyarorsz\u00e1g egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb vasipari v\u00e1llalata volt 1881\u20131948 k\u00f6z\u00f6tt. Salg\u00f3tarj\u00e1n k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n az 1800-as \u00e9vekben t\u00f6bb helyen is j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 barnak\u0151szenet tal\u00e1ltak, mely \u00f6tv\u00f6zve a g\u00f6m\u00f6ri vas\u00e9rc adta lehet\u0151s\u00e9gekkel kiv\u00e1l\u00f3 befektet\u00e9snek bizonyult a 19. sz\u00e1zad rohamosan n\u00f6vekv\u0151 ac\u00e9lsz\u00fcks\u00e9glete kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/salgotarjani-koszenbanya-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Salg\u00f3tarj\u00e1ni k\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Salg\u00f3tarj\u00e1ni k\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g az egyik legh\u00edresebb hazai k\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya volt a 19-20. sz\u00e1zadban, mely a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r nem csak a helyi n\u00f3gr\u00e1di sz\u00e9nlel\u0151helyen, de orsz\u00e1gosan is jelen volt a teljes magyar sz\u00e9nkitermel\u00e9sben.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/schlick-nicholson-gep-waggon-cs-hajogyar-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Schlick-Nicholson g\u00e9p-, waggon- \u00e9s haj\u00f3gy\u00e1r r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Schlick-Nicholson g\u00e9p-, waggon- \u00e9s haj\u00f3gy\u00e1r Rt. (1912\u20131927) k\u00e9t jogel\u0151d szervezet \u2013 Schlick-f\u00e9le vas\u00f6nt\u00f6de \u00e9s g\u00e9pgy\u00e1r Rt. (1871\u20131912); Nicholson G\u00e9pgy\u00e1r Rt. (1895\u20131912) \u2013 egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9vel 1912-ben j\u00f6tt l\u00e9tre, majd 1927-ben olvadt be a Ganz \u00e9s t\u00e1rsa \u2013 Danubius g\u00e9p-, vagon-, \u00e9s haj\u00f3gy\u00e1r Rt-ba (1911\u20131929). A k\u00e9t jogel\u0151d, az egyes\u00edtett v\u00e1llalat \u00e9s a Ganz is hasonl\u00f3 h\u00e1tt\u00e9rt\u00f6rt\u00e9nettel, hasonl\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1kkal, hasonl\u00f3 term\u00e9keket \u00e1ll\u00edtottak el\u0151.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/schoenichen-hartmann-fele-gepgyar\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Schoenichen-Hartmann-f\u00e9le g\u00e9pgy\u00e1r<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az 1911-ben f\u00fazi\u00f3val l\u00e9trej\u00f6tt Ganz\u2013Danubius haj\u00f3gy\u00e1r a dualizmus v\u00e9gi ipari termel\u00e9s egyik cs\u00facsv\u00e1llalata volt. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g els\u0151sorban a haj\u00f3gy\u00e1rt\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1lt ebben az id\u0151ben, de e mellett sz\u00e1mos ipar\u00e1gban volt jelen. Jogel\u0151d\u00f6ket \u00e9s jogut\u00f3dokat tekintve is egy rendk\u00edv\u00fcl izgalmas \u00e9s bonyolult szervezeti fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nye a v\u00e1llalat, melyb\u0151l egy a Schoenichen-Hartmann f\u00e9le gy\u00e1r volt.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/telefongyar-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Telefongy\u00e1r r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Telefongy\u00e1rat Neuhold J\u00e1nos alap\u00edtotta, \u00e9s b\u00e1r a r\u00e9szv\u00e9nyek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t m\u00e1s \u00e9rdekelts\u00e9gek szerezt\u00e9k meg, a c\u00e9g eg\u00e9szen 1933-ig a Neuhold csal\u00e1d ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1llt. A c\u00e9g 1874 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t- \u00e9s \u00fajra alakult, a Telefongy\u00e1r nevet 1911-ben vett\u00e9k fel. Sikerterm\u00e9kei a r\u00e1di\u00f3ad\u00f3vev\u0151k, vas\u00fati jelz\u0151berendez\u00e9sek, biztos\u00edt\u00f3 berendez\u00e9sek voltak, \u00e9s mind a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban hadi\u00fczemk\u00e9nt tev\u00e9kenykedtek. A v\u00e1llalat 1949-t\u0151l \u00e1llami v\u00e1llalatk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb. <\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/teudloff-es-dittrich-bp-armatura-szivat-es-gepgy-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Teudloff \u00e9s Dittrich bp. armat\u00fara-, szivat. \u00e9s g\u00e9pgy. r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Teudloff K. \u00e9s Dittrich T. G\u00e9pgy\u00e1r Rt. 1895-ben az Osztr\u00e1k-Angol Bank t\u00e1mogat\u00e1sa mellett az 1884 \u00f3ta Budapesten m\u0171k\u00f6d\u0151 Teudloff K\u00e1roly f\u00e9le g\u00e9pgy\u00e1r \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val j\u00f6tt l\u00e9tre. Az \u00fczem v\u00edz-, g\u00e1z- \u00e9s l\u00e9gszeszvezet\u00e9kek szerelv\u00e9nyeit, feszm\u00e9r\u0151ket, darukat, hidakat, vasszerkezeteket \u00e9s f\u00f6d\u00e9mszerkezeteket gy\u00e1rtott. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 1895. febru\u00e1r 5-\u00e9n 900\u00a0000 forint alapt\u0151k\u00e9vel alakult meg a budapesti Markot\u00e1nyos u. 21. [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/ujlaki-tegla-es-meszegeto-reszvenytarsasag\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">\u00dajlaki t\u00e9gla- \u00e9s m\u00e9sz\u00e9get\u0151 r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az \u00dajlaki T\u00e9gla- \u00e9s M\u00e9sz\u00e9get\u0151 R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsulat 1869-ban j\u00f6tt l\u00e9tre, miut\u00e1n felv\u00e1s\u00e1rolta az\r\n\u00f3budai Kunwald-f\u00e9le m\u00e9sz- \u00e9s t\u00e9glagy\u00e1rat. Az els\u0151 fejleszt\u00e9sekre az 1880-as \u00e9vekben ker\u00fclt\r\nsor, amelyet a v\u00e1llalat terjeszked\u00e9se k\u00f6vetett az 1890-es \u00e9vekben. A sz\u00e1zadfordul\u00f3s \u00e9p\u00edt\u0151ipari\r\nneh\u00e9zs\u00e9gek ut\u00e1n a v\u00e1llalat tov\u00e1bb b\u0151v\u00edtette \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9t, de az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n m\u00e1r\r\njelent\u0151sen meggyeng\u00fclt. 1928-ban feladta \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t, s beolvadt a Nagyb\u00e1tonyi sz\u00e9nb\u00e1nya\r\nR\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gba.<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/union-des-usines-et-des-exploitations-forestieres-de-nasic\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Union des usines et des exploitations foresti\u00e9res de Nasic<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">A Neuschloss csal\u00e1d a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Morvaorsz\u00e1gb\u00f3l V\u00e1gvecs\u00e9re. A korabeli faipari k\u00f6zpontban Neuschloss Jakab alap\u00edtott fakereskedelmi c\u00e9get, mellyel komoly j\u00f6vedelemre tett szert. Neuschloss Izs\u00e1k a 19. sz\u00e1zadban m\u00e1r P\u00e1rk\u00e1nyban tev\u00e9kenykedett, majd a csal\u00e1d tagjai fontos hivatalokat \u00e9s \u00e9rdekelts\u00e9geket szereztek Pesten is. Ekkorra m\u00e1r a faipar teljes vertikum\u00e1ban jelen voltak az erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1st\u00f3l a feldolgoz\u00e1son, [\u2026]<\/span><\/p>\n<p class=\"kibocsato_lista2\"><h2><a href=\"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/kibocsato\/weitzer-j-gep-waggongyar-es-vasontode-rt\/\"><strong class=\"kibocsato_lista2_title\">Weitzer J. G\u00e9p-, waggongy\u00e1r \u00e9s vas\u00f6nt\u0151de r.-t.<\/strong><\/a><\/h2><br\/><span class=\"kibocsato_lista2_excerpt\">Az aradi Weitzer J\u00e1nos G\u00e9p-, Waggongy\u00e1r \u00e9s Vas\u00f6nt\u00f6de Rt. 1891. december 1-\u00e9n alakult az osztr\u00e1k Grazer Wagon- und Maschinenfabriks A. G. Vormals Johann Weitzer vagongy\u00e1r alap\u00edt\u00e1sak\u00e9nt \u00e9s hamar a v\u00e1ros \u00e9s az orsz\u00e1g egyik fontos j\u00e1rm\u0171ipari v\u00e1llalat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/span><\/p>\n\n\n\t\t<\/div>\n\t<\/div>\n<\/div><\/div><\/div><\/div>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"H\u00edres v\u00e1llalatok t\u00f6rt\u00e9nete \u201cAdria\u201d magy. tengeri haj\u00f3z\u00e1si r\u00e9szv.-t.Az Adria Rt. a valaha l\u00e9tez\u0151 legnagyobb magyar kereskedelmi tengerhaj\u00f3z\u00e1si v\u00e1llalat volt. Alap\u00edt\u00e1sa egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 esem\u00e9nyek l\u00e1ncolatak\u00e9nt 1874-1882 k\u00f6z\u00f6tt ment v\u00e9gbe, mely ut\u00e1n eg\u00e9szen az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig zavartalanul m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. F\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge hossz\u00faj\u00e1rat\u00fa haj\u00f3z\u00e1s volt Fiume kiindul\u00f3ponttal Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba \u00e9s a tengeren t\u00falra. \u201cAthenaeum\u201d irodalmi \u00e9s nyomdai r.-t.Az\u00a0Athenaeum Kiad\u00f3\u00a0Magyarorsz\u00e1g egyik [...]","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-10836","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10836","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10836"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10836\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11519,"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10836\/revisions\/11519"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tozsdemuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10836"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}